Életre kelti a kemény fát is

— Kevesen gondolnák, hogy egy focikapu tartotta fiatalkorában Mezőberényben... 

— Pedig kis túlzással így történt.

A famegmunkálás mindig is érdekelt, s én szerettem volna másutt, például a soproni faipari technikumban tovább tanulni.

Közben persze fociztam is kapusként a helyi a csapatban, amelynek vezetői azt akarták, hogy maradjak, ezért állást szereztek nekem a helyi faipari szövetkezetben. Így nem költöztem, és védtem tovább a Mezőberény korosztályos csapatának kapuját.

Később kölcsönjátékosként Köröstarcsára kerültem, itt ismerkedtem meg a feleségemmel is. Igaz, ő nem járt ki a meccsekre, de az unokatestvére szintén játszott, nála találkoztunk először egy bulin. Nagyon sokat köszönhetek a nejemnek.

Tizenhat évet töltött el a faipari szövetkezetnél. Miért döntött másfél évtized után a váltás mellett? 

— Egyhangúvá vált számomra a munka, hiszen nap mint nap ugyanazt csináltuk. Én pedig mást, talán többet akartam, ezért döntöttem kissé merészen a váltás mellett. Kiléptem és megkértem a feleségemet, aki akkor már könyvelőként dolgozott a köröstarcsai tsz-ben, hogy hozza haza a nagy országos telefonkönyvet. A jegyzékből kiírtam körülbelül negyven címet, amelyek mindegyikére elküldtem a jelentkezésemet. A Népművészek Háziipari Szövetkezete visszajelzett, és bedolgozóként foglalkoztatni kezdett.

Akkoriban főként kulacsokat és dobozokat készítettem. 

— Jelentős változást hozott az életében a velemi népművészeti tábor. Mi történt a Kőszeg közeli településen? 

— Már az előzmények is érdekesen alakultak. A háziipari szövetkezet bedolgozójaként illett megpályázni a népművészet ifjú mestere címet, amit először nem sikerült elnyernem, de Péterfy László szobrászművész meghívott a velemi népművészeti táborba. A kiváló alkotó mellett olyan személyiségek tartottak nekünk előadásokat, mint Makovecz Imre. Mellesleg később a megyében elsőként komoly megtiszteltetésként én kaphattam meg a már említett Népművészet Ifjú Mestere címet. Emellett Velemben sikerült olyan németországi kapcsolatokra szert tennem, amelynek köszönhetően komoly munkákhoz jutottam a nyugat-európai országban. 

(…)

(Papp Gábor, Békés Megyei Hírlap - 2013. 02. 08.)