Pesti Vigadó
1051 Budapest, Vigadó tér 2.

Akadémiai székfoglaló a Vigadóban, 2020.március 9.

Az MMA székházában, a Pesti Vigadóban március 9-én 10.00 órától Eperjes Károly színművész „...pontosan, szépen..." címmel tart székfoglaló előadást. Eperjes Károly laudátora Sándor György humoralista. A program levezető elnöke Mécs Károly. Az elnökség képviselője Kiss-B. Atilla. ► Meghívó
12.00 órától Sebő Ferenc énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató tart székfoglaló előadást Városi népzene? címmel. Sebő Ferenc laudátora Eredics Gábor. Levezető elnök Solymosi-Tari Emőke tagozatvezető. Az elnökség képviselője Marosi Miklós. ► Meghívó
Eperjes Károly
színművész
Hegykő, 1954. február 17.
Az MMA levelező tagja (2019–)
Színházművészeti Tagozat
 
Szülei, Eperjes Károly és Kertész Imelda eredetileg papnak szánták. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése (1980) után – Major Tamás és Székely Gábor tanítványa volt – 1980-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte pályáját. 1981–1982-ben a Nemzeti Színház tagja. 1982-1987 között a Katona József Színház színésze volt. 1987-1988-ban a Radnóti Színpadhoz szerződött. 1988 óta szabadfoglalkozású színész volt. 1993-1996 között a Művész Színház, Thália Színház, Kelemen László színkör tagja volt. 1998 és 2012 között az Új Színház tagja. 2013-2014 között a Nemzeti Színház tagja és vezérigazgató-helyettese. 2010-től a Veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadója volt Bujtor István, majd Oberfrank Pál igazgatása mellett, valamint a Bubik István-díj kuratóriumának tagja volt. 2013 és 2014 között újra a Nemzeti Színház tagja volt. 2014-ben a Nemzetiben betöltött vezérigazgató-helyettesi tisztségéről szakmai okok miatt lemondott. 2015-ben a Magyar Állami Operaházban rendezte meg Johann Sebastian Bach oratóriumát, a János-passiót. 2016. március 14-én kinevezték osztályvezető tanárnak a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán, osztálya 2019-ben végzett. A Hyppolit, a lakáj című zenés vígjátékot vendégként rendezte 2017-ben a Soproni Petőfi Színházban. 2018. januárjában Friedrich Schiller Ármány és szerelem művét rendezte meg a Pesti Magyar Színházban. 2019-ben vendégművészként sikerrel szerepelt a Legyetek jók, ha tudtok című darab főszerepében (Néri Szent Fülöp) a Pesti Magyar Színházban.
Kiemelkedő szakmai teljesítményéért és munkásságáért több rangos nemzetközi és hazai elismerést és díjat kapott:
A filmszemle díja (1984, 1985, 1989, 1999); A filmkritikusok díja (1984, 1986, 1987, 1990); A chicagói legjobb férfi alakítás díja (1985); Jászai Mari-díj (1986); Magyar Művészetért díj (1990); Erzsébet-díj (1993); Kossuth-díj (1999); Súgó Csiga díj (2001); Prima díj (2006); Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2009); Budapest díszpolgára (2011); A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2017); A Magyar Filmakadémia életműdíja (2020).



Sebő Ferenc
énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató
Szekszárd, 1947. február 10.
Az MMA levelező tagja (2019–)
Művészetelméleti Tagozat

Tanulmányok:
1965: Eötvös József Gimnázium, Budapest
1970: Budapesti Műszaki Egyetem - építész kar
 Zenei tanulmányok:
Állami Zeneiskola, Székesfehérvár – zongora, cselló
1984-1989: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zenetudományi szak. Tanárai: Rajeczky Benjamin, Dobszay László, Vikár László, Kárpáti János, Somfai László
1989: zenetörténet tanári diploma, majd a szakdolgozat (Vikár Béla népzenei gyűjteménye) megírása után zenetudósi oklevél
Oktatói tevékenység:
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Zenetudományi szakán tanított népzenét
2007/2008-as tanévtől: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene szakán tanít repertoárismeretet és tekerőlantot
Zenekari tagság, zenei tevékenység:
A Műegyetemi Szimfonikus Zenekarban csellózott. Itt, a diáktársaságban állt először közönség elé József Attila-dalaival és gitárral kísért népdalfeldolgozásokkal.
1969-ben Berek Kati beépítette dalait az Egyetemi Színpadon játszott József Attila műsorába.
1970-1973: 25. Színház, ahol építészeti munkái mellett, mint zeneszerző, előadó és zenei vezető tevékenykedett. Az ott dolgozó alkotók mellett (Berek Kati, Jancsó Miklós, Györgyfalvay Katalin, Szigeti Károly, Iglódi István) jelentős színházi tapasztalatokra tett szert.
Évfolyamtársával, Halmos Bélával megalakították a Sebő-együttest. Újszerű népzenei feldolgozásai rádiós és televíziós szerepléseik révén hamarosan ismertté tették őket.
A Martin Györgynél hallott eredeti népzenei felvételek hatására azonnal bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Céljuk nem csupán a gyűjtemények gyarapítása volt, hanem az, hogy a megismert zenéket eredeti formájukban el is játsszák. Így váltak a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom elindítóivá.
Tímár Sándor megkeresésére a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője lett, ahol a koreográfiák készítése mellett megkezdték a néptáncok társastánc-szerű tanulmányozását is. Elsőként a Fővárosi Művelődési Ház körtermét sikerült erre a célra megszerezni. Itt alakult ki a táncház életképes változata, a párhuzamos táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne. Hamarosan megalakult a Sebő-együttes két klubja is: a zártkörű, műegyetemi R-klub, és a zuglói Kassák-klub, mely tágabb érdeklődésű közönséget vonzott.
A Kassák-klubban 1973–81-ig tevékenykedett. A hosszú távra elgondolt megoldások a táncház-mozgalom hallgatólagos központjává tették ezt a kis zuglói klubkönyvtárt, mely a hazai mellett hamarosan nemzetközi tekintélyre is szert tett.
Munkahelyek, szakmai tevékenység:
1973-1980: a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója.
1991-től a Magyar Televízióban volt megrendelő szerkesztő. Több stábot alakított ki, amelyeknek munkáját szakmailag felügyelve megszervezte a népzene, a néptánc és a régizene műfajainak képernyőre kerülését. A Nyitott Stúdió, a Zenelánc című sorozatműsorokban a revival együttesekkel készített felvételeket. Az Ó-Európa, a Hagyományőrzők, a Martin György gyűjtéséből című sorozatok az autentikus hagyományok, a Musica Historica és az Ünnepi ének című sorozatok pedig a histórikus zene fórumai voltak.
1996 decemberében felkérték a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetésére.
Kidolgozta a nemzeti intézmény rangjára emelt együttes új művészeti és működési koncepcióját. Javaslatának lényege szerint a színházi működés mellé kapcsolódó két új tevékenység (a hagyománygondozás és a közönségszolgálat) lehetővé tették a hagyománygondozás intézményének, a Hagyományok Házának hivatalos megalapítását, melynek 2002-ben szakmai igazgatója lett.
Díjak, kitüntetések:
Magyar Rádió és Televízió nívódíjak; SZOT-díj (1976); Állami Díj (1985), a táncházmozgalom elindításáért, a népzene- és néptánckutatásban elért eredményeiért, a népi hagyományok ápolásáért Tímár Sándorral és Halmos Bélával megosztva; Magyar Művészetért-díj (1995); Budapest Klub Planetáris Gondolkodásért díj (1996), Tímár Sándorral és Halmos Bélával megosztva Budapestért díj (2000), Halmos Bélával megosztva; Prima díj (2003); Pro Cultura Urbis-díj (2006); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (2006); Párhuzamos Kultúráért díj (2009); Kossuth-díj (2012); A Nemzet Művésze (2014).



Este a Gyimesbe' jártam – Portréfilm Sebő Ferencről (előzetes)
A portréfilm a 70 éves Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze sokoldalú munkásságából elsősorban a táncházmozgalom és a népzenei hagyományőrzés formálásának legfontosabb állomásait villantja föl.
Rendező: Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán
MMA, 2017, 50'40"