Szónok a pulpituson

Emlékkép gróf Apponyi Albertről

Trianon magyar szónoka, gróf Apponyi Albert 101 évvel ezelőtt, 1920. január 16-án mondta el emlékezetes beszédét. 1931-ben, 85. születésnapján emléküléssel köszöntötték Apponyit az Országházban, erről az eseményről több fényképfelvétel is készült, köztük azt is megörökítették, ahogy Apponyi a képviselőházi ülésterem pulpitusáról mond köszönetet az őt ünneplőknek. Egy ilyen felvétel alapján készülhetett el Apponyi halála (1933) után Veress Zoltán festménye, amelyet 1934-ben lepleztek le politikai-közéleti méltóságok és a család jelenlétében. A kép később az Országházból a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került. A trianoni diktátum századik évfordulójára készülve felmerült a festmény restaurálásának és díszkerete rekonstrukciójának ötlete, amelyet a Trianon Kutatóintézet és a Magyar Művészeti Akadémia támogatása tett lehetővé. A megvalósult restaurálásról és a kép történetéről Gödölle Mátyás művészettörténész, az MNM – Történelmi Képcsarnok gyűjteményvezetője számol be.

Különleges felvételek: nem csak ünnepekre

Az Orfeo Alapítvány és az MMA Kiadó közös vállalkozása az Esterházy Music Collection lemezsorozat

Vashegyi György együtteseivel (az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Orfeo Zenekar, valamint a Purcel Kórus) új sorozatot indított Esterházy Music Collection néven, amely a magyar zenei örökség elfeledett kincseiből válogat az Accent kiadó gondozásában. A sorozat tavaly két felvétellel nyitott: az első Haydn 6., 7. és 8. szimfóniáit tartalmazza, a másik lemez a Haydn-kortárs és szintén Kismartonban és Fertőd-Esterházán dolgozó Werner 1739-ben szerzett A jó pásztor oratóriumát mutatja meg – a sorozat az Esterházy hagyaték hatalmas zenei anyagát dolgozza fel.

Hegyet hágék, lőtőt lépék…

Száz éve született Erdélyi Zsuzsanna

1921. január 10-én született Erdélyi Zsuzsanna, az elmúlt fél évszázad magyar tudományos és művelődési életének megkerülhetetlen alakja, aki az elmúlt évtizedekben az archaikus népi imádságok műfaji leírásával, művelődéstörténeti, irodalmi, folklorisztikai elemzésével és közzétételével szerzett szakmai tekintélyt magának és a magyar tudománynak idehaza és határainkon túl is. Olyan ember és tudós, aki alázattal folytatta a nagy elődök, Bálint Sándor és Domokos Pál Péter munkáját: a magyar vallási kultúra feltárását. Archaikus imádsággyűjteménye, a Hegyet hágék, lőtőt lépék (1976) nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni nemcsak a magyar néprajz, hanem a magyar művelődés történetét is. És ami legalább ennyire fontos: szakma iránti alázatból, emberségből, hűségből, segítőkészségből mindhárman példaképek lehetnek.

Négykezes zongoraest a száz éve született Erdélyi Zsuzsanna emlékére

2021-ben lenne százéves dr. Erdélyi Zsuzsanna művészeti író, Kossuth-díjas néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja. Ő volt az Akadémia megalakuló Népművészeti, Néprajzi Tagozatának első vezetője, és az elsők között érte a Nemzet Művésze kitüntetés is. A köztestület díjat nevezett el róla, a Keresztény Múzeum pedig a népi vallásosság tárgyi emlékeinek gyűjteményét. A művelődés történetébe viszont elsősorban nyelvi emlékeink kutatójaként vonult be. Több tízezer szöveget gyűjtött, az ő nevéhez fűződik a népi költés új, de valójában nagyon régi műfajának, az archaikus népi imádságörökségnek a feltárása, elemzése, európai összefüggéseinek, eredet-történeti vonatkozásainak vizsgálata. Születésnapján – január 10-én – tiszteletére Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészek adnak emlékhangversenyt a Pesti Vigadóból, amelyet honlapunkon élőben közvetítünk. A felvétel visszanézhető…