„Tükör által tisztán"

Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek
nemzetközi konferencia


Nagy érdeklődés övezte a Műcsarnok majd négy évtizedet felölelő magyarországi életreform társadalmi-kulturális mozgalmát művészetekben megjelenítő gyűjteményes kiállítását. A tárlat lezárásaként a Műcsarnok, a Magyar Művészeti Akadémia intézménye, az ELTE PPK Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport és a kapcsolódó Elméleti-Történeti Pedagógiai Doktori Program kétnapos nemzetközi konferenciát szentelt a témának. A tudományos programbizottság számos prominens tudóst, gyakorlati szakembert, a szellemtudományokban jártas előadót hívott meg. Megnyitó beszédet Vashegyi György, az MMA elnöke, köszöntőt dr. Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője, és prof. dr. Demetrovics Zsolt, az ELTE PPK dékánja mondott.
A többszöri tárlatvezetéssel, jógagyakorlatokkal, mozdulatművészeti performanszokkal felolvasószínházzal, és beszélgetésekkel életre keltett, immáron gondolatban is végigjárt kiállítás, művészet–tudomány–szellemtörténet szintézisét próbálta megvalósítani a két nap során. A tudományos igényű – angol és német nyelven tartott – interdiszciplináris, interkulturális konferencia rejtett történtekről, múlt századi életreform-mozgalmakról, emberi sorsokról adott hírt. „A kiállítás nagy érdeme, hogy Magyarországon elsőként mutatta be a 19. és a 20. század fordulójának nagy hatású, mára elfelejtett mozgalmának, az életreformnak a korabeli művészetekre gyakorolt eddig feltáratlan kulturális hatásait a mai közönség és az alkotók, valamint a kutatás számára. Miként a „Rejtett történetek" cím is utal rá, a kiállítás feltárja a korszak alkotóinak a fenti mozgalmakhoz fűződő, eddig kevéssé ismert, „rejtett" kapcsolatait, bemutatva a résztvevők különböző életmódbeli, szellemi, vallási, spirituális, társadalmi és művészeti reformmozgalmakban betöltött aktív szerepét, és a reformgondolatok hatását műveikre, világfelfogásukra." Vashegyi György nyitószavai egy pezsgő társadalmi élet magasan artikulált törekvéseit vetítették előre, ami természeténél fogva a nagy társadalmi mozgások és a káros civilizációs folyamatok hatásaitól mentes független, „titkos" térben fejtették ki hatásukat. Azért, hogy maradéktalanul bejárják „az út, az igazság és az élet" dimenzióit, nyitottak az Európában akkor még kevéssé ismert keleti tanok, gyógymódok, szellem-én-tudat eredeti funkcióit feltáró bölcseletek felé. Sikerük letéteményese a régmúlt homályából felsejlő irányzatok visszaemelése a tárgyalási univerzumba. Ezek többek között: a teozófia, az okkultizmus, az alkímia, az antropozófia, az ezotéria, és a gnoszticizmus. A New Age mozgalom hatására kialakuló trendek zátonyán megfeneklő, a mai napra végképp a lakájfilozófia, és konzumspiritualitás szintjére züllesztett érzékfeletti tanok korrekciójára, tisztázására került sor egy-egy életút, kommuna, művésztelep, a természetgyógyászat, vegetarianizmus, test-kultúra mozgalmak, és szellemi irányzatok részletes bemutatásával. Ezeknek kapcsán az előadók nyíltan és őszintén kezeltek olyan problémákat, kérdéseket – a hazai és külföldi életreform mozgalmak eredményeit alapul véve – aminek hallatán a mai ember felszisszen, és inkább zavartan néz. „Van egy érzékfeletti világ, amivel elvesztettük a kapcsolatunkat. Az életreformok egy általános emberi törekvés szimptómái, mely meg akar valósulni. E mögött egy spirituális evolúció rejlik, sarkalatos fordulópontokkal. A kettős spirál végtelen szalagja a történelmen áthúzódó evolúciós ugrások sorozata. E jelet megtaláljuk a makrokozmoszban és a mikrokozmoszban." Ertsey Attila megállapítása mindvégig vezérmotívumként hatotta át a rendezvényt. A különböző előadások megoldásokat keresve a civilizációs ártalmak leküzdésére, test-lélek gyarapodására, behatoltak a filozófia, a misztikum, a vallás, pszichológia, humánökológia, mesterséges intelligencia birodalmába, és sorra vették azokat a kísérőjelenségeket is, amik gyakorlatban is kiteljesítették az életreform céljait. A konferenciát jellemző pallérozott univerzális attitűd a tudomány reflexív visszacsatolásai révén igazolta a magasabb szinteken zajló pszichofiziológiai, biomentális emberi viselkedésmintákat. A művészet égisze alatt tudomány és szellem rügyfakasztó kooperációjára vállalkozó szakmai konferencia egyik legnagyobb eredménye az igazságkeresés virtuóz komplexitása volt. A tárlat kapcsán Pressing Lajos szavait idézve elmondható: „a kiállított műtárgyak nyújtotta esztétikai örömön túl az itt bemutatott emlékek így vagy úgy mindnyájunkban előmozdíthatják az önreflexiót, s a kultúra és a szellem rejtett áramlataira való ráébredést". A konferencia ennek felismerését erősítette és teljesítette ki, amivel második nap végére sikeresen megteremtette a sokrétű gondolkodás-típusok közötti átjárhatóságot.
Az életreform-mozgalmak szereplőinek rejtett volta nem csak abban állt tehát, hogy a közönség elől „elzárva" fejtették ki tevékenységüket, jórészt azt is csak a „beavatottak" számára. Hanem módszereik tekintetében is rejtett, titkos tanokat használtak fel. Heidegger tiszta képet fest műveiben a rejtettből kicsomagolt, ekképpen elrejtetlenné váló valóságról és tudásról, és amelyet akárcsak Arisztotelész a létező mindent uraló alapvonásának tekint. A görögség rejtett alatt pedig egyenesen az igazságot érti. „Rejtett" jelenti tehát mindazt is, ami nem hozzáférhető tudás, azaz okkult. A spiritualitás módszerei, mind gyakorlati, mind elméleti síkon – karöltve a tudomány vívmányaival kivezethetik Platón barlangjából (a rigid funkcionalitásba kényszerített elme tudatlanságából) az embereket. Az életreform céljai, a konferencia sarokkövei ezek az elképzelések voltak.
A kiállítás 2019. január 20-án zárul, de előtte még Hamvas Béla-napot tartanak. Az alapkiállítás mellett az elmúlt hetekben a Műcsarnok mellékhajóiban több kortárs művész – így Gaál József, Földi Péter és Halmy Miklós nagyszabású egyéni kiállítása is helyt kapott.
Събота, 2019, Януари 19  |  műcsarnok vashegyi györgy nemzetközi konferencia életreform-mozgalmak rejtett történetek