Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos (fotó: Raffay Zsófi)

A munka nem áll meg – Gryllus Dániel az 50 éves Kalákáról

Kétszeres Kossuth-díjasok. Az elsőt 2000-ben, a másodikat néhány hete kapták. A zenekart 1969-ben alapították, a kaláka szó 'közös munkát, házépítést' jelent. Repertoárjukon magyar és külföldi költők megzenésített versei találhatók. Ők a kitalálói a Kaláka Folkfesztiválnak, amelyet 1980 óta tartanak, először a diósgyőri várban, majd mostanában Egerben. A zenekar tagjai: Becze Gábor nagybőgő, gitár, Gryllus Vilmos cselló, gitár, Radványi Balázs mandolin, brácsa és Gryllus Dániel furulya, citera. Vele beszélgettünk.

– Melyik Kossuth-díjnak örültek jobban? Az elsőnek vagy a másodiknak?

– Köszönöm a kérdést, de sajnos erre nincs válasz, mindkettő nagy büszkeség és megtiszteltetés, talán a második nagyobb meglepetés volt, de örömnek azonos.

– 50 éves a zenekar. Hogy indult a pályájuk? Igaz, hogy Mikó Istvánnal egy buszon beszéltek először a zenekar alapításáról? Hány évre terveztek akkor?

– Az ismeretségünk jóval korábbi, hisz ugyanabba az általános iskolába jártunk, a Lórántffy úti ének-zeneibe. Megalakulásunkkor nem volt semmilyen jövőképünk. 19 évesen a jelennek éltünk, szerettük csinálni és örültünk, hogy vannak, kik kíváncsiak ránk és hívnak mindenfelé. Akkor nem volt sem célközönség, sem marketingstratégia, sem rövid-, sem hosszú távú tervezés.

– Rengeteg verset zenésítettek meg, több lemezük is született ezekből. Nem volt olyan vers, amelyet nem engedtek kiadni, még a tiltás időszakában?

– Mi akkor is (ahogy ma is így van), értékes verseket énekeltünk. De vajon ki lett volna, aki előírja, hogy A walesi bárdok, vagy a Levegőt! októberben nem hangozhat el. Volt, hogy valamit, például késői József Attila verseket levettek a lemezünkről, de erre nem mondanám azt, hogy „nem engedtek", mert máshol nyugodtan játszhattuk. Jeszenyin-dalokat 1972-ben kezdtünk énekelni és még akkoriban volt egy moszkvai meghívásunk. No, akkor, ott azt mondták, hogy Jeszenyinről szó sem lehet. De később már ott is lehetett – bár a közönségben egy idősebb úr hiányolta a dalból a harmonikát – az ő szempontjából bizonyára igaza volt.

– Legendás volt a kapcsolatuk Kányádi Sándorral. Hogy ismerkedtek meg? Hogy dolgoztak együtt?

– Atyai jó barátunkként tiszteltük. Sokat köszönhettünk neki, több dal az ő ötlete nyomán született, néhány ezek közül a Kuplé a vörös villamosról, a Két nyárfa, vagy a Dél-Amerikához kötődő versei. 1981-ben, első erdélyi turnénkon kerültünk közelebb a költészetéhez, nemsokára személyesen is megismerkedtünk. Aztán elindult a közös estek sorozata itthon, a környező országokban és még Svédországba és Moszkvába is együtt mentünk. Nagyon emlékezetes az az erdélyi utunk is, amikor 80. születésnapját ünnepeltük, és még Galambfalván, a szülőfalujában is volt koncert, négy-ötszáz fős közönség előtt.

– Többször is felléptek már az MMA meghívására. Tavaly, 2019. január 28-án a Vigadóban ünnepelték Kiss Anna költőnő 80. születésnapját. Szintén nemrégiben  Rátóti Zoltánnal  együtt Különbéke címmel Szabó Lőrinc-estjük volt a Pesti Vigadóban. Ezenkívül több tucat koncertjük van minden évben és sokat utaznak. Van valami titkuk? Hogy lehet ezt szellemileg és fizikailag bírni?

