Művészetelmélet
Akinek Rodostója volt London
A Művészetelméleti Tagozat művészetpedagógiai különdíjasai
A Művészetelméleti Tagozat január 11-i ülésén napirend előtt köszöntötte a 2017. évi különdíjasait, akik kiemelkedő művészetpedagógiai munkásságuk méltatásaként részesültek a tagozati kitüntetésben. Solymosi-Tari Emőke tagozatvezető és Sulyok Miklós akadémikus laudálásával Fabényi Réka, dr. Gáll Ferencné Gróh Ilona, K. Udvari Katalin és Sinkó István pedagógusoknak adták át az okleveleket.
Magyar forgatókönyvírók
Tizennyolc alkotó életinterjúját tartalmazza a Magyar forgatókönyvírók I. című kötet, amelyet Kollarik Tamás és Köbli Norbert szerkesztésében jelentetett meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete. A kutatóintézet ezzel a kötettel a harmadik könyvsorozatát indítja el: a Documenta Artis sorozat azt a célt tűzi ki, hogy az oral history eszközeivel örökítse meg a még velünk élő alkotók gondolatait – közölte a könyv Pesti Vigadó-beli bemutatóján dr. Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója.
Keleti hatások mentén
Keleti hatások és motívumok a magyar művészetben címmel rendezett kétnapos konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia a Műcsarnokban. A konferencia szervezője a Művészetelméleti Tagozat, azon belül Sipos János akadémikus, aki hangsúlyozta, hogy javaslatára már az alakuló ülésén elhatározta a tagság egy „keleti" tárgyú konferencia megszervezését, hiszen a téma már csak a kidolgozatlansága és szerteágazósága miatt is kiemelt figyelmet érdemel. „A keleti hatások témaköre közvetlenül magában foglalja azt a kérdést is, hogy a keleti örökségünk és a további keleti hatások mivel gazdagították művészetünkben a minket a honfoglalás óta folyamatosan érő erős nyugati művészeti irányzatokat."
A remény évei
Konferencia az 1960/1970-es évek művészetéről
A remény évei címmel került sor 2017. november 16-án és 17-én egy kétnapos konferenciára a Petőfi Irodalmi Múzeumban Csáji Attila festőművész, grafikus, fényművész, holográfus koncepciója alapján. Egy olyan konferencia összehívása volt a cél a kanonizálás, értékrendek témájában, ami a helyi értékekre való érzékenység növelését segítheti, s felhívja a figyelmet az értéktorzulások néhány alapokára: a trendek fetisizálására, a lemaradás-konfliktusra.
A titkos szer: mozgó dó
„Mozgó dó…", a Kodály-koncepció értelmezése a XXI. században címmel szimpóziumot szervezett a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, ahol a felkért előadók különféle szempontból reflektáltak a világhírű Kodály módszer valóságos megvalósítására. Fehér Anikó, a MMA-MMKI tudományos munkatársa, népzenekutató, karvezető a kísérőfüzet bevezetőjében utal Kodály Zoltán 1966-ban megfogalmazott új nevelési módszerére, melyet ő maga akkor így fogalmazott meg: „Nagyon egyszerű. Három szóval ki lehet fejezni: ének, népdal és mozgó dó. A mozgó dó olyan titkos szer, amivel a gyerekek sokkal hamarabb megtanulnak kottából énekelni, mint minden más módszerrel."