Fotó: Dusa Gábor

In memoriam Szokolay Sándor

Hangverseny a Pesti Vigadóban

2018. december 9-én, vasárnap a Szokolay InspirArt (SZIA) zeneszerzői pályázat díjnyertes műveit a Pesti Vigadó dísztermében mutatták be a Szokolay Sándor halálának ötödik évfordulója alkalmából szervezett emlékkoncerten, melyen Szokolay ritkán hallható alkotásai – köztük a Missa brevis magyarországi bemutatója – is megszólaltak olyan kiváló előadó­mű­vé­szek tolmácsolásában, mint a Szent Efrém Férfikar, Banda Ádám (hegedű) és a Kelemen Kvartett. A hangversenyen bevezetésképpen dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára méltatta Szokolay Sándort, az Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját, aki 1992-ben egyik alapítója volt az MMA egyesületnek, valamint a hagyaték- és a tehetséggondozás kettősét jelentő programot, továbbá – a telt házas koncert közönségét is köszöntötte. Pénteken sajtótájékoztatón jelentették be: a családi vállalkozás (Legend Art Kft.) a következő években kormányzati támogatással dolgozza fel a zeneszerző hagyatékát, melyhez a Magyar Művészeti Akadémia is támogatást nyújt.
A Pesti Vigadóban elhangzó Szokolay Sándor-emlékhangverseny a múlt, a jelen és a jövő találkozása volt. Még tavasszal a Magyar Művészeti Akadémia, a Szokolay Sándor Alapítvány, a Kis Virtuózok Alapítvány, a Budapesti Vonósok Alapítvány és a Legend Art Kft. együttműködése nyomán indult el a Szokolay InspirArt, azaz rövidítve a SZIA, melyen három korcsoportban vártak zeneműveket ifjú zeneszerzőktől. A programok támogatója és a díjak biztosítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia. A pályázaton a hazai és határon túli zeneoktatási intézmények növendékei, illetve zenei felsőoktatásban tanuló hallgatók vehettek részt műveikkel. A verseny meghirdetői Szokolay Sándor szellemiségének megfelelően a fiatal alkotóktól egyéni, őszinte hangvételű alkotásokat vártak, „A zene szép, tiszta és igaz legyen!" mottóval, melyet a zeneszerző egész életében vallott. 2018. júliusban műhelynapokat is szerveztek a kiemelt alkotóknak, majd gálakoncerten tartották a pályázat eredeményhirdetését. A nyertes műveket most ezen az estén ismerhette meg a közönség; az évfordulón megrendezett emlékhangverseny első felében léptek fel saját szóló, duó és trió műveikkel a jutalmazott előadók, vagy mutatták be műveiket a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékei. A zeneszerzőverseny eredményét itt lehet megtekinteni. A Szokolay InspirArt kezdeményezéshez a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató program is csatlakozott. A december 9-i hangversenyen 12 nagyreményű „zeneszerzőjelölt" díjnyertes darabja került bemutatásra.
Szokolay Sándor a Kodály-módszer elkötelezett híve volt, az élmény alapú ének-zene oktatás jelentőségét fáradhatatlanul hangsúlyozta. Nem lehetett tehát szebben emlékezni a zeneszerzőre, mint a fiatal, lelkes alkotók és előadók Szokolay inspirálta előadásaival.
Szokolay Sándor 1931. március 30-án született a Békés megyei Kunágota községben. Nagyapja több hangszeren játszott. Édesapja kórusokat alapított és vezetett, édesanyja érzékeny, mélyen vallásos asszony volt. Zenei tanulmányait a Kodály-módszert elsőként megvalósító Békés-Tarhosi Énekiskolában kezdte, ugyanott érettségizett 1950-ben. A legendás Gulyás György karnagy-pedagógus vezette iskolában töltött évek egész életére maghatározóak voltak. Itt ismerkedett meg Bartók és Kodály népzenében gyökerező zenei világával, és itt találkozott először személyesen Kodály Zoltánnal, akinek szellemisége óriási hatást gyakorolt gondolkodására és művészi kibontakozására. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta kezdetben Szabó Ferenc, majd Farkas Ferenc irányításával. Már ebben az időszakban számos díjat nyert nemzetközi zeneszerzői versenyeken. A Zeneakadémián 1957-ben szerzett diplomát, majd a Magyar Rádió munkatársa lett. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia zeneszerzéstanára volt. Évtizedeken át zenei-közéleti tisztségek sorát töltötte be. 1994-ben Sopronba költözött, ahol 19 éven át élt és alkotott. Sopronban az alkotói nyugalom életkiteljesítő korszakot adott számára, és új otthonra lelt. Vérnász című operájáért 1966-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, az operát 37 alkalommal 15 nyelven mutatták be. E műfajban még hat, teljes estét betöltő művet alkotott. Szokolay Sándor közel ötszáz művet komponált, hét operát, öt balettet, négy meseoperát, hét oratóriumot, három szimfóniát, huszonhét kantátát, nyolc versenyművet, tizennégy zenekari művet, kétszáz kórusművet, két vonósnégyest, negyven szólóművet és százhúsz kamaraművet, több mint 100 óra zenét. Munkásságát számtalan díjjal ismerték el. Orosháza, Sopron, Solymár és szülőhelye, Kunágota díszpolgára. Alkotói korszaka 2011-ben lezárult. 2013. december 8-án soproni otthonában hunyt el. Szokolay Sándor sírja a soproni evangélikus temetőben található.
A hangverseny második felében a Szokolay zenei műhely ajtaja nyílt meg. A fellépő művészek a zenei élet kiválóságai és a legtöbben személyesen is jól ismerték a zeneszerzőt. Három nagyszerű darab szólalt meg a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Vigadó dísztermében.