– Még megemlíteném a Vannak vidékek című Bogdán Zsolttal közös Kányádi-estünket, és a szeptemberben játszott Ady-estet, ezeket is az MMA támogatásának köszönhetően tudtuk bemutatni az 50. évforduló alkalmából. A tavalyi évben rengeteget muzsikáltunk. Ha jól számolom, a fél évszázad alatt biztosan túl vagyunk már a tízezredik koncerten, és valóban ez sok utazással jár, hisz nem lehet mindig ugyanott koncertezni. Azt hiszem, a titok nem titok: jó ügyben szövetkeztünk, ezzel sokaknak szerzünk örömet, jó verseket énekelünk, mindig ügyelve arra, hogy a vers ne ürügy legyen a dalhoz, hanem dalaink azt szolgálják. Ez által létrejön egy szeretetteljes légkör, ami összeköti a költőt, zeneszerzőt, előadót és közönségét „karon ülőtől botra támaszkodóig", hogy Kányádi Sándort idézzem, aki ezt mondta közönségünkről. Most 70 évesen, főleg ebben a szituációban, nem sokat tudok jósolni a jövőről, de azt ígérhetem, ameddig bírjuk, csináljuk.

– Sokat játszanak gyerekeknek. A kicsik ugyanúgy értették a verseket 30 évvel ezelőtt, mint most? Miben változtak meg, ha változtak?

– A versek értése természetesen az egyes korcsoportoknál más és más. De biztos, hogy egy felnőtt jobban érti a verset, mint egy gyerek? Sándor bácsi gyakran tanította a gyerekeknek József Attila versét: „A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok" – azt mondta, ezt a gyerekek jobban értik, és még le is tudják rajzolni. Azt hiszem, nem a gyerekek változtak, hanem a körülmények. Rengeteg az inger, minden hangosabb és vibrálóbb. Nehezebb elfogadtatni, hogy a koncerten (akár a színházban, a templomban, az iskolában…) nem ugrálni jó, hanem hallgatni a zenét, és figyelni rá. Persze vannak kivételek – egy-egy nyári szabadtéri koncert, ahol talán még táncra is lehet perdülni –, de ezek a ritkább alkalmak. Sok múlik a szülőkön is, hogy maguk mellé ültetik-e a gyereket és együtt hallgatják a zenét, vagy a gyerek rohangál, és ők külön zajonganak. Mert ilyen is előfordul.

– 1300 dal, 30 lemez-számokban összefoglalva a pálya. És rengeteg történet, közös sztori. A Kaláka tulajdonképpen egy nagycsalád?

– Talán ez túlzás, de mindenesetre az biztos, hogy ilyen hosszú együttlét harmóniában, megfelelő emberi tulajdonságok nélkül nem menne.

– Van olyan zenekar, amely tudatosan keresi az utódját, például a Vujicsics, a Söndörgővel. Önök látnak olyan fiatalokat, akik tovább tudják vinni az Önök által megkezdett utat?

– Igen, találkozunk többekkel. Mi közvetlenül nem „nevelünk" senkit, legfeljebb tanácsokat adunk, esetleg követendő példát mutatunk, és fesztiváljainkon többeknek igyekszünk fellépési lehetőséget biztosítani.

– Ilyenkor a járvány alatt sem áll meg a munka? Most éppen mivel foglalkoznak?

– Most mindenki külön van, nem járunk össze, nem tanácsos. De nem tétlenkedünk. Magam a húsvéti ünnepkör minden napjára írtam Lackfi Jánossal közösen egy dalt, amit publikáltunk a Várkert Bazár oldalán és a saját Facebook-oldalamon is. Más tervek is foglalkoztatnak. Ha megvalósulnak, hírt adunk róla.
Сряда, 2020, Май 6  |  rátóti zoltán interjú kányádi sándor kossuth-díj gryllus dániel kaláka együttes