Hollósy Simon: Táncoló lányok az erdő szélén, 1895. olaj, vászon, 151×200 cm keret: 174×225×9 cm Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2018

Rejtett történetek | az életreform-mozgalmak és a művészetek

A Műcsarnok őszi vezető kiállítása mostmár harmadik éve olyan problémákkal foglalkozik, amelyek közös hajónk, Gaia sorsát érintik. A Természet és a Genesis után az idei nagyobb léptékű tárlat címe: Rejtett történetek. A kiállításon három helyszín, három történeti sík jelenik meg összefüggések, asszociációk, egymásra hatások szövedékeként – mások mellett Kőrösfői-Kriesch Aladár, Hollósy Simon, Ferenczy Károly és Karl-Wilhelm Diefenbach munkáin keresztül. A kiindulópont: a 19. század utolsó harmadában világszerte kibontakozó társadalmi reformmozgalmak, amelyeknek egyik nagy áramlata a Közép-Európában is megjelenő „életreform" volt.
6 oktober 2018

Méltó örökség

Négy nemzedék. Négy festőművész, két fotóművész, két formatervező művész, s egy-egy tervezőgrafikus, szobrász-grafikus, és grafikus-illusztrátor művei láthatók a Vigadó Galériában, a Pesti Vigadó 5. emeletén. Mindannyian a Lelkes család tagjai. Egy olyan családé, amelyben apáról fiúra vagy anyáról lányára száll a művészi hajlam immáron hat generáción át. Az alkotók közül többük élete is Csepelhez kötődik, ezért a tárlat tisztelgés a „hely szellemének is". A kiállítás kurátorával, Sára Ernő grafikusművésszel beszélgettünk a Lelkes családról, hagyományok átadásáról és a Vigadóban látható kiállításról.

17 december 2018

Ahol jár a szél

Földi Péter festőművész tárlata a Műcsarnokban

Nem szükséges elhagyni a falu határát ahhoz, hogy az ember megismerje a világot. Somoskőújfalu a világnak nyilván nem közepe, noha Földi Péter festőművésznek az. Az embernek, az alkotónak és művészetének feltétlenül. Mint egykori vagy éppen mai, szerény körülmények közé szorult alkotók: azzal él, amije van, ami környezetében adódik, amit jól ismer. Amit a világból itt fog fel, abban ismeri fel magát: kicsiben a nagyot, akár az egyetemest vagy a kozmikust – így művészetének is ez lesz eszköze, tárgya. S ez éppen megfelel, mert elegendő céljának, hogy általa mondja el a világot képekben, szobrokban.

11 december 2018

Jankovics Marcell Trianon kiállítása

2019. március 3-ig látható Székesfehérváron Jankovics Marcell grafikusművész, animációsfilm-rendező TRIANON című kiállítása a Szent István Király Múzeum, Csók István Képtárban. A tárlat 1526-tól tekinti át a magyar történelem eseményeit, amelyek a trianoni békediktátumig vezettek, egészen azok napjainkra gyakorolt hatásával együtt. A nagyszabású tárlaton közel kétszáz alkotást mutatnak be a művésztől egy sok tekintetben újszerű, innovatív közegben. A kiállítás Székesfehérvár Megyei Jogú Város megbízásából jött létre, megrendezését a Magyar Művészeti Akadémia is támogatja.

5 december 2018

Befejezetlen múlt

Halmy Miklós festőművész

Hogy milyen élmények lehetnek, válhatnak egy életmű formálódásának kezdőpontjává, ez a sokszerűség mellett nehezen is rekonstruálható. Halmy Miklósnak rövid időre külföldre kellett mennie, hogy felismerje az itthoniban rejlő értéket, általában a különböző archaikus tradíciókban rejlő energiákat. Művészete nem stílusirányzatokhoz vagy iskolákhoz igazodik, hanem egyedül a benne munkáló késztetéshez és igényhez, a felismeréshez: a saját és a rajta túlmutató létezés-élményt a művészet által nyújtott eszközkészlettel kifejezni. Egész egyszerűen a „Nagy Műveletben" részt venni, benne a maga feladatát megtalálni.

13 november 2018

Minek a hátterében

Magyar Gábor tárlata a Vigadó Galériában

Nem nyilvánvalóan, de Magyar Gábor festészete helyeket kereső, felkereső művészet. Helyeket, s az ott honos vagy lehetséges formákat. A művek összetartását éppen az határozza meg, hogy az alkotó mintha csak egyetlen, nem a természetihez fogható – hiszen nem tájképfestő – vidék látványait szemlélné. Hogy hol jelenik meg, vagy hová tartozik ez az elvont, noha a természetből eredő formákat is őrző „táj", amely végtére is egy hely – kevéssé bemérhető. Inkább ismeretlen, mint ismerősnek tetszhető. Nem így az alkotó számára, aki – egyáltalán nem természetes, hogy – otthonosan mozog e képzett, teremtett, elvonásokban és elvonatkoztatásokban megnyilatkozó világban. Néha az is szép, amikor eltévedni látszik benne. Magyar Gábor festőművész csaknem négy évtized munkáiból válogatott kiállítása a Vigadó Galériában egy út műveit mutatja: útjait a művekhez.

11 november 2018
Laatste