Egyházművészeti konferencia és Kallós Zoltán-emléknap a Műcsarnokban

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete egyházművészeti konferenciát tartott május 31-én és június 1-jén Vallás – Nép – Művészet címmel a keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozat harmadik állomásaként a Műcsarnokban, az MMA intézményében. A másfél napos program során, amelynek második napját az idén februárban, 91 évesen elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő emlékének szentelték, a keresztény egyházművészet néprajztudományi és népművészeti vonatkozásairól, a népi vallásosságról, a szakrális népi építészetről, a szakrális térben megjelenő vizuális elemekről, zenéről és szövegekről beszéltek az előadók.
Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke köszöntőjében az élő magyar népművészet nagyságát méltatta. Mint mondta, a népművészet örök, amíg a gyakorlói ezt az örök voltát napi tevékenységükkel bizonyítani tudják. Szót ejtett arról is, hogy minőségét és méretét tekintve is egyedülálló a világon a Műcsarnok népművészeti tematikájú Nemzeti Szalonja, a Liget-projekt részeként pedig a világ legnagyobb és legérdekesebb népművészeti múzeuma épül föl Budapesten.
Füzes Ádám római katolikus pap, a Kanter Károly Felnőttképzési Intézet igazgatója a katolikus egyház népi vallásosságról és jámborságról megfogalmazott tanításáról beszélt egy 2002-es szentszéki dokumentum alapján. Limbacher Gábor néprajzkutató a palócföldi vallásos népművészetről, Kerekes Ibolya, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa római katolikus templomokban látható népi hímzésekről tartott előadást. Fehér Anikó népzenekutató, karnagy, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársa, a konferencia egyik fő szervezője két egyházi kóruskötetről – Harmonia Sacra (1934), Magyar Cantuale (1935) – és ezek népzenei kapcsolatairól beszélt. Barna Gábor etnográfus, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoportjának vezetője a művészetnek a vallási áhítatban betöltött szerepéről adott elő, rámutatva a sacrum és az esztétikum összetartozására. Lovász Irén néprajzkutató, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense az archaikus népi imádságok műfaji és tipológiai kérdéseiről Erdélyi Zsuzsanna munkássága nyomán adott elő, Vidák István, a Népművészet Mestere, az MMA rendes tagja a nyugat-indiai Rabari pásztornép istentiszteleti formáiról beszélt. Glässerné Nagyillés Anikó néprajzkutató azt vizsgálta, hogy a hivatalos Jézus Szíve ábrázolás miként jelenik meg a vallásos gyermeknevelésben, a gyerekek számára készült újságokban, regényekben, valamint a szívgárda-mozgalomban készített gárdavezetői és gárdista rajzokon. Wesselényi-Garay Andor építész, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársa a népi építészet új megjelenési formáit mutatta be. Soós Sándor néprajzkutató, történész arról az eddig publikálatlan, kézzel pergamenre festett, ájtatossági célokat szolgáló szentképről beszélt, amelyen Nepomuki Szent János nyelvereklyéje látható, és amely a 18. század első felében készülhetett, feltehetőleg német nyelvterületen.
2018. június 1-jén, pénteken a konferencia keretén belül Kallós Zoltán-emléknapot tartottak a szervezők. Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató idézte föl személyes emlékeit Kallós Zoltánról, majd Almási István népzenekutató beszélt az erdélyi néprajztudós érdemeiről, Balázs-Bécsi Gyöngyi pedig, a Kallós Zoltán Alapítvány elnökeként a hagyatékáról. Fehér Anikó Kallós Zoltán üzenetéről, Éri Péter, a Muzsikás együttes tagja a táncházmozgalomban játszott szerepéről mondta el gondolatait. Végül erdélyi és moldvai népzenei koncerttel zárult az emléknap Enyedi Ágnes, a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Prima díjas népdalénekes és Salamon Soma, a Népművészet Ifjú Mestere, szintén Junior Prima díjas népzenész közreműködésével.