Verstrichene Zeit – Elfolyó idő

A Magyar Művészeti Akadémia tárlata Passauban, a Modern Művészetek Múzeumában
 
2019. július 5-én nyílt meg a Magyar Művészeti Akadémia Verstrichene Zeit – Elfolyó idő című kortárs képzőművészeti kiállítása a Passaui Modern Művészetek Múzeumában (Museum Moderner Kunst – Wörlen, cím: Bräugasse 17, 94032, Passau) a „30 éve szabadon" emlékév programsorozataihoz kapcsolódóan. A nyugati határnyitás harmincéves évfordulóján az MMA akadémikus tagjainak munkái e meghatározó történelmi eseményt idézték meg a művészet nyelvén, a német–magyar kapcsolatok kiemelten fontos kulturális állomásaként.
Dr. Marion Bornscheuer, a múzeum igazgató asszonya, örömmel fogadta a Tordai-Lejkó Gábor, Magyarország müncheni főkonzulja kezdeményezésére megvalósuló tárlat gondolatát, hiszen rendkívül fontosnak tartotta mind az eseményről való megemlékezést, mind pedig a nemzetközi intézményi kapcsolatok ápolását a történelmi apropó kapcsán. A Stefanovits Péter és Alapfy László kurátori koncepciójához kötődő tárlaton mintegy 23 nemzetközileg is kiemelkedő hazai képzőművész – köztük Szemadám György festőművész, Farkas Ádám szobrász, Orosz István grafikusművész – munkái láthatóak, melyeket az 1989-es határnyitás ihletett.
A megnyitó ünnepség előtt a magyar küldöttség felkereste Gizella királynő sírját. A magyar–bajor kultúrdiplomáciában is jelentős esemény megnyitóján, melynek zenei keretét Dresch Mihály fellépése adta, Dr. Marion Bornscheuer és Tordai-Lejkó Gábor mellett beszédet mondott Bernd Sibler, tudományért és művészetért felelős államminiszter, Urban Mangold, Passau városának polgármestere, Balog Zoltán, társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, valamint dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.
A szeptember 29-ig megtekinthető tárlatot idén decemberben Berlinben is bemutatják.
A program a Külgazdasági és Külügyminisztérium és Magyarország Müncheni Főkonzulátusának együttműködésével valósul meg, ugyanúgy, ahogyan a Magyar Művészeti Akadémia egy korábbi, hasonló kooperációban már megrendezett képzőművészeti kiállítása Münchenben, 2016-ban.

Nemzedékek a XX. század Közép-Európájában


Szerencsés korosztály a miénk, míg nagyapáink az I. világháborúban, apáink a II.-ban harcoltak, pusztultak, nekünk megadatott a szabadság levegője 30 évvel ezelőtt. Erre a történelmi fordulatra emlékezve válogattuk a kiállítás anyagát Alapfy László kurátortársammal.
Célunk a jelenkori magyar képzőművészet sokszínűségének megmutatása mellett az volt, hogy az 1989-es történelmi fordulat lényegét érzékeltető műveket hozzuk el Passauba, a Modern Művészetek Múzeumába.

Jelképes a tény, hogy legidősebb művészünk Csáji Attila a fényművészet terén tett úttörő lépéseit bemutató, lézer és számítógép segítségével készült munkájával szerepel. A legfiatalabb kiállítónk Szabó Menyhért – aki az iskolában tanult erről az időszakról – torzított, heroikus portréival szinte megidézi a korszellemet deformáló hatását.
Fontos korabeli mű Orosz István plakátja, mely a szovjet megszállás végét jelzi és emblémává vált az elmúlt évtizedekben. A plakáttervező művészek mindig pontosan fogalmaznak és a lényegit ragadják meg, esetünkben a politikai, társadalmi múlt jelképeit mutatják meg (Árendás József, Baráth Ferenc) vagy az egyén kiszolgáltatottságát ábrázolják (Bakos István, Kulinyi István).
A festőművészek munkái között nagyon határozott, filmjelenethez hasonló képi világot fogalmaz meg Lajta Gábor, a határátlépések torok és gyomorszorító perceit, amelyek adott esetben a „baráti, szocialista országok" közötti határátlépésekkor is lezajlottak…
Prutkay Péter dobozmunkájában a DDR-ből érkezett Trabant – Wartburg konvojok átkelését örökíti meg a magyar–osztrák határon, háttérként feltűnik az 1956-os lyukas magyar trikolor hangsúlyozva, hogy a Forradalom követelései csak a többpárti, szabad választásokon alapuló világban valósulhattak meg. Elekes Károly találmánya a „tuning", ami talált (többnyire nem professzionális alkotások) munkák alakításával jön létre át saját elképzelése szerint. Amikor például idilli tájképekbe épít idegen elemeket, olyan disszonanciákat teremtve ez által, mint a „hidegháború" évtizedeiben a tájba kényszerített aknamező, drótkerítés vagy a sorompó.
M. Novák András műve a Határsáv címet viseli, felidézve bennünk a diktatúra áldozatainak emlékét, akik a Vasfüggöny mentén vagy a Fal közelében vesztették életüket. Az egyén fizikai kiszolgáltatottsága, gondolatvilágának befolyásolása, korlátozása drámai erővel jelenik meg Gaál József bőrrel borított, szegecselt fejei láttán a néző gondolataiban.
A harminc év előtti kétpólusú világ filozofikus, elvont formarendszereken alapuló bemutatása Szőcs Miklós TUI két fa plasztikájában, egy nem lezárt folyamat képét jeleníti meg számunkra. Ehhez a két műhöz kapcsolható szellemileg Szurcsik József monokróm festménye, statikus szoborszerű figuráival, amely címével is figyelmeztet „Átjáró a múltba". Másképpen fogalmazva: az emberi történetben, bár nincsenek azonos helyzetek, de ismétlődő időbeli események előfordulhatnak…
Magunk pedig úgy állunk az elmúlt harminc évnyi életünket szemlélve, mint Karinthy Frigyes idősebb kori novellájában, a „Találkozás egy fiatalemberrel" címűben az író, amikor találkozik egykori önmagával és kérdéseket fogalmaz meg. Kérdezzük meg tehát magunktól, hogy mindent jól tettünk-e, megőriztük nagyapáink álmait, megtartottuk apáinknak tett ígéreteinket és megfelelően tanítottuk e gyermekeinket?
 
Stefanovits Péter
a Magyar Művészeti Akadémia
Képzőművészeti Tagozatának vezetője

Kiállító művészek:
 
Aknay János, Árendás József, Bakos István, Barabás Márton, Baráth Ferenc, Csáji Attila, Elekes Károly, Farkas Ádám, Gaál József, Jovián György, Kovács Péter, Kulinyi István, Lajta Gábor, M. Novák András, Orosz István, Prutkay Péter, Stefanovits Péter, Szabó Menyhért, Szabó Tamás, Szemadám György, Szőcs Miklós TUI, Szurcsik József, Véssey Gábor.

A passaui kiállításra megjelenő katalógus pdf-je itt letölthető.