Válogatás a magyar animációs film történetéből II.

A magyar animációs film immár több mint 100 éves története bővelkedik kiemelkedő értékekben, időtálló remeklésekben, generációk számára hivatkozási alapot jelentő élményekben. Miként dr. Pápai Zsolt filmtörténész fogalmazott, „a hazai mozgókép históriájának legdicsőségesebb fejezetei közül többet éppen animációs rendezők írtak" (Filmvilág 2007/8). Az animációs film a hazai mozgóképkultúra kiemelkedően fontos területe, többek szerint a magyar filmművészet egyik, ha nem a legszínesebb része. „A magyar animációt az különböztette meg korábban a többi nemzetétől, hogy ahányan voltunk, annyiféle film került ki a kezünk közül" – írta Jankovics Marcell az Animációs körkép című kötