Kelemen László - Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Megnyílt a felújított Budai Vigadó

2018. október 4-én átadták a felújított Budai Vigadót. A jelenlegi funkciókat szem előtt tartó, korszerűen rekonstruált épületbe két év után költözhet vissza a Hagyományok Háza. „A néphagyomány megtart, ápol minket, a világról alkotott képünket dúsítja, egybekovácsol" – mondta el az átadáson beszédében Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, a Magyar Művészet folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. „Nem egy lélektelen, újszerű házat álmodtunk meg, hanem olyat, amit nap mint nap tartalommal tudunk megtölteni, és ahová az érdeklődők viszszatérnek majd az élményért és a tudásért, amelyben felismerték nagyapáik üzenetét" – fogalmazott. Az eseményen ünnepi beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, a rendezvényen részt vett Vashegyi György, az MMA elnöke is.
Kelemen László főigazgató ünnepi beszédében arra is kitért, hogy az elmúlt hetven évben folyamatosan szorult vissza az élő néphagyomány, pedig a néphagyomány megtart, ápol minket, a világról alkotott képünket dúsítja, egybekovácsol. Hangsúlyozta: az értékeket, eredményeket intézményesíteni kell, ennek köszönhető a Hagyományok Házának 2001-es megalapítása is. A Budai Vigadó rekonstrukciójával a Hagyományok Háza méltó körülmények között tudja ellátni feladatait – közölte Kelemen László.
Kultúrharc nem Magyarországon, hanem Európában van, ami valójában „a saját kultúránkért folytatott harc" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében. Szerinte Magyarországon kultúrbéke van: lassan teljes egyetértés formálódik arról, hogy „a jövőnket családra, a munkára és a nemzet újraegyesítésére kell építeni".
„A saját földünkön – s ez igaz Európára és Magyarországra is – a saját kultúránk szabályai és értékei szerint akarunk élni". Ha ugyanis eltűnnek a történelmi, kulturális alapok, „ha hagyjuk, hogy kicseréljék a kulturális altalajt", akkor Európa kártyavárként dől össze – jelentette ki a miniszterelnök.
Azt is mondta, hogy a magyarok büszkék civilizációs teljesítményükre, kultúrájukra, így büszkék dalaikra és táncaikra is, „a magyar népi kultúra nekünk nem muzeális dolgok gyűjteménye, hanem megtartó erő". Ezért építették a Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját, újították fel a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, az Erkel Színházat, a Nemzeti Lovardát, a Kossuth teret. Emellett megújítják a Szépművészeti Múzeumot, az Operaházat, új Közlekedési Múzeum épül, zajlik a Liget Budapest projekt és újjászületik a budai Vár is – sorolta a beruházásokat Orbán Viktor.
Évtizedes tervek szerint állították helyre az épületet
Az 1899-ben elkészült Budai Vigadón 2017-ben kezdte meg a munkálatokat az Épkar, az impozáns épületben számos feladatot láttak el: többek között elbontották az utólag beépített galériákat, így az eredeti belső magasságú tereket lehet használni. A sok évtizedes tervek szerint rekonstruálták többek között a műemléképület előcsarnokát, üveg felülvilágítóval kialakított díszlépcsőházát, valamint a dísztermet is. Megújult a könyvtár és a színházterem is, előbbibe 40 ezer kötetet kellett a megfelelő módon visszahelyezni.
Ma a Magyar Állami Népi Együttes mellett a népi kézművesség megőrzésével és közvetítésével foglalkozó Népművészeti Módszertani Műhely, a Kárpát-medence népzenei és néptáncgyűjtésének archiválásával foglalkozó Lajtha László Folklórdokumentációs Központ és Archívum, valamint a Hagyományok Háza Hálózat központja is itt működik, vagyis az intézmény a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelkedő fontosságú nemzeti intézménye.
Az újra megnyíló Hagyományok Háza október 7-éig napközben ingyenes kézműves workshopokkal, gyerekprogramokkal, épületbejárással, esténként mesekocsmával és táncházzal szórakoztatja az érdeklődőket.
5 październik 2018  |  vashegyi györgy népművészet kultúra hagyományok háza budai vigadó