Fotó: Benedek Zsolt / MMA Kiadó
Monográfia és válogatás Hubay Miklós drámáiból
Vérbeli színpadi szerző volt
Az MMA Kiadó gondozásában megjelent Hubay Miklós író életét és munkásságát feldolgozó monográfiát, illetve a drámáiból készült Játék és végzet című válogatást mutatták be szeptember 3-án a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében. A kötetekről Pécsi Györgyi József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA elnökségének tagja beszélgetett Ács Margit Kossuth-díjas író, szerkesztővel és K. Kovács Istvánnal, a monográfia szerzőjével. A könyvbemutatón mindkét kötetből elhangzottak részletek Lukács Sándor Kossuth- és Prima Primissima díjas színművész előadásában.
Az MMA Kiadó gondozásában megjelent Hubay Miklós író életét és munkásságát feldolgozó monográfiát, illetve a drámáiból készült Játék és végzet című válogatást mutatták be szeptember 3-án a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében. A kötetekről Pécsi Györgyi József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA elnökségének tagja beszélgetett Ács Margit Kossuth-díjas író, szerkesztővel és K. Kovács Istvánnal, a monográfia szerzőjével. A könyvbemutatón mindkét kötetből elhangzottak részletek Lukács Sándor Kossuth- és Prima Primissima díjas színművész előadásában.
Miképpen az a könyvbemutató kezdetén bejátszott Hubay Miklósról készült MMA portréfilm részletében megszólalóktól, Szakonyi Károlytól, Szinetár Miklóstól, Blaskó Pétertől és másoktól elhangzott: Hubay lényegében egyetlen és a maga nemében utolérhetetlen színpadi szerző volt. Kivételes készséggel tudta kiaknázni a színpad nyújtotta sajátos lehetőségeket.
Pécsi Györgyi bevezetőjében elmondta, hogy érdemes a válogatott drámákkal együtt olvasni a monográfiát. K. Kovács István tematikus csoportosításban halad végig az egyes darabokon. Nemcsak a keletkezésükről, az egymással való összefüggésükről ír, hanem beszámol a korabeli bemutatókról is, ha volt ilyen. Hubay minden drámáját azért írta, hogy előadják, de sajnos ez sok esetben nem történt meg.
Ács Margit elmondta, hogy a Közelképek írókról című sorozatban megjelent Hubay Miklós monográfia szerzője, K. Kovács István teatrológus-dramaturgként diplomázott Kolozsváron. Ez azért fontos, mert nem egy irodalomtörténész nézőpontjából, hanem színházi emberként, dramaturgként vizsgálta az életművet és ez a szemléletmód végig érezhető könyvén. A drámaíró fia által létrehozott Elveszett Paradicsom Alapítvány támogatta, amely korábban konferenciát is rendezett Hubay Miklósról. Esszépályázatot hirdettek, amelyre az író életművéhez kapcsolódó témákkal lehetett jelentkezni. Ennek során figyeltek fel K. Kovács Istvánra, akiben megvolt a kellő érzékenység és affinitás Hubay világára.
K. Kovács István kiemelte, hogy Hubay életműve néhol áttekinthetetlennek látszik, mivel sokszor átdolgozta újra írta a darabjait. Nyolcvan éven keresztül megszakítások nélkül írt. Nehéz lenne pontosan eldönteni, hogy hány színműve van. Azáltal, hogy nyomtatásban megjelentek vagy színre vitték őket, nem álltak meg a fejlődésben. Állandóan elővette, csiszolta, fejlesztette az írásait. Figyelembe vette a korszellem átalakulását és önmaga változását is. Amit leírt harmincévesen azt élete alkonyán már egészen más szemszögből tudta átdolgozni.
A könyvbemutató végén Ács Margit és K. Kovács István elárulta azt is, hogy mindkettőjüknek Hubay kései Elnémulás című darabja közös kedvencük.
A könyvbemutatón mások mellett részt vett az író lánya Hubay Katalin és Szakonyi Károly is.
B. L.
Fotó: Benedek Zsolt / MMA Kiadó
Pécsi Györgyi bevezetőjében elmondta, hogy érdemes a válogatott drámákkal együtt olvasni a monográfiát. K. Kovács István tematikus csoportosításban halad végig az egyes darabokon. Nemcsak a keletkezésükről, az egymással való összefüggésükről ír, hanem beszámol a korabeli bemutatókról is, ha volt ilyen. Hubay minden drámáját azért írta, hogy előadják, de sajnos ez sok esetben nem történt meg.
Ács Margit elmondta, hogy a Közelképek írókról című sorozatban megjelent Hubay Miklós monográfia szerzője, K. Kovács István teatrológus-dramaturgként diplomázott Kolozsváron. Ez azért fontos, mert nem egy irodalomtörténész nézőpontjából, hanem színházi emberként, dramaturgként vizsgálta az életművet és ez a szemléletmód végig érezhető könyvén. A drámaíró fia által létrehozott Elveszett Paradicsom Alapítvány támogatta, amely korábban konferenciát is rendezett Hubay Miklósról. Esszépályázatot hirdettek, amelyre az író életművéhez kapcsolódó témákkal lehetett jelentkezni. Ennek során figyeltek fel K. Kovács Istvánra, akiben megvolt a kellő érzékenység és affinitás Hubay világára.
K. Kovács István kiemelte, hogy Hubay életműve néhol áttekinthetetlennek látszik, mivel sokszor átdolgozta újra írta a darabjait. Nyolcvan éven keresztül megszakítások nélkül írt. Nehéz lenne pontosan eldönteni, hogy hány színműve van. Azáltal, hogy nyomtatásban megjelentek vagy színre vitték őket, nem álltak meg a fejlődésben. Állandóan elővette, csiszolta, fejlesztette az írásait. Figyelembe vette a korszellem átalakulását és önmaga változását is. Amit leírt harmincévesen azt élete alkonyán már egészen más szemszögből tudta átdolgozni.
A könyvbemutató végén Ács Margit és K. Kovács István elárulta azt is, hogy mindkettőjüknek Hubay kései Elnémulás című darabja közös kedvencük.
A könyvbemutatón mások mellett részt vett az író lánya Hubay Katalin és Szakonyi Károly is.
B. L.
Fotó: Benedek Zsolt / MMA Kiadó
10 / setembre / 2024
|
hubay miklós
,
ács margit
,
közelképek írókról
,
pécsi györgyi
,
k. kovács istván
