Esemény - bal kép
Benczúr Ház
1068 Budapest, Benczúr utca 27.


Nagyobb térképre váltás

Pregitzer Fruzsina: „Nem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek."

Akadémiai székfoglaló előadás – 2014. június 20.
 
Pregitzer Fruzsina színművész „Nem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek" címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját. 
Mondanivalóját azzal kezdte, hogy nyíregyházi színész és a székfoglaló az életét foglalja össze. Béres Ilona színész bíztatására és Marton Éva operaénekes megkeresésére fogalmazta meg, hogy honnan indult és hova jutott.
1982 őszén diplomás színészi élete első hónapjait a Nemzeti Színházban töltötte és még nyolc évet. Dolgozott a Játékszínben, a Szkénében, ott mutatták be elsőként Magyarországon Mrozek Rendőrség című darabját. Sokat foglalkoztatta a Magyar Rádió, vendégszerepelt Miskolcon, színészmesterséget tanított a Nemzeti Stúdiójában, de 1990 tavaszán felmondott a Nemzetiben.
Zeneszerető családban nőtt fel, és meghatározó volt számára, hogy édesapja a nyolcéves büntetőtábort a Gulágon úgy élte túl, hogy a börtönzenekarban hegedült és így több ennivaló jutott neki. Az apa azt mondta, hogy ha nem viszik el, nem ismeri meg Dosztojevszkijt, Gogolt, Csehovot, Turgenyevet. „Tudod, van egy nép csodálatos kultúrával, aztán meg ott van az az ostoba, butító ideológia." Apám így volt keresztény, polgár és magyar – mondta a művész.
Pregitzer Fruzsina az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, a színművészetire először nem vették fel, így került a Nemzeti Színház Stúdiójába, ahol Bodnár Sándor, Simon Zoltán és Tatár Eszter alapozta meg szakmai tudását a pályán.
 

 
1978-ban Marton Endre osztályába került a főiskolán, néhány hónappal előtte a híres rendezőt Major Tamással együtt leváltották a Nemzeti Színház éléről. A főiskolán olyan neves tanárai voltak, mint Gáti József és Hegedűs Géza. A diploma megszerzése után fordulatos nyolc éve következett, 1990-ben mindent abba akart hagyni. Balczó András öttusa olimpiai bajnok, Nyíregyháza szülötte tette fel neki a kérdést „miért gondolod, hogy te csak Budapesten lehetsz színész?" Ez a kérdés felvillanyozta és leszerződött Nyíregyházára, mindez 25 éve történt. A színház 1894-ben közadakozásból épült és azóta is magáénak érzi a lakosság az ott dolgozó színészekkel együtt.
 

 
A művész sokat rádiózott, a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója, amíg működött, szinte a második munkahelye lett. Több adásnak volt állandó szerkesztője, közreműködője. Elkeserítő, hogy az országnak ebben a távoli részében nincs helyi közszolgálati rádió – jegyezte meg.
Másik újdonság volt számára a tájelőadás. Volt olyan hónap, amikor a színház művészei 17 vidéki előadást is tartottak, de mára ezek is megszűntek. 2009-ben a megyei vezetők megkeresésére a művész összeállította a Déryné hadműveletet, amely azt jelentette, hogy néhányan a színház művészei közül elviszik a színházi előadásokat távoli helyekre is.  A „hadműveletre" minden évben pályáznak, és így jutottak el tavaly Erdélybe, Hargita megye falvaiba.
Pregitzer Fruzsina 30 éve tanít. A Nemzeti Stúdió mintájára Nyíregyházán 1994-ben Verebes István igazgató színészképző stúdiót létesített és így újból foglalkozik a színésznő a fiatal utánpótlással. A Szent Anasztáz Görög Katolikus Főiskolán beszédművelést tanít, míg a nyíregyházi Huszártelepen halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett kisgyermekekkel drámajátékos foglalkozásokat tart.
Fölidézte, egyszer egy riporter azt kérdezte tőle, mi az, amit még el szeretne érni az életében, amire ő azt felelte: a jövőt szeretné építeni.
 
Pregitzer Fruzsina (Budapest, 1959. június 18.) színművész Díjak: Domján Edit-díj (1993), Jászai Mari-díj (1994) 1977-től 1978-ig a Nemzeti Színház Stúdiósa volt. 1978-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1982-ben végzett. 1982–1989 között a Nemzeti Színházban játszott. 1989–1990 között a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. 1990 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja. Több, mint húsz éve járja előadóestjével Európát. Szavalt, énekelt már magtárban, mezőn, tető nélküli könyvtárakban Brüsszeltől a legkisebb erdélyi faluig. Rendhagyó irodalomórákon és felolvasóesteken, jótékonysági rendezvényeken a Magyar Kultúra Lovagjaként szolgálja a magyar közművelődést. Önálló estjei: Kicsi faluból való, Táncreakció, Nem viccelek, csak játszom Székfoglaló előadásának címe: „Nem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek."
 

2014. június 24.