Fotó: MTI Biró István

A bujdosódallal indították utolsó útjára Kallós Zoltán néprajzkutatót

Kedves énekével, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították február 17-én délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében február 14-én elhunyt Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas néprajztudóst, népzenegyűjtőt, a nemzet művészét, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettjét, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját. A bujdosódalt a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő mintegy ezerfős gyülekezetben.
A gyászbeszédet mondó Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megemlítette, hogy elérkezett az idő, amikor Kallós Zoltán nélkül kell énekelni a bujdosódalt. A püspök Kallós Zoltán kisugárzását példázva úgy vélekedett: aki egyszer kapcsolatba került vele, aki egyszer betette a lábát a táncházba, az más emberré vált.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke búcsúbeszédében kiemelte, hogy az elhunyt kolozsvári lakása a diktatúra idején is a szabadság szigete volt.
Az erdélyi és magyarországi néprajzkutató műhelyek nevében szóló Pozsony Ferenc, az erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke az elhunyt életútját felidézve azt hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltán integratív személyiség volt, aki sikeresen gyűjtötte össze, „virtuális nemzeti közösségbe integrálta" a Kárpát-medence és a világ magyarságát.
Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója megemlítette: a népzenészek nemcsak hangszert, könyvet és tarisznyát kaptak tőle, hanem hivatást is. Úgy vélte, Kallós Zoltán nélkül a táncházmozgalom sem létezne, és a Hagyományok Háza sem jöhetett volna létre.
Az emlékező beszédek után moldvai csángó asszonyok énekeltek a néprajzkutató koporsója mellett, majd a rögtönzött zenekar játszott az alkalomhoz illő népzenét. Kallós Zoltánt a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
 
Orbán Viktor: egy nagy hazafival lettünk szegényebbek
 
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Kallós Zoltán halálával egy nagy hazafival lettünk szegényebbek. A miniszterelnök részvétüzenetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel a válaszúti gyászszertartáson.
A kormányfő üzenetében azt a mondást idézte, hogy nem az a magyar, akinek a nagyszülője az volt, hanem az, akinek az unokája is magyar lesz. Úgy vélte: ez a gondolat tette Kallós Zoltánt nemcsak a válaszúti iskolába járó gyerekek, hanem minden magyar „tiszteletbeli nagyszülőjévé".
Orbán Viktor Kallós Zoltánnak azt a tanítását idézte, hogy a magyarság megmaradásának titka anyanyelve ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrájában rejlik.
„Hálásak vagyunk, hogy a magyar falvakat járva összegyűjtötte a népművészet rejtett kincseit, alapítványával és nyári táboraival pedig a gyermekeket segítette abban, hogy közös örökségünk értékei közt valódi otthonra találjanak."
A miniszterelnök megállapította: Kallós Zoltán távozásával „szegényebbek lettünk egy nagy hazafival". Együttérzése kifejezése mellett erőt kívánt a következő nehéz időszakhoz.
 
Áder János: nemzetünk szeretettel és megbecsüléssel őrzi meg emlékét
 
Nemzetünk szeretettel és megbecsüléssel őrzi meg Kallós Zoltán emlékét – írta Áder János államfő részvétnyilvánító levelében az erdélyi néprajzkutatóra emlékezve. A Kallós Zoltán Alapítványnak küldött levél a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható.
„Egy nemzet lelkiségét leginkább a népzene, a néptánc és a néprajz mutatja meg. Régi századok örökségét – az élet rendje szerint – sajátjaként éli meg és formálja minden szerencsés nemzedék" – írta az államfő, rámutatva: ehhez nyújtott pótolhatatlan segítséget a Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas népzenegyűjtő és iskolaalapító.
A köztársasági elnök Kallós Zoltánt elhivatott néprajzosként jellemezte, aki Erdély és Moldva földjét bejárva népénekek, tánclépések, kották bőséges tárházát gyűjtötte össze és mentette át a 21. század magyarságának.
Moldvában csángó fiatalokat tanított anyanyelvükre, szülőfalujában, Válaszúton a környékbeli szórványban élő gyermekek számára alapított magyar iskolát – sorolta Kallós Zoltán érdemeit az államfő. Emlékeztetett arra is: néprajzi gyűjteményében varrottasok és népviseletek páratlanul gazdag anyagát állította ki, az erdélyi táncházmozgalom szervezőjeként és a válaszúti táborokban fiatalok sokaságának tette meghatározó élménnyé a magyar néptáncot – olvasható a levélben.
„Lélekemelő élmény volt, amikor Válaszúton négy évvel ezelőtt meglátogathattam őt, és lelkes beszámolóival, jövőt tervező elképzeléseivel vezetett be a válaszúti központ értékmentő életébe" – idézte fel személyes élményét Áder János.
A Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, népzenegyűjtő, a nemzet művésze 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. A kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, az Európa Nostra-díjjal és közönségdíjjal is kitüntették. A válaszúti családi kúriában működik a Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató múzeum.
 
Kékedi László: a 20. század egyik legnagyobb magyar folklórgyűjtője volt
 
Kallós Zoltánban Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a 20. század legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhettük – emlékezett az elhunyt néprajztudósra Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője. Kékedi László szerint Kallós Zoltánnak meghatározó szerepe volt mind a magyar, mind a román táncházmozgalom megszületésében, kiteljesedésében.
„Személye a népművészet egyik csodája volt. A magyar népművészetnek és néprajztudománynak mind a zenei, mind a néptánc és a kézművesség vonalán is hatalmas veszteség a halála" – fogalmazott az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője.
Kékedi László felhívta a figyelmet arra is, hogy Kallós Zoltán önzetlenül segítette a népzene, a néptánc, a népköltészet, a kézművesség iránt érdeklődők teljes generációját. 1992-ben létrehozta a Kallós Alapítványt, ahol megoldották a szórványban élő magyarok oktatását. Létrehozta Közép-Európa szinte legnagyobb kiállítását-gyűjteményét, amely a Mezőséget, Gyimest, Moldvát és Kalotaszeget összefogja.

2018年2月21日  |  orbán viktor kallós zoltán kékedi lászló áder jános