Szőnyi Erzsébet (1924–2019)

Elhunyt Szőnyi Erzsébet zeneszerző, a nemzet művésze

96. életévében elhunyt Szőnyi Erzsébet zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Szőnyi Erzsébet a 20. és a 21. századi magyar zenei élet, a zenepedagógia és az alkotóművészet ikonikus alakja, akinek különlegesen gazdag életművét, szellemiségét és lelki erejét hazánk szellemi életének egyik tetőpontjaként tarthatjuk számon, és aki egész életében küldetésének tekintette Kodály zenepedagógiai elveinek hirdetését. Pedagógiai és művészeti (előadó, illetve alkotó) tevékenysége elválaszthatatlan egymástól. Pedagógiai és közéleti munkássága betetőzésének tekinthető, hogy a Kodály-módszer 2016-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára. Szőnyi Erzsébet még 95 évesen is komponált, a köztestület tavasszal szerzői esten köszöntötte a születésnapját ünneplő művészt. A Magyar Művészeti Akadémia Szőnyi Erzsébetet saját halottjának tekinti.

Szőnyi Erzsébet, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagjának végső búcsúztatása 2020. január 25-én (szombaton) 10:00-kor lesz a Farkasréti temetőben (1124 Bp., Németvölgyi u. 99.), a Katolikus Egyház szertartása szerint. Lelki üdvéért 2020. január 25-én 12:00 órakor (a temetés után) a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébániatemplomban (1016 Budapest, Mészáros utca 1.) mondanak engesztelő szentmisét.
Szőnyi Erzsébet zeneszerző 1924. április 25-én született Budapesten. Már tizenhárom évesen komponált, először zongoradarabokkal, később vokális művekkel kísérletezett. 1942-ben felvételizett a Zeneakadémiára középiskolai ének-zenetanár tanszakra. Egy évvel később Bárdos Lajos biztatására zeneszerzésre is jelentkezett. Annak idején Szőnyi Erzsébet volt az egyetlen nő a zeneszerzés tanszakon, így híre eljutott Kodály feleségéhez, Emma asszonyhoz is, akihez később személyes barátság fűzte.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán töltött évek alatt az említett Bárdos Lajos és Viski János mellett tanította többek közt Kodály Zoltán (népzene), Szabolcsi Bence, Weiner Leó (kamarazene) és Ferencsik János is.
Középiskolai énektanári diplomáját 1945-ben szerezte meg, a következő tanévben a távollevő Kodály Zoltánt helyettesítette népzene óráin. Zeneszerzői diplomáját 1947-ben vehette át, majd Francia Állami Ösztöndíjjal Párizsban, a Conservatoire de Musique et d'Art Dramatique hallgatójaként, tudását Tony Aubin, Nadia Boulanger és Olivier Messiaen kezei alatt csiszolhatta tovább.
1945-től középiskolai énektanár, 1948-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, 1960–1981 között a középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszak vezetője volt. Kodály biztatására készült el első pedagógiai könyve 1954-ben, A zenei írás-olvasás módszertana címmel. Majd ezt követték a továbbiak, többek közt az Öt kontinensen a zene szolgálatában, valamint a Zenei nevelési irányzatok a XX. században, melyeket több idegen nyelvre is lefordítottak. Kodály ösztönzésére részt vett a magyarországi zenepedagógia újjászervezésében, s lett a mester módszerének világszerte elismert közvetítője, 1964-től az ISME (International Society of Music Education) elnökségi tagja.
Szőnyi Erzsébet alkotói stílusa nem sorolható a 20. századi magyar zene egyik irányzatához sem, egyszerre jellemzi a konzervativizmus és a nyitottság. Két fő forrása a magyar népzene, valamint a párizsi tanulmányai alatt őt ért hatások, elsősorban Nadia Boulanger és Olivier Messiaen zenei felfogása. Írt több operát (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida) és oratóriumot (Babilon, A hazug katona), komponált kórusokat, gyermekdarabokat (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király, Az aranyszárnyú méhecske), műveket szólóhangszerre, dalokat, kórusműveket, színpadi darabokat (Képzelt beteg), kantátákat (Vörösmarty nyomán a Néhány gondolat a könyvtárban címűt), zenekari és kamaraműveket, versenyműveket zongorára, orgonára. 
Szinte minden együttes, kórus rendelkezik „Szőnyi-művel". Gyakran komponált felkérésre, rendszeresen zenésített meg irodalmi alkotásokat, szövegválogatása gazdag sokszínűséget mutat. Liturgikus, vagy régi népi műfajoktól kezdve a klasszikus költőkön át a kortárs költőkig terjed feldolgozásainak sora.
Jelentős közéleti tevékenysége részeként 1978-tól a Bárdos Lajos Társaság, valamint 1996-tól a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke volt. 1993-tól a Magyar Kodály Társaság társelnöke, 2007-től 2012-ig elnöke. 1992–96 között a Magyar Zenei Kamara alelnöke, 1993–94-ben a Magyar Rádió felügyelő-bizottságának elnöke. Tagja volt a hartfordi (USA) Kodály Musical Training Institute-nak, a francia Kodály Társaságnak. Tiszteletbeli elnöke volt a KÓTA-nak, a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) tanácsadója, a varsói Chopin Társaság tagja, 2011 óta az MMA rendes tagja volt.

A Nemzet Művésze díj átvételekor 2014-ben
Díjai:
Liszt Ferenc-díj és Munkás Dalosszövetség I. díj (1947), Rózsavölgyi-díj (1948), Prix de Composition du Conservatoire, Paris (1948), Erkel Ferenc-díj (1959), Vercelli, Viotti (1969) és az Arezzo (1976) versenyek díjai, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993), Apáczai Csere János-díj (1994), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1995 és 2004), Kiváló Művész (2000), Pro Renovanda Cultura Hungariae Kodály-díj (2001), Magyar Örökség-díj (2004), Kossuth-díj (2006), a Pittsburgh-i Duquesne Egyetem (USA) díszdoktora (2006), Kodály Zoltán-emlékdíj (2007), Miskolc (1964), Szigetvár (1966), Veszprém (1969), Budapest (1977) és Törökbálint (2006) művészeti díjai mellett még Budapest XII. Hegyvidék kerületének is díszpolgára (2008), Nemzet Művésze (2014), Prix D'Honneur – a Nemzetközi Kodály Társaság díja (2018), Budapestért díj (2019)

Az M5 kulturális csatorna ma 17 órától Szőnyi Erzsébetre emlékezik: a Nagyok című sorozatban megismétlik a vele készült portrébeszélgetést.
A Zeneakadémia megemlékezése itt olvasható.

Tóth Péter, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata vezetőjének temetésen elmondott búcsúbeszéde itt olvasható.
28 / desembre / 2019  |  szőnyi erzsébet gyászhír