Panteon – a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye
„A kiállításon olyan művészek is helyet kaptak, akik nem koptak ki a magyarországi köztudatból: pl. Gyárfás Jenő, Ziffer Sándor, Mattis-Teutsch János, Szervátiusz Jenő, de szép számmal szerepelnek olyan művészek is, akikről a történelem viharai miatt keveset, vagy semmit sem tudnak az anyaországban: Baász Imre, Plugor Sándor, Jecza Péter, Korondi Jenő. A kiállítás anyaga gyűjteményünk progresszív vonulatát igyekszik bemutatni, úgy, hogy tekintettel van a »transzilván« soknemzetiségű erdélyi realitásra is, szász és román festők művei is szerepelnek."
Alapításakor a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye alig több mint száz képet számlált. A gyűjtemény gyarapítása a Trianon utáni korszakban is elsősorban a művészek áldozatkészségétől függött, ennek ellenére az folyamatosan bővült, a képtár jelentős alkotásokkal gazdagodott. Budapesten 1939-ben a Nemzeti Szalonban, a sepsiszentgyörgyi szervezőközponttól korántsem függetlenül jön létre egy erdélyi képzőművészeket bemutató nagy sikerű kiállítás, ahol többek között Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Bordi András, Szervátiusz Jenő munkái szerepelnek. A második világégéskor, menekítéskor elpusztul másfélezer műtárgy, csaknem a teljes gyűjtemény – többek közt Gyárfás Jenő, Nagy Imre, Aba Novák Vilmos, Szőnyi István, Rudnay Gyula, Szathmáry Papp Károly, Kmetty János, Tarjáni Simkovics Jenő alkotásai. Elsősorban Varga Nándor Lajos és Mattis János dolgoznak e nagy méretű veszteség pótlásán. 1948-tól kezdődően kezd kialakulni egyik legértékesebb, az európai rangú festő-szobrász Mattis-Teutsch János műveit összesítő gyűjtemény. Különösen a 70-es években jelentős a gyarapodás, Plugor Sándor és Nagy Ervin közreműködésével adományokból és vásárlásokból is növekszik a műkincsek száma. Miután 1983-ban Vinczeffy László festőművész Bukarestben restaurátor tanfolyamot végzett, „helyi erőkkel" elkezdődhetett az olajképek állagának folyamatos javítása. A képtár önálló épületben kapott helyet, Gyárfás Jenő nevét viseli, jelenleg felújítás alatt áll, ezért addig a gyűjtemény egyes darabjait Magyarországra hozzák, a vigadóbeli kiállítást a tervek szerint más vidéki városokban történő bemutatás követi.
A linkre kattintva letölthető a Panteon. A Székely Nemzeti Múzeum képtárának alapkiállítása c. kiadvány digitális változata.
A Székely Nemzeti Múzeum 1875 óta látogatható. Ez a jelentős tudományos intézmény a székelység és a székelyföldi regionális örökség kutatását, bemutatását vállalta fel. A pecsétjében szereplő 1879-es évszám annak az emlékét őrzi, hogy ekkor került a székelység közös tulajdonába. Jelenleg a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény, egyben Kovászna megye és a Székelyföld egyik fontos turisztikai látványossága. A romániai múzeumi hálózatban regionális besorolású, fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. Munkáját segíti a kilencvenes években bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány is.
A Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi épületegyüttesben jelenleg könyvtár, természettudományi, régészet-történelem és néprajzi osztály működik. Az intézményhez tartozik ezenkívül a sepsiszentgyörgyi képtár, az erdélyi művészeti központ, valamint a kézdivásárhelyi, a csernátoni, a baróti és a zabolai külső múzeumi egység is.
Alábbi kisfilmünkben a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervezte központi épületegyüttesének építészeti történetét, a múzeum jelentőségét Vargha Mihály igazgató, az MMA rendes tagja mutatja be.
A Magyar Hírlap 2018. augusztus 25-i hétvégi mellékletében interjú olvasható Vargha Mihállyal, melyet itt nyithat meg.