Kultúrsokk
Párizsban koncertezett Lencsés Lajos és az Új Auer Kvartett
Minden kornak megvan a szelleme, s ha azt megértjük, akkor meggyőző lesz az előadásmód – állítja a barokktól a kortárs zenéig számos korstílusban otthonosan mozgó Lencsés Lajos, akinek jó néhány bemutató fűződik a nevéhez. Farkas Ferenc például közel 90 évesen ajánlotta az oboaművésznek rondóját. Az Új Auer Kvartett és Lencsés Lajos oboaművész 2024. október 5-i koncertjén ismét Farkas Ferenc-mű, az Oboanégyes csendült fel Párizsban.
Minden kornak megvan a szelleme, s ha azt megértjük, akkor meggyőző lesz az előadásmód – állítja a barokktól a kortárs zenéig számos korstílusban otthonosan mozgó Lencsés Lajos, akinek jó néhány bemutató fűződik a nevéhez. Farkas Ferenc például közel 90 évesen ajánlotta az oboaművésznek rondóját. Az Új Auer Kvartett és Lencsés Lajos oboaművész 2024. október 5-i koncertjén ismét Farkas Ferenc-mű, az Oboanégyes csendült fel Párizsban.
Lencsés est un des grands hautboïstes d'aujourd'hui – Lencsés a mai nagy oboisták egyike – írta 1990-ben a híres párizsi zenei újság, a Diapason, az Arany Diapason-díj odaítélésekor. Lencsés Lajos oboaművész mind a mai napig muzsikál, legutóbb október 5-én az Új Auer Kvartett-tel adott koncertet a párizsi Liszt Intézetben. Elhangzott: Druschetzkytől a g-moll oboanégyes, Farkas Ferenc Oboanégyese Lencsés Lajos átiratában és Alexandre Tansman Tryptyk című műve. A hangversenyt a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
Lencsés Lajos huszonnégy éves volt, amikor úgy határozott, hogy a francia fővárosban szeretne élni, tanulni és a lehető legtöbbet muzsikálni. Erről az időszakáról így nyilatkozott Fenyő Gábornak, a MÁV Szimfonikus Zenekar nyugalmazott igazgatójának: „1966-ban ösztöndíjat kaptam Nizzába, és amikor az lejárt, akkor elmentem Párizsba, a Conservatoire-ba. Ott már nem a konzervatóriumi oktatás volt fontos: az oboázást és a muzsikálást előtte már rendesen megtanultam, hiszen kitűnő tanáraim voltak. […] Ami igazán nagyszerű volt Párizsban, és amiből a mai napig profitálok, az a kultúrsokk. Minden este elmentem valahova: az Operába, a Comédie Francaise-be… – ott tanultam meg igazán franciául. Óriási színészeket, óriási énekeseket lehetett hallani." Mindeközben Lencsés kamarazenekarokban játszott, alkalma volt szóló fellépésekre, és zenekarokban is kisegített, haknizott, de – mert nem volt EU állampolgár – próbajátékra nem hívták. Megoldást keresve elment Németországba, ahol az emigráns magyarokból alakult Philharmonia Hungarica első oboistája lett. Az 1968-as genfi oboaverseny győzelme emelte az élvonalbeli muzsikusok közé, szólistaként eljutott Párizs, Bécs, Berlin, Madrid, Brüsszel, Athén, Lisszabon mellett Amerika és Japán koncerttermeibe is, kamarazenészként pedig a nyaranta rendezett Provence-i Fesztiválon aratott sikert francia kollégáival.
Lencsés Lajos harminchét esztendőn át, hatvanöt éves koráig volt a Stuttgarti Rádiózenekar szóló oboistája, CD-felvételeivel nemzetközileg kivételes helyet foglal el kortársai között. Magyar gyökereihez ragaszkodik: az elmúlt évtizedekben rendszeresen koncertezett itthon, székfoglaló előadását A zene és az emigráció címmel tartotta meg 2023. decemberében az MMA székházában, a Pesti Vigadóban.
Tóth Ida
Lencsés Lajos huszonnégy éves volt, amikor úgy határozott, hogy a francia fővárosban szeretne élni, tanulni és a lehető legtöbbet muzsikálni. Erről az időszakáról így nyilatkozott Fenyő Gábornak, a MÁV Szimfonikus Zenekar nyugalmazott igazgatójának: „1966-ban ösztöndíjat kaptam Nizzába, és amikor az lejárt, akkor elmentem Párizsba, a Conservatoire-ba. Ott már nem a konzervatóriumi oktatás volt fontos: az oboázást és a muzsikálást előtte már rendesen megtanultam, hiszen kitűnő tanáraim voltak. […] Ami igazán nagyszerű volt Párizsban, és amiből a mai napig profitálok, az a kultúrsokk. Minden este elmentem valahova: az Operába, a Comédie Francaise-be… – ott tanultam meg igazán franciául. Óriási színészeket, óriási énekeseket lehetett hallani." Mindeközben Lencsés kamarazenekarokban játszott, alkalma volt szóló fellépésekre, és zenekarokban is kisegített, haknizott, de – mert nem volt EU állampolgár – próbajátékra nem hívták. Megoldást keresve elment Németországba, ahol az emigráns magyarokból alakult Philharmonia Hungarica első oboistája lett. Az 1968-as genfi oboaverseny győzelme emelte az élvonalbeli muzsikusok közé, szólistaként eljutott Párizs, Bécs, Berlin, Madrid, Brüsszel, Athén, Lisszabon mellett Amerika és Japán koncerttermeibe is, kamarazenészként pedig a nyaranta rendezett Provence-i Fesztiválon aratott sikert francia kollégáival.
Lencsés Lajos harminchét esztendőn át, hatvanöt éves koráig volt a Stuttgarti Rádiózenekar szóló oboistája, CD-felvételeivel nemzetközileg kivételes helyet foglal el kortársai között. Magyar gyökereihez ragaszkodik: az elmúlt évtizedekben rendszeresen koncertezett itthon, székfoglaló előadását A zene és az emigráció címmel tartotta meg 2023. decemberében az MMA székházában, a Pesti Vigadóban.
Az Új Auer Kvartett
Az Új Auer Kvartett a Bartók–Pásztory-díjas Mendelssohn Kamarazenekar vezető művészeiből alakult vonósnégyes. Tagjai a legkiválóbb magyar mesterek műhelyeiben, Kurtág Györgynél, Devich Sándornál, Simon Albertnél és Mező Lászlónál végezték vonósnégyes tanulmányaikat, s részt vettek Végh Sándor kurzusain. Az együttes vezetője Kováts Péter Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, a veszprémi Auer nemzetközi zenei fesztivál művészeti vezetője. Az együttes további tagjai: Bendik Ágota hegedűművész, Nyári Gábor brácsaművész és Kárász András Péter gordonkaművész.Tóth Ida