SZOLOLAY SÁNDOR: Missa brevis
Úgy vélem, jó misét írni – egyike a legnagyobb kihívásoknak a klasszikus zenében. Íme néhány buktató: 1./ adott és kötött a szöveg, 2./ időtartamában illeszkednie kell a liturgia szövetébe, 3./ stílusa nem lehet túl szép, túl kecses, túl magamutogató és persze túlságosan csúnya sem, mert a híveknek az Isten felé fordulását és az imádkozásban való elmélyülését kell segítenie. S ha mindezeket a kívánalmakat hordozza a miseciklus, s ennek ellenére nem unalmas és szürke zeneileg – nos, akkor a komponista tehetsége és tudása megkérdőjelezhetetlen.
Ilyen „jó mise" Szokolay Missa brevis-e. Mestermunka, az Úr áldásával – véleményem szerint. Egyik szemem sír, hogy miért kellett a megírása óta eltelt 35 évben nélkülözni itthon ezt a remek misét, másrészt öröm és büszkeség számomra, hogy a Szent Efrém Férfikarral mi mutathatjuk be. A szerző a mű keletkezésének pontos idejét jelzi a kéziraton: 1982. december – 1983. január 5. Ajánlása a Szófiai Férfikarnak szól – a Szokolay-családtól kapott információ szerint az ősbemutatón a szerző nem volt jelen.
Szeretve tisztelt egykori zeneakadémiai tanárom, atyai barátom soha nem beszélt nekem erről a műről, amikor a Missa Pannonicát és más műveit tanultuk, énekeltük, lemezre vettük a Tomkins Énekegyüttessel. Szép, rengeteg tapasztalatot felgyűjtő időszaka volt az életemnek. Fontos üzenet Sándortól ez a Missa brevis most számomra, ami egyben egy tartalmas beszélgetés is vele: mindig hitben, mindig szeretettel, mindig tehetségesen – hiszen erre lettünk teremtve.
Bubnó Tamás
 
SZOLOLAY SÁNDOR: II. Szólószonáta hegedűre
Első szólószonátámat pályakezdőként, 1956-ban írtam, hegedűversenyem előtanulmányaként. Új szólószonátám dedikációja lányomnak szól. De még nagyobb öröm, hogy lányomtól, a fiatalabbtól, alapos munkatársi kapcsolat eredményeként, az igazi hegedűszerűség előiskoláján, sok küzdelem után, végre átestem. A szonáta első tétele: Passacaglia-Fantasia, nyilvánvaló ihletője Bach és Bartók. A sorszerű, széles téma szabadvariációs görgetése nem az új bécsi iskolát idézi, sokkal inkább Bach kromatikus gondolkodásmódját. A variációs formába ékelődik több virtuóz és maibb keménységű alakzat mellett Chaconne, Canone és Fugato. Az Elégia című lassú tételben a tiszta egyszerűség csendáhitata és a meditatív nyugalom szordínós hatása az alaptónus meghatározója. A Finale egy fokozatosan gyorsuló, nekirugaszkodó bevezető után: száguldó rondó-capriccióvá válik, melyben a két kontraszt–epizód is a fokozás hatását szolgálja.
Szokolay Sándor
 
SZOLOLAY SÁNDOR: II. Vonósnégyes
Első vonósnégyesemmel Kodály születésének 90. évfordulójára emlékeztem. Nyolcévi készülődés és várakozás után, 1980 tavaszán vállalkoztam új vonósnégyes írására. II. vonósnégyesem inspirációja a Bartók Centenárium. Művem ajánlása a Bartók Vonósnégyesnek szól.
Tudván-tudtam, hogy a felületi hatások, stiláris utalások ideje lejárt, korunk zenéje Bartóktól szerteágazó utakon és útvesztők özönén keresztül távolodott mind messzebbre. Ahogy a késői Liszt nyitott a bartóki életműnek, Bartók hasonló örökséggel nem szolgálhatott. Nem foghat bennünket kézen, nem vezethet tovább: csak erőt meríthetünk további magányunkhoz belőle. Éppen a kifürkészhetetlen jövő kötelez a szembesítő dialógusra, utunk újragondolására. Úgy érzem, a bartóki szellem vertikális és horizontális egysége, a holt anyag helyett az élő világ ősanyagának életre keltése újra aktuális lehet.
Mikrovilága üzenet a tágasabb szabadság felé, hit abban, hogy az alkotói komolyság a felelőtlenségnél ma is célravezetőbb…
Művem összegzésszerűen keresi a mondandó és a kifejezési eszközök koncentrált egységét. A fegyelmezés szabadsága diktálta a nyolc tétel azonos anyagú eszköz variációit. Formailag a gyors–lassú–gyors–lassú–gyors füzér törekszik az egység-folyamatra. Az első három tétel összetartozása triós formára utal, később a bevezetés és allegro elv kapcsolja össze a tételeket egy nagyobb lélegzetű híd formájú fináléig. Minden tételcím Janus-arcú: az eszköz és kifejezés egységének keresése sokszorosan átszövi a darab szigorúan szerkesztett organikus világát.
A több mint húszperces mű technikai csoportosítása nem a virtuozitás és hangszerszerűség felől közelít, hanem a természet varázslata és az anyag átlényegülésének természeti változása felől.
A Finále a húrok elhangolásával egy új hangkészletet hoz létre, mely hangköz modelljeivel, kisterc– nagyterc–bővítettkvart–kisszext–kisszeptim–nagyszeptim párhuzamok váltakozásával és az üres húrok jellegzetes színével, a teljes tizenkétfokúságig bővíti rendszerét, mely inkább a természet hangjai felé közelít, mint az atonalitás felé.
A vonósnégyesnek, ha nincs is hangneme: a C-centrum köré épül. A polimodalitás mindig a teljes hangrendszer kitágítása felé közelít. A szűk és tág hangzások jelentősége, a pentatónia irányából keresett tizenkétfokúság állandó átváltozásai szabad rendszerként keresik a zene élettanának egyidejűségét, tagadva a bomlást és a széthullást… újra rácsodálkozva a természet vigasztaló szépségeire…
Szokolay Sándor
 
A hangverseny programfüzete további érdekességekkel itt tölthető le.
 
11 ديسمبر, 2018  |  szokolay sándor pesti vigadó emlékhangverseny szokolay inspirart