Novák Ferenc (1931-2024) · Fotó: MMA / Nyirő Simon
Elhunyt Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus
Életének kilencvennegyedik évében 2024. augusztus 17-én elhunyt Novák Ferenc, Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A magyar néptánciskola és a folklór színházi megjelenítésének egyik megteremtője volt. Novák Ferencet az MMA saját halottjának tekinti.
Nagyenyeden született 1931. március 27-én. Erdélyben töltött gyermekkorát követően a II. világháború alatt költöztek Budapestre. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1963-ban szerzett okleveles etnográfus diplomát, majd hét évvel később a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakán végzett.
Érettségi után műszaki gyakornokként dolgozott a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol tánccsoportot szervezett, majd az Építők Táncegyüttes oszlopos tagja lett. Ennek bázisán alapította meg 1954-ben a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesét olyan kiválóságokkal együtt, mint Timár Sándor, Éri István, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc. 1987-ig irányította a Biharit, amely az amatőr néptáncmozgalom vezető együttese lett. 1964–75 között a Honvéd Együttesnek is tánckarvezetője, majd 1983-tól művészeti vezetője volt. 1977–83 között az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője, 1975–89 között a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként dolgozott.
1956 nyarán utazhatott újra Romániába, Erdélybe, akkor találkozott először a még elevenen élő néptánchagyománnyal Széken, illetve a Mezőségben, és döbbent rá az erdélyi magyar és román férfitáncok Európában egyedülálló virtuozitására, szépségére. Úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet, a paraszti kultúrát nem imitálni kell, hanem annak elemeiből kell a műveket létrehozni. Munkája révén is tett komoly hírnévre szert a Honvéd Együttes, nevéhez fűződik többek között a táncházmozgalom létrejötte. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának tagja volt.
Főbb táncjátékai, koreográfusi munkái: Várj reám, Betlehem, Aska és a farkas, Passió, Ninive, Magyar Elektra, Kocsonya Mihály házassága, Forrószegiek, Szarvassá változott fiak, Kőműves Kelemen, Csíksomlyói passió, István a király, Árpádházi Szent Margit, Örök szertartás, Maszkok és mítoszok, Hősök körtánca, Kolumbusz, Ludas Matyi, József és testvérei, Háry János, A csodaszarvas, Egri csillagok, A magyar tánc évszázadai
Díjai, elismerései: SZOT-díj (1966), Erkel Ferenc-díj (1972), Érdemes Művész (1985), Ifjúsági Díj (1987), Magyar Művészetért-díj (1988), Kossuth-díj (1993), Magyar Örökség-díj (2000), Kölcsey Millenniumi-díj (2001), Hevesi Sándor-díj (2003), a Táncszövetség életműdíja (2003), Hazám-díj (2003), Prima-díj (2003), Jubileumi Primissima-díj (2007), Magyar Köztársasági Érdemrend (2011), Nemzet Művésze (2014), Budapest díszpolgára (2021) 1986-tól a Magyar Táncművészeti Szövetség főtitkára, majd 1999-ig társelnöke, 2000-től tiszteletbeli elnöke.
Érettségi után műszaki gyakornokként dolgozott a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol tánccsoportot szervezett, majd az Építők Táncegyüttes oszlopos tagja lett. Ennek bázisán alapította meg 1954-ben a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesét olyan kiválóságokkal együtt, mint Timár Sándor, Éri István, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc. 1987-ig irányította a Biharit, amely az amatőr néptáncmozgalom vezető együttese lett. 1964–75 között a Honvéd Együttesnek is tánckarvezetője, majd 1983-tól művészeti vezetője volt. 1977–83 között az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője, 1975–89 között a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként dolgozott.
1956 nyarán utazhatott újra Romániába, Erdélybe, akkor találkozott először a még elevenen élő néptánchagyománnyal Széken, illetve a Mezőségben, és döbbent rá az erdélyi magyar és román férfitáncok Európában egyedülálló virtuozitására, szépségére. Úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet, a paraszti kultúrát nem imitálni kell, hanem annak elemeiből kell a műveket létrehozni. Munkája révén is tett komoly hírnévre szert a Honvéd Együttes, nevéhez fűződik többek között a táncházmozgalom létrejötte. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának tagja volt.
Főbb táncjátékai, koreográfusi munkái: Várj reám, Betlehem, Aska és a farkas, Passió, Ninive, Magyar Elektra, Kocsonya Mihály házassága, Forrószegiek, Szarvassá változott fiak, Kőműves Kelemen, Csíksomlyói passió, István a király, Árpádházi Szent Margit, Örök szertartás, Maszkok és mítoszok, Hősök körtánca, Kolumbusz, Ludas Matyi, József és testvérei, Háry János, A csodaszarvas, Egri csillagok, A magyar tánc évszázadai
Díjai, elismerései: SZOT-díj (1966), Erkel Ferenc-díj (1972), Érdemes Művész (1985), Ifjúsági Díj (1987), Magyar Művészetért-díj (1988), Kossuth-díj (1993), Magyar Örökség-díj (2000), Kölcsey Millenniumi-díj (2001), Hevesi Sándor-díj (2003), a Táncszövetség életműdíja (2003), Hazám-díj (2003), Prima-díj (2003), Jubileumi Primissima-díj (2007), Magyar Köztársasági Érdemrend (2011), Nemzet Művésze (2014), Budapest díszpolgára (2021) 1986-tól a Magyar Táncművészeti Szövetség főtitkára, majd 1999-ig társelnöke, 2000-től tiszteletbeli elnöke.
