© Benkő Imre – Táncháztalálkozó. Budapest, 1982

A táncházmozgalom Magyarországon és a határokon túl

Beszélgetések Sebő Ferenc vezetésével

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata 2022 tavaszán a Keddi kaleidoszkóp elnevezésű beszélgetéssorozatában fókuszál az 50 éves magyarországi táncházmozgalomra. A kerekasztal-beszélgetéseket március 1-én A hangszeres népzene feltámadása, április 12-én A magyar táncház kezdetei, míg május 24-én Határon túli táncházak címmel rendezik az MMA irodaházában Sebő Ferenc énekes, dalszerző, népzenekutató, az MMA levelező tagja, a nemzet művésze vezetésével. Az esteken vendég lesz többek között Jánosi András népzenész és Sebestyén Márta népdalénekes, mindketten az MMA tagjai.
A táncház-történet felelevenítését a hangszeres népzene reneszánsza kezdi, mert e nélkül nem jöhetett volna létre a ma már nemzetközileg is elismert táncház. A hangszeres népzene feltámadásának története sokféle zenei próbálkozás kisarjadásával kezdődött. Kezdetben a cigányzenekarokkal kísért nóta, illetve nótaszerűen előadott népdalok domináltak. Ezt követte, már a modern időkben, a háttérből kibontakozó új, magyar nyelvű rock-zene, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a romantikából örökölt slágerzene szentimentális hangvételét egy újabb, keményebb hangzás váltsa fel, amelyben a régi stílusú népzene is szerepet kapott. A 70-es évek népzenei, majd a hozzá kapcsolódó táncház mozgalma abban különbözött minden azt megelőző revival-től, hogy a kibontakozó érdeklődés mindenféle hátsó szándék nélküli őszinte rácsodálkozássá változott. A hangszeres népzene feltámadása elnevezésű első beszélgetés vendége lesz Jánosi András népzenész, az MMA levelező tagja, mellette Székely Levente, Éri Péter, ifjabb Csoóri Sándor és Vavrinecz András.
A sorozat második és harmadik estjén a táncház kialakulásáról, illetve annak határokon túl terjedő hatásáról beszélgetnek a résztvevők. Az április 12-i A magyar táncház kezdetei című beszélgetésen Sebestyén Márta népdalénekes, az MMA rendes tagja, valamint Lelkes Lajos, Sztanó Hédi, Héra Istvánné és Timár Böske vendégeskedik. A Határon túli táncházak témájáról szóló beszélgetésen pedig Székely Levente és Agócs Gergely a meghívott vendég.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata 2015 őszén indította el műhelybeszélgetés-sorozatát. A sorozat célja, hogy a közönség bepillantást nyerjen a meghívott neves művészek és művészetelméleti szakemberek alkotó- és kutatómunkájába, megismerhesse szemléletmódjukat, törekvéseiket, módszereiket. A beszélgetések középpontjában általában egy-egy új alkotás, művészi feladat, illetve kutatási eredmény áll. A sorozatra ellátogatók elmélyült, mégis oldott hangulatú beszélgetések tanúi lehetnek. 2022-től a sorozatban kerekasztal-beszélgetések is helyet kapnak.

Keddi kaleidoszkóp | A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának beszélgetéssorozata (2022. tavaszi félév)
A táncházmozgalom Magyarországon és a határokon túl 1–3.
A beszélgetéseket vezeti: Sebő Ferenc
A Magyar Művészeti Akadémia irodaháza (1062 Budapest, Andrássy út. 101. A épület, Rendezvényterem)
Február 10-én töltötte be hetvenötödik életévét Sebő Ferenc előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója, a nemzet művésze, az MMA levelező tagja. Egyetemi évei alatt a BME szimfonikus zenekarában csellózott. Halmos Bélával, az MMA néhai tagjával, aki évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi kollégiumban énekeltek, gitároztak, megzenésített József Attila-verseket adtak elő, Sebő a Rejtelmeket és A hetediket ma is énekli. Berek Kati színésznő e versek közül néhányat felvett az Egyetemi Színpadon előadott műsorába, ahová őket is meghívta, később már együtt járták az országot. A Halmos–Sebő duó idővel együttessé bővült, historikus énekeket, gitárral kísért népdalfeldolgozásokat és énekelt verseket adtak elő. Sebő Ferenc még egyetemista volt, amikor a rádióban Sárosi Bálint népzenei sorozatában meghallotta a széki zenét. Érdeklődése az autentikus hangszerek – brácsa, citera, tekerőlant – felé fordult, és a Martin György néprajzkutatónál hallott népzenei felvételek hatására a gyűjtésbe is bekapcsolódott. A legendás koreográfus, Tímár Sándor megkeresésére lett a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője, ahol a néptáncokat is tanulmányozták.
A Sebő Együttes 1972-ben a Fővárosi Művelődési Házban indult klubja a táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne lett. 1973 végén a Kassák Klubba költöztek, ekkortól énekelt velük az évtized végéig Sebestyén Márta. Ők voltak a hamarosan országos mozgalommá szerveződött táncház úttörői, Halmos Bélával a zenészeket is ők tanították. A Kassák Klubban igazi klubélet folyt meghívott művészekkel, kiállításokat, beszélgetéseket rendeztek, nyári táborokat szerveztek. A magyar táncház-módszer 2011-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.


Sebő Ferenc és Halmos Béla a Liszt Ferenc téri Könyvklubban, az első budapesti táncházon, 1972. május 6-án (Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán)