A kiválasztott webtartalom nem létezik.
Kocsis Miklós

Másodszor rendezett konferenciát az MMA MMKI a Kodály-módszerről

Az MMA Művészetelmélet és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársai Fehér Anikó karnagy és népzenekutató vezetésével második alkalommal szerveztek konferenciát Kodály Zoltán nevelési elveiről és ezek gyakorlati alkalmazásáról „Mozgó dó..." II. − „A zene lelki táplálék" címmel a Pesti Vigadóban, az MMA székházában szeptember 24-én. Mint a kutatóintézet igazgatója, Kocsis Miklós a köszöntőjében elmondta, ez a második rendezvény korántsem az utolsó, mivel a tervek szerint a téma tudományos tárgyalására újból sor fog kerülni.
Az MMA MMKI első Kodály-konferenciáját tavaly november 14-én rendezték meg, és akkor világossá vált, hogy a Kodályról szóló diskurzust mindenképpen érdemes folytatni. Szeptember 24-én olyan szakemberek tartottak előadást, akiknek gazdag gyakorlati tapasztalatuk van a Kodály-módszer alkalmazásáról. Elsőként Turmezeyné Heller Erika, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző karának egyetemi docense tartotta meg előadását az intellektuális és a zenei képességek összefüggéséről és az erről szóló régebbi és friss kutatási eredményekről. Heller Erika többek közt arról is beszélt, hogy a zenei teljesítmény mennyire jelezhető előre a vizsgált értelmi képességekből. Janurik Márta, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főiskolai docense, az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője arról a kevéssé ismert jelenségről számolt be, hogy a zenetanulás az általános kognitív fejlődésre is hatással van, és hogy a pszichológiai, neurológiai és transzferhatás-vizsgálatok azt igazolják, hogy a zenei képességek fejlődése, főként gyermekkorban, összekapcsolódik a nyelvi készségek, az olvasás, a matematikai, valamint a szociális készségek fejlődésével. Alföldyné Dobozi Eszter, költő, író, a Kecskeméti Kodály Iskola intézményvezetője betegség miatt sajnos nem tudott eljönni az eseményre, így nem tudta megtartani előadását Kodály Zoltán szellemi örökségéről és arról, hogy ez hogyan él tovább főként a kecskeméti ének-zenei iskolában. Juhász Erika, népdalénekes, népdalkörvezető, a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének mesteroktatója a 20. és a 21. századi népzenei mozgalmakról beszélt, különös tekintettel az 1970-ben alakult pávaköri mozgalomra, és többek közt rámutatva, hogy a zenei anyanyelv megtartásában, a zenekultúra fejlődésében továbbra is az egyik elengedhetetlen tényező az állam hatékony támogatása. Balatoni Katalin néptáncpedagógus, neveléstudományi kutató a népi játékok szerepét taglalta a személyiségfejlesztésben és a komplex pedagógiában. Körtvési Katalin, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet művésztanára a nyolv éve elhunyt zenepedagógus és zenepszichológus, Kokas Klára módszeréről beszélt, hiszen ez a Kodály-módszerben gyökerezik. Lánczky Edit, ének-zenetanár, karvezető, az Oktatási Hivatal Budapesti Pedagógiai Központjának vezetője arról a kutatásról beszélt, amelynek célja annak feltárása volt, hogy Kodály Zoltán művei mennyire vannak jelen − és a pedagógusoknak hála jelen vannak − a zeneórák és iskolai énekkarok mindennapi gyakorlatában. Paár Julianna, zeneterapeuta, zenetanár, előadóművész arról számolt be, hogy a gyerekek szellemi-lelki-testi fejlődésében a születés utáni első három év során milyen szerepet játszik a zene, elsősorban az anya éneklése. Kaibinger Pál, gyógypedagógus, énektanár, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola igazgatója a Kodály-koncepció fontosságáról és konkrét eredményeiről beszélt a gyógypedagógiában. Pásztor Zsuzsa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi oktatója arról tartott előadást, hogy Kodály Zoltán intézkedése nyomán kezdődött el idehaza a muzsikusok egészséggondozásának kutatása, valamint a zenei munkaképesség-gondozás (ZMG) pedagógiájának kialakítása, amelyben az előadó negyven éven át vett részt Kovács Géza munkatársaként, majd a halála után műhelyvezetőként. A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek témája a Kodály-módszer külföldön történő alkalmazása volt Fehér Anikó vezetésével és olyan szakemberek − Körtvési Katalin művésztanár, Hartyányi Judit nyugalmazott művésztanár, a Magyar Kodály Társaság társelnöke, valamint B. Horváth Andrea zenetanár, karnagy, a Magyar Kodály Társaság társelnöke − részvételvel, akik hosszú időn át sikerrel tanítottak az országhatáron túl.
2018. szeptember 27.  |  mma mmki kodály-konferencia zenei nevelés
Naptár