Hollósy Simon: Táncoló lányok az erdő szélén, 1895. olaj, vászon, 151×200 cm keret: 174×225×9 cm Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2018

Rejtett történetek | az életreform-mozgalmak és a művészetek

A Műcsarnok őszi vezető kiállítása mostmár harmadik éve olyan problémákkal foglalkozik, amelyek közös hajónk, Gaia sorsát érintik. A Természet és a Genesis után az idei nagyobb léptékű tárlat címe: Rejtett történetek. A kiállításon három helyszín, három történeti sík jelenik meg összefüggések, asszociációk, egymásra hatások szövedékeként – mások mellett Kőrösfői-Kriesch Aladár, Hollósy Simon, Ferenczy Károly és Karl-Wilhelm Diefenbach munkáin keresztül. A kiindulópont: a 19. század utolsó harmadában világszerte kibontakozó társadalmi reformmozgalmak, amelyeknek egyik nagy áramlata a Közép-Európában is megjelenő „életreform" volt.

A kiállítás a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban is virágzó életreform-mozgalmat, illetve annak a korabeli művészetekre gyakorolt hatását mutatja be. Az elnevezés (Lebensreform, life-style reform) azoknak a „fin de siècle" időszakában virágkorukat élő modernizációkritikai mozgalmaknak a nemzetközi összefoglaló elnevezése, amelyek közös jellemzője a természethez való visszatérés, az öngyógyítás, valamint az elveszett kozmikus teljesség és a spiritualitás keresése. Ezek a mozgalmak (a kertváros-építő, földreform-, antialkoholista, továbbá vegetáriánus, természetgyógyászati, testkultúra-, illetve az ezekhez kapcsolódó különböző új vallásos, társadalomreformer és művészeti törekvések) ember és természet, ember és munka, ember és Isten kapcsolatát a „menekülés a városból" civilizációkritikai jelszavával összehangoló, sokszínű, gyakran egymással is vitázó együttesét alkotják.
A Monarchia nagyvárosaiban – Bécsben, Prágában és Budapesten – ekkoriban megjelenő új értelmiség neves képviselői, fiatal írók, képzőművészek, zeneszerzők, filozófusok, természet- és társadalomtudósok gyakran maguk is követői, sőt terjesztői a korabeli divatos önreformtörekvéseknek, a vegetarianizmusnak, a természetgyógyászatnak, a testkultúra-mozgalomnak és az azokhoz kapcsolódó különböző ezoterikus, gnosztikus üdvtanoknak és társadalmi utópiáknak. Ebből kiindulva, a mozgalom különböző irányzatainak bemutatása mellett a kiállítás kitekint a kor alkotóművészeinek az életreform-mozgalmakhoz fűződő „rejtett", eddig részben feltáratlan kapcsolatára is: egyrészt az irányzatok különféle közösségeiben, illetve szellemi, vallási, spirituális, társadalmi reformmozgalmaiban betöltött aktív szerepükre, másrészt az innen érkező hatásra, amely műveikben, életmódjukban és világfelfogásukban is megnyilvánult. A Műcsarnok kiállítása a magyar közönség elől eddig rejtett történeteket tár fel.
A 20. század első évtizedeiben virágkorukat élő életreform-mozgalmak eszmei és életviteli elemei később újra feltűnnek majd a „hatvannyolcas mozgalmak", majd a „New Age" nyomán kibontakozó vallási, politikai, gazdasági reformelképzelésekben, valamint kortárs művészeti irányzatokban is. Ösztönzőleg hatottak többek között a szabad testmozgást biztosító, sportos öltözet népszerűvé válására, a fitneszmozgalom, a vegetáriánus étkezés, a biogazdálkodás és a reformkonyha, az ökológiai mozgalmak vagy a természetgyógyászat jelenkori szemléletére. De közvetett hatásuk tetten érhető a mai nyugati gondolkodásformák és hétköznapi életvezetési gyakorlatok számos elemében. Például a különböző keleti vallások és küzdősportok, az antropozófia és az ezotéria egyéb irányzatainak térhódításában, a kertvárosi és a természetközeli lakókörnyezet kialakításában, továbbá az egyenrangú kapcsolatokat hangsúlyozó közösségi élet és a gyermekközpontú nevelés mai megnyilvánulásaiban is.

A rendkívül gazdag tudásanyagot feldolgozó, látványos kiállítás itthon elsőként foglalja össze az eddig csak Németországban és Ausztriában közönség elé tárt társadalomkritikus tematikát, a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban virágzó életreform-mozgalmakat, illetve azok korabeli művészetekre gyakorolt hatását – többek között Aba Novák, Csók István, Csontváry, Derkovits, Egry József, Fényes Adolf, Ferenczy, Gulácsy, Iványi-Grünwald, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Diefenbach, Kernstok, Koszta, Kozma Lajos, Körösfői Kriesch, Maróti Géza, Mednyánszky vagy Rippl-Rónai munkáin keresztül.
Az emblematikus képzőművészeti alkotásokon túl a kiállítás látogatói olyan, az adott korban készült plakátokat, kiadványokat, röpiratokat is áttekinthetnek, amelyek az életreform-gondolkodás hétköznapi emlékei. Különös jelentőségű, eddig soha nem látott méretű mustrával szolgálnak a mozdulatművészetet megörökítő vagy a korabeli sportolást bemutató fotográfiák.
A Rejtett történetek kiállítást a Műcsarnok mellékhajóiban több kortárs művész – így Gaál József, Halmy Miklós – nagyszabású egyéni kiállítása egészíti ki.

 

A tárlat az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport és a Neveléstudományi Doktori Iskolával együttműködve jött létre.

Pressing Lajos megnyitóbeszéde


A 2019. január 20-ig látogatható, Rejtett történetek című kiállítás gazdag kísérőprogramjairól a www.mucsarnok.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

06 أكتوبر, 2018  |  kiállítás műcsarnok életreform-mozgalmak