Könyvcsemegék az MMA Kiadó kínálatából

Bár sok esemény elmaradt az elmúlt hónapokban, szerencsére új könyvekben nincs hiány. Az MMA Kiadónál tavasszal és nyáron számos kiadvány látott nyomdai napvilágot. Megjelent Szemadám György, az MMA rendes tagjának új könyve, már megcsodálhatjuk az év elején elhunyt Sára Sándorról szóló életműalbumot, olvashatjuk az erdélyi író, Szilágyi István Messze túl a láthatáron című várva várt regényét, vagy Cs. Szabó László Hősök és antihősök címmel szerkesztett, válogatott, színházi írásait. Az újdonságok közt szerepel Gróh Gáspár Szabó Dezsőről írt monográfiája, Marosi Miklós építészetét pedig Götz Eszter mutatja be az olvasónak.
A júniusról elhalasztott Ünnepi Könyvhetet, melyet a tervek szerint szeptember 17–20. között rendeztek volna meg a szokott helyén, a szervező MKKE lemondta. Az MMA Kiadó saját standdal lett volna jelen a Vörösmarty téren, így viszont más formában – az online térben, illetve a médián keresztül, valamint saját szervezésű kisebb könyvbemutatókon – mutatja meg újdonságait. Cikkünkben ezek közül az újdonságok közül szemezgetünk.

Az irodalombarátok régóta várták már Szilágyi István új regényét. A volumenében és szerkezetében a Hollóidőt idéző kétrészes regény méltó folytatása a korábbi nagy műveknek. A Tompay Wajtha Mátyás visszaemlékezéseire építő első rész a kuruc „zajdulás" végnapjait beszéli el. A rejtélyektől és személyes tragédiáktól sem mentes szakaszt Tompay harminc évvel későbbi alakja köti át, amint – immár főbíróként – babonás, hiedelmes, boszorkányos perekben hozott ítéleteire tekint vissza. A kort bámulatos érzékkel megidéző Szilágyi képes egyetemes szinten megfogalmazni az önmagával számot vető ember tragikumát.

A kuruc „zajdulás" végnapjait és a harminc évvel későbbi eseményeket bámulatos érzékkel megidéző Szilágyi képes egyetemes szinten megfogalmazni az önmagával számot vető ember tragikumát.
Szilágyi István: Messze túl a láthatáron című könyve az MMA Kiadó kiemelt könyvheti újdonsága!

A Magyar Művészeti Akadémia fontosnak tartja Cs. Szabó László örökségének ápolását. Ezért rendezett 2017-ben egész napos konferenciát emlékére „ A tág haza" címmel és ezért adta ki Útravaló, illetve Hazajáró lélek című írásait. Most újabb könyvet, a Hősök és antihősök címűt tárja az olvasók elé. A kötet Cs. Szabó Lászlónak, a Magyar Rádió egykori Irodalmi Szerkesztőség vezetőjének, a magyar esszéirodalom koronázatlan királyának színházi témájú írásait gyűjti egy csokorba. Bár a hangsúly – természetesen – Shakespeare-en van, a nagy görög tragédiáktól a romantikán át a huszadik századig tart a képzeletbeli színházi kalandozás. Cs. Szabó Lászlónak sok munkája mellett azt is köszönhetjük, hogy a huszadik század harmincas–negyvenes éveiben, egészen pontosan 1935 és 1944 között a Magyar Rádió irodalmi műsoraiban világszínvonalú szerkesztési elveket követett. Nem hódolt meg a tömegízlésnek, a giccsnek, nem szolgálta ki egyes politikusok németimádatát. Nála mindig a minőségen volt a hangsúly. Úgy, ahogy később is, emigrációban eltöltött évei, évtizedei alatt.
Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, filmrendező, művészeti író ezúttal színes családregénnyel jelentkezett. A szórakoztató stílusban, ugyanakkor rendkívüli érzékenységgel megírt munka kordokumentuma a 20. század magyar értelmiségi családjának. A képekkel gazdagon illusztrált kötetben a főszereplő G. maga az író, aki a szemünk előtt lesz Gy., vagyis György. És lesz a Semadámból Szemadám a neve. Megbocsátjuk neki gyerekkori csínyjeit, bűneit, ott vagyunk vele kedvenc munkahelyein, a budapesti Állat- és Növénykertben vagy a Madártani Intézetben. Megtudjuk, hogyan vészelte át a család a második világháborút, majd az 1956-os forradalom és szabadságharcot. Megismerjük az első mestereit, és anyjával való kapcsolatát, Mert a regény ötletét, édesanyja, Éva szolgáltatta, aki naplót vezetett. Ez a napló adta az alapját a regénynek, hogy aztán Szemadám hozzátegye saját életét. Anya és fia, néha közelebbi, néha távolabbi kapcsolatát, amelyből megismerhető egy színes, polgári család története.

„Összetett, sokrétű és gazdag" – így összegzi a szerkesztő Gelencsér Gábor a nagyszerű operatőr-rendező, Sára Sándor alakját. A nemzet művésze, a kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas művész néhány hónapja hagyott el bennünket, de hiánya már most fájó. Az MMA néhai tagjáról szóló album méltó megidézése a színes életútnak. A közel kétszáz fotó végigvezet bennünket a fiatal, tehetséges, állandóan kísérletező rendező alakjától a Duna Televízió első elnökén át, a fotóművészig. Számtalan dokumentumfilmje igazi kincse marad a magyar filmművészetnek. Több mozija is sokáig dobozban maradt, de küzdelmes életútja végén Sára elégedett volt. Bár nem tudta minden ötletét megvalósítani, mégis szerencsésnek tartotta magát, hiszen a pályatársak, kollégák, barátok, nézők szeretete egész életében végigkísérte őt.

Hogyan is lehetne beszélni Sára Sándorról, aki ízig-vérig vizuális művész volt? Képekkel, képekben!
Életét és művészetét az igazság keresésének és feltárásának igénye, valamint a mindenkori alávetettek iránti szolidaritás vezérelte. Az életmű legfontosabb pontjait összefogó reprezentatív album méltó emléket kíván állítani a sokoldalú – rendező, operatőr, fotós, tévéigazgató – művésznek.

A kötetben gazdagon illusztrált írások és közel 200 fotó eleveníti fel kivételes személyiségét és művészetét.


Szintén nagy népszerűségre tarthat számot Mórocz Gábor Buda Ferencről szóló munkája, az MMA Közelképek írokról kismonográfia-sorozatának darabja. Buda Ferenc, a nemzet művészének életműve mind a mai napig bővül és gazdagodik. A könyv miközben követi a költő életrajzát, szélesíti és mélyíti Buda Ferenc művészetének interpretációját. A könyv gazdag idézetanyagot vonultat fel.

Ugyanebbe a sorozatba illeszkedik Papp Endre Döbrentei Kornélról írt friss munkája. Ahogyan a szerző írja: „Ami először megérint Döbrentei Kornél költészetében, az verseinek párját ritkító dinamizmusa, hatalmas intenzitású, extenzív képeinek sodrása…
Az élet kisszerűségével szemben nagy összeütközések, roppant küzdelmek színtere a vers: teremtett valóság, ahol a harc hősének és szenvedőjének egzisztenciális drámája méltóságot és értelmet kap. Az erős szubjektivitás és vallomásosság, a közösségi számonkérés és az önlefokozásig érő vizsgálat, a tetemre hívás végső soron a szent és a sátáni egymásnak feszülésében, mint elvonatkoztatott végső létmagyarázatban, illetve a megtörhetetlenség, a soha meg nem adás morális imperatívuszában fogalmazza meg a remény elvét a tragikus földi élet fölöttes értelmét keresve."

Ki ne ismerné a szegedi Orvostudományi Egyetem új klinikai tömbjét, a Royal Fürdőt vagy a kecskeméti Gyógyintézeti Központot? Mégis talán az Eiffel Műhelyház tette őt híressé. Marosi Miklós Széchenyi-díjas magyar építészről, az MMA rendes tagjáról van szó, akiről Götz Eszter ezt írja: Marosi Miklós a józanság építésze. Divatoktól függetlenül, mindig a praktikumot szem előtt tartva gazdagodott és mélyült alkotói pályája, emblematikus szállodaépületeket példaértékű rekonstrukciókat eredményezve, nem is beszélve a kórháztervezés terén végzett úttörő munkájáról. A Marosi Miklós építészete c. könyv a magyar építőművészet jeles alakjait felvonultató sorozatba illeszkedik.

A Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. című album a tizennégy évvel ezelőtt megjelent első rész folytatása. A mostani műben a fiatalon, tragikusan elhunyt zseni, Bódy Gábor két egészestét betöltő játékfilmjéről, a Psyché és a Kutya éji dala című mozikról tudhatunk meg mindent. Szakmai titkokat, forgatókönyveket, és a filmekhez kapcsolódó különféle jellegű írásokat.

Át akarta ölelni az egész világot – ez annak a színes albumnak a címe, amely Harag György színházát mutatja be. Harag György rendező az erdélyi és magyarországi színjátszás egyik legkiemelkedőbb 20. századi alakja. A könyv színes képanyaggal, személyes hangú visszaemlékezésekkel színesíti páratlan munkásságának kronologikus bemutatását. Idén a Magyar Művészeti Akadémia Harag György-emlékévet indított. A programsorozat keretében vándorkiállítással, dokumentumfilmmel emlékeznek meg a 95 évvel ezelőtt született páratlan művészről. A már említett könyv mellett szöveggyűjtemény is megjelenik róla szintén az MMA Kiadónál Egy európai Kolozsváron címmel. A haláltábor poklát is megjárt rendező nagy formátumú gondolkodó is volt. A szöveggyűjtemény interjúk, naplórészletek, személyes visszaemlékezések segítségével enged bepillantást ennek a hatalmas életműnek a kulisszatitkaiba.

Szintén gyönyörű albumot vehet kézbe az, aki hozzájut Török Katalin és Wehner Tibor korlátozottan elérhető munkájához, mely Szentendre monumenta címmel jelent meg. Szentendre régóta különleges helyet foglal el Magyarország turistatérképén. A most megjelent impozáns album páratlanul gazdag képanyagon keresztül ismerteti meg az olvasót a város szobraival, és az azokat befogadó közterekkel és épületekkel.

Nyilasy Balázs irodalomtörténész, egyetemi tanár Megérteni az irodalmat című munkájában két tanulmány kapott helyet. Az első írásban az irodalomtudományban egyeduralkodóvá vált teoretizmus – posztstrukturalizmus iránti kételyeinek ad hangot a szerző, valamint átfogó képet ad a gyökeres változásokat sürgető ezredfordulós angol és amerikai filozófusok, irodalmárok, nyelvészek munkásságáról. Második tanulmányában az európai és a magyar szóművészet válságkifejező attitűdjén töpreng. A figyelmet azokra az irodalmi művekre irányítja, amelyekben az alkotók fontos emberi hiteket, hiedelmeket kérdőjeleznek meg. Mindeközben távol tartja magát a szélsőséges kritikai egyoldalúságtól: a kommunizmus krízistudatot gőgösen elutasító szemléletétől csakúgy, mint a modernista, posztstrukturalista vagy posztmodernista irodalomkritika válságérzetet legfőbb esztétikai értékké emelő hozzáállásától.

Szabó Dezső – Kivezetés a szépirodalomból – ez a címe Gróh Gáspár munkájának. A neves irodalomtörténész monográfiájában a hihetetlenül összetett életút egyik fontos vonatkozását, az író irodalom szemléletét mutatja be. Egyfelől írások meghatározott csoportját vagy egyes műveket vizsgál, másfelől egy-egy fejezetben Szabó Dezső Adyhoz és Babitshoz fűződő viszonyát, az író róluk formált képét bontja ki.

Nem csak magyar szerzők munkáit lapozhatják az olvasók! Tavaly indult el az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének Pars pro toto sorozata. A művészetfilozófiai, esztétikai sorozatban magyarul eddig nem elérhető, fontos munkák látnak napvilágot. Roger Scruton A szépről című értekezése után 2020-ban eddig három újabb munkával bővült a sorozat.
Russel Kirk Amerika brit kultúrájáról értekezik. „Egy nemzet hagyományos kultúrája csak akkor maradhat fenn, ha számos eltérő összetevője elismeri az alapvető egységet és a közös ügy iránti hűséget […]. Amire a mostani amerikai kultúra feltétlenül rászorul, az a szolidaritás: közös frontot kell nyitni a Zűr és Éjszaka hadműveletei ellen." Bár Russell Kirk a fenti gondolatait még a múlt század kilencvenes éveiben vetette papírra, a könyvében megfogalmazott tanulságok a ma embere és a magyar olvasó számára is megfontolandó tanulságokat hordoznak. A neves amerikai társadalomtudós kötetében arra tesz kísérletet, hogy egyfelől bemutassa, hogyan érvényesül mindmáig a brit kulturális örökség hatása az Egyesült Államokban, másfelől felhívja a figyelmet mindazon veszélyekre, melyek a multikulturalizmus eszméjének terjesztésében érdekelt lobbicsoportok részéről fenyegeti az USA hagyományosnak tekinthető, integráló erejű kultúráját és erkölcsiségét.
Lehet-e művészi értéket tulajdonítani egy hétköznapi matrac-cserének? Mi számít szépnek a távol-keleti kultúrákban, és értelmezhető-e esztétikai tapasztalatként az, amit egyesek a mániás depresszió vagy az LSD hatására átélnek? Miről árulkodik a klassz vagy a bájos fogalma? Thomas Leddy (1949) amerikai esztéta könyvében, a rendkívüli és mindennapi című munkában a hétköznapi esztétika kidolgozására tesz kísérletet, amely mindennapi életünk esztétikai tapasztalataival foglalkozik. Így lesz az esztétika több mint művészetfilozófia – bár gyakran a műalkotások tárják fel legjobban, hogyan válik a hétköznapi rendkívülivé.
A Noli me tangere – Ne érints engem – az Újszövetség különleges jelenete, amely az érintés tilalmát állítja elénk. A szerző, Jean-Luc Nancy azt az izgalmas kérdést járja körül, hogyan értelmezhető a jelenet és a „feltámadás", amelyet hírül ad. Elemzése abból indul ki, hogy a festők, akik vászonra vitték, mit láttatnak a nézővel a két szereplő: Jézus és Mária testének egymás felé közeledésében, egymáshoz érésében és eltávolodásában.
Már előkészületben van Tomáš Kulka: Giccs és művészet című írása is, melynek megjelenése őszre várható.

A könyvek megrendelhetők az MMA Kiadó webáruházában, vagy a bookline honlapján.

Könyvbemutatók:
  • 2020. szeptember 9. 16.00 – Sára Sándor életműalbum (Pesti Vigadó, Makovecz terem)
  • 2020. szeptember 19. 16.00 – Szilágyi István: Messze túl a láthatáron (Pesti Vigadó, Makovecz terem)