Egri csillagok a Nemzeti Színház színpadán

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójában 2018. március 9-én mutatják be Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényének színpadi változatát Vidnyánszky Attila vezérigazgató rendezésében. Az előadás szerves része a korhű zene és tánc, utóbbi Zsuráfszky Zoltán koreográfiája által valósul meg. A látványos színpadkép megteremtője Székely László díszlettervező. A bemutatóról bővebben olvashat a Nemzeti Színház honlapján.

„Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak – összegzi a színház honlapján bevezető gondolatait a rendező. – A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni. Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról..."
A mostani nagyformátumú vállalkozás olyan Vidnyánszky által színpadra átdolgozott prózai művek sorába illik, mint a Bűn és bűnhődés, az Úri muri, a Don Quijote vagy a Szindbád. A bemutatót néhány héttel ezelőtt hangulatos sajtóesemény előzte meg, amelyen a Várkonyi Zoltán által rendezett játékfilm szereplői közül is többen részt vettek.
Előzetesként levetítették Várkonyi Zoltán legendás filmjének néhány emlékezetes képsorát, majd szót kaptak az egykori szereplők közül néhányan, akik elfogadták a meghívást a bemutatót beharangozó zenés-táncos kedvcsinálóra.
Venczel Vera (Vicuska) a Jumurdzsákot alakító Bárdi Györggyel történt küzdelmét idézte fel, amelyet a rendező kérésének eleget téve csak egyszer vettek fel, hogy minél hitelesebb legyen. Kovács István (Bornemissza Gergely) derűsen mesélte, hogy a közönségtalálkozókon a gyerekeket mindig az foglalkoztatta, hogyan kell tűzkereket készíteni, így kénytelen volt utána nézni. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az akkor még létező MOKÉP kimutatása szerint 18 millióan váltottak jegyet a filmre. Benkő Péter (Török Jancsi) arra emlékezett, miként botlott bele egyik reggel a film látványtervezőjébe, akit történetesen Szász Endrének hívtak, a későbbi Munkácsy Mihály-díjas képzőművész ugyanis akkoriban még ezzel is foglalkozott. Harsányi Gábor, aki a színművészeti főiskola frissen végzett hallgatójaként először szerepelt játékfilmben, a harcjelentben ellene vívó török vitéz irdatlan pofonjait emlegette. Az anekdotákkal fűszerezett múltidézésből az sem maradt ki, hogy éppen a forgatás idején szállták meg a Varsói Szerződés csapatai Csehszlovákiát és hogy ez kiben milyen érzéseket váltott ki annak idején.
A jelenbe pillantva Vidnyánszky Attilától megtudtuk, hogy nem a regény színpadi adaptációjáról van szó. „Egy különleges nézőpontot keresünk, amelyből érvényesen mesélhetjük el a Gárdonyi Géza által megírtakat fiataloknak úgy, hogy azok az érzelmek, tettek és kalandok, amelyek a regényt olyan élvezetessé teszik, mind megjelenjenek – emelte ki a színigazgató-rendező. – Egy csapat várbeli gyerek szemszögéből látjuk majd a történetet, akik egy biztonságos helyről figyelik az eseményeket (hová a felnőttek zárták őket, nehogy bajuk essen az ostrom során)… Az ő szemükkel látjuk a felnőttek – Bornemissza Gergő, Cecey Éva, Dobó, Jumurdzsák és többiek – történetét."
Vidnyánszky Attila Zalán Tibor átiratát felhasználva állította színre Gárdonyi Géza művét. „Nem fog hiányozni – az ostrom mindennapi izgalmai mellett az a fajta izgalom sem, mely nem feltétlenül kollektív érzelemnyilvánítást kíván meg a nézőtől – tette hozzá Zalán Tibor. – Jumurdzsák és talizmán-gyűrűje vörös (véres) vonalként húzódik végig a történeten. Természetesen a várat eláruló Hegedűs hadnagy a feldolgozásban is elnyeri méltó büntetését, a bitófát. És szándékomban áll a színpadon a hős egri nők mellett a várban lévő, hol ostrom-tanúként, hol abban aktív résztvevőként jelen lévő gyerekeket-fiatalokat is a történet szolgálatába állítani, hogy egy távoli párhuzammal éljek, ők lesznek (voltak, lehettek?) az egri srácok."
Zalán Tibort bevallottan az a kettős cél vezérelte, hogy a színpadi műben ne csalódjon az, aki már olvasta a regényt. Aki pedig nem olvasta, kapjon kedvet az elolvasásához.
A mostani szereplőgárdában mások mellett jelen van: Horváth Lajos Ottó (Dobó István), Bodrogi Gyula (Szulejmán Szultán), Schnell Ádám (Jumurdzsák), Söptei Andrea (Izabella királyné, Baloghné), Szalma Tamás (Török Bálint), Csurka László (Ali bég).