Oberfrank Pál színművész, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja köszöntőjében elmondta, hogy az évente megrendezésre kerülő konferencia korábbi három alkalmával számos problémára találtak megoldást. Ezek között említette, hogy a közalkalmazotti szférában megjelent a kulturális járadék és a táncművészeti járadék. A pályázati kiírások korábbi időpontokra kerültek, így jobban tervezhetőek a művészeti projektek költségvetései. Elindult a közmédiában az M5 kulturális csatorna, ahol az MMA-val együttműködésben előadás-felvételeket is műsorra tűznek. A legnagyobb előrelépésnek azonban a párbeszéd és az együttműködés kialakulását és erősödését jelölte meg a színházigazgató.
Marton Éva operaénekes, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja emlékeztetett arra: 2014 augusztusában rendezték meg az első konferenciát Veszprémben, abból célból, hogy a szakma képviselői megvitathassák a színházi kultúrát érintő aktuális kérdéseket. A következő konferenciát 2015 decemberében Debrecenben tartották, a harmadikat pedig tavaly szintén Veszprémben. Marton Éva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a felmerülő problémák megoldásában a szakmai képviselői között kialakult az egymás iránti bizalom.
Kiss János táncművész, koreográfus, a Győri Balett igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja kiemelte: a világ színházművészetét látva és ismerve a hazai szakma büszke lehet a színház- és táncművészetére.
Az eseménynek otthont adó intézmény vezetőjeként, házigazdaként Forgács Péter igazgató elmondta, hogy az eseményt óriási érdeklődés övezte, ami nem véletlen, hiszen olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyek megoldásai további együttgondolkodást igényelnek a szakma és a döntéshozók között. A konferencia színházművészeti szekciója többek között részletesen megvitatta a magyar színház értékteremtő tevékenységével kapcsolatos jegyárképzési kérdéseket is.
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a péntek délutáni sajtótájékoztatón is az együttműködést és a közös párbeszéd lehetőségét sürgette a minisztériumok szakemberei, a kultúráért felelős polgármesterek, alpolgármesterek, valamint a szakma képviselői között. „Egységes rendszer és szemlélet kialakítása a legfontosabb feladat" – fogalmazott a direktor. A táncművészeti szekciók ülésén elhangzottakat Kiss János összegezte. Értékelésében elmondta, hogy a társulatok különböző formái okán eltérőek a jövedelmi viszonyok és ez is közrejátszik abban, hogy számottevően csökkent a táncművészeti hivatás vonzereje. Hozzátette, a Magyar Táncművészek Szövetsége elkészítette a Nemzeti Táncprogramot, melynek része a táncművészek átképzési lehetőségei rövidebb pályaútjuk miatt.
A konferenciát követően a Győri Nemzeti Színház Nagyszínpadán került sor az Országos Színházi Évadnyitóra. Az eseményen dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár „tisztelettel és várakozással telve" nyitotta meg az évadot, kiemelve, hogy a kultúrára fordított pénz megtérül, ezért a kultúra területére fordított támogatások összegei folyamatosan növekednek, hiszen a színház ügye közügy. Az államtitkár mindezt számokkal is igyekezett alátámasztani. Emlékeztetett: az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 28 európai uniós tagállam közül 2015-ben hazánk költötte a bruttó hazai termék (GDP) arányában a legtöbbet kulturális és szabadidős tevékenységre. A színházak támogatására idén 42 millió forinttal jut több a tavalyinál, jövőre pedig 110 millióval tervezik emelni az erre fordítható összeget. Megemlítette a színházi közalkalmazottak béremelését, illetve 2014-ben elindított kulturális alapellátási programot is, amelynek célja, hogy mindenki a lakóhelyéhez közel elérje a minőségi kultúrát. Borkai Zsolt győri polgármester és Forgács Péter színidirektor rövid beszéde után a Győri Nemzeti és a Győri Balett legsikeresebb darabjaiból láthatott részleteket a közönség. Felcsendültek többek között a Carmen, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Doktor Zsivágó című zeneművek dallamai, a legnagyobb sikert azonban Bede-Fazekas Csaba Kossuth-díjas színművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja aratta, aki Verdi Traviata című operájából énekelte Germont áriáját.
Már hagyománynak számít, hogy az országos évadnyitó gálán adják át a Kaszás Attila-díjat, amelynek nyertesét a 2007-ben elhunyt színművész emlékére szavazza meg évről évre a szakma és a közönség. Az alapítók célja az elismeréssel az volt, hogy a kitűnő művészi teljesítmény mellett a társulatban végzett közösségépítő munkát is jutalmazzák. Idén 38 társulat jelölte egy-egy tagját, közülük Gazsó György (Radnóti Színház, Budapest), Szikszai Rémusz (Szkéné Színház, Budapest) és Krisztik Csaba (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) jutott a döntőbe. A díjazott az utóbbi lett, aki Pokorni Zoltántól, Budapest-Hegyvidék polgármesterétől és Szűcs Gábortól, a Mozaik Művészegyesület elnökétől vehette át az elismerést a Győri Nemzeti Színházban.