Az MMA kutatóintézetének legújabb kötetei

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) az év végéhez közeledve a Fundamenta profunda című könyvsorozatában négy újabb kiadvánnyal örvendezteti meg a szakmai közönséget. 2018. december 5-én Falusi Márton Csoóri Sándorról összeállított tanulmánykötetét, valamint Jog és irodalom, haza és haladás a magyar eszmetörténetben című munkáját mutatják be az MMA Irodaházában, az Andrássy úton. December 6-án a Bartók Béláról és Járdányi Pálról megjelent tanulmánykötetet és a sorozat legújabb tagjaként Fehér Aanikó szintén Járdányi Pál népzenével kapcsolatos tevékenységéről megjelent munkáját mutatják be a kutatóintézetben, a Budakeszi úti Hild-villában.
Falusi Márton: Jog és irodalom, haza és haladás a magyar eszmetörténetben
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2016-ban indította útjára a Fundamenta profunda című sorozatot. A most megjelent hatodik kötete azt a célt tűzte maga elé, hogy egy bizonyos nézőpontból fölmérje, a két hagyományos kód, haza és haladás valóságai milyen eszmetörténeti változásokon estek át napjainkig.
Történetileg úgy alakult, hogy hazánkban a közösség normatív univerzumát a jog és az irodalom együttesen határozták meg, sőt határozzák meg most is. Ez a körülmény jócskán nyomot hagyott a jogtudomány és az irodalomtudomány beszédmódján, módszertani megfontolásain, társadalmi státuszán, szerepfelfogásán. A szerteágazó, történeti és elméleti síkon is mozgó gondolatmenet azt a tézist hivatott alátámasztani, hogy a magyar jogtudomány és a magyar irodalomtudomány kérdéseit élesebb fénytörésbe helyezzük, amennyiben haza és haladás eszmetörténeti összefüggésében, egymás mellett tesszük mérlegre őket.
Az érvelés során mozgósított filozófiai, tudományos és esztétikai fogalmakat „működésük közben", a kommunikatív cselekvők használatában sikerült tetten érni. Eötvös József, Ady Endre és Bibó István a jog és az irodalom keresztútján találkoznak. Nemcsak a máig hatóan korszerű magyar nemzeteszme példás képviselői, hanem egyúttal – három eltérő modellt alkotva – a jog és az irodalom értékeinek is tanúságtevői a magyar művelődéstörténetben. Ekként pedig a kötet a nemzetközi, valamint a magyar jog és irodalom kutatásokból kiindulva veszi szemügyre a jogtudomány és az irodalomtudomány 21. századi problémáit.
 
Divertimento concertante – Tanulmányok Bartók Béláról és Járdányi Pálról
Szerkesztette: Fehér Anikó és Windhager Ákos
Bartók Béla születésének 135. és Járdányi Pál halálának 50. évfordulójára emlékezve a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2016 őszén tartotta Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében című tudományos konferenciáját.
A kötet a két zeneszerző, zenetudós életművének összehasonlítására vállalkozó előadásokat szerkesztett formában közli. A címül választott Divertimento concertante az elméleti irányt jelzi: a concertante az értelmezések szabad versengésére utal, a divertimento pedig azt érzékelteti, hogy a tanulmányok a zenekultúra határain túlra is kitekintenek: bemutatják a magyar művelődés más területén is ható bartóki modellt.
A Fundamenta profunda hetedik kötetének zenetörténeti, eszmetörténeti és népzeneelméleti tanulmányai arról tanúskodnak, hogy a kortárs művészetelmélet szempontrendszere a korábbi kutatási eredmények felülvizsgálatára is ösztönöz.
 
„Sereglés voltam egymagam" – Tanulmányok Csoóri Sándorról
Szerkesztette: Falusi Márton
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2017 februárjában konferenciával tisztelgett Csoóri Sándor munkássága előtt. Az előadók a legújabb kutatások fényében vizsgálták az életmű súlypontjait, tehát a konferencia jelentősen gazdagította a recepciót. E kötet a konferencia-előadások tanulmánnyá érlelt változataiból állt össze. Csoóri Sándor költőként, esszéistaként, szociográfusként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és közéleti szereplőként egyaránt a teljességre törekedett.
Monográfusa, Görömbei András így foglalja össze Csoóri jelentőségét: „több mint fél évszázad óta ad folyamatosan megkerülhetetlen kihívásokat a magyar szellemi életnek".
A Fundamenta profunda sorozat nyolcadik kötetének tanulmányai a társadalom-, az irodalom- és a filmtörténet, a költészetesztétika, valamint a zenetudomány felől közelítenek Csoóri Sándor sokszínű alkotói pályájához.

Fehér Anikó: „Kis Kidéből nékem el kell menni…" Járdányi Pál, a népzenekutató
Járdányi Pál a XX. századi magyar népzenekutatás egyik meghatározó alakja. Kodály tanítványaként megalkotta a népzene rendszerezésének azt a módszerét, amely ma is alapja a magyar népdalok összkiadásának. Bár rövid alkotói pálya adatott neki, Járdányi Pál szakíróként, zeneszerzőként és zenepedagógusként jelenetős életművet hagyott hátra.
A Fundamenta profunda sorozat kilencedik darabja teljes képet ad Járdányi Pál népzenével kapcsolatos tevékenységéről: bemutatja munkásságának, népzenegyűjtéseinek fontosabb állomásait és a Járdányi-rend kialakulásának folyamatát, majd Járdányi eddig nem publikált népdalgyűjtéseit adja közre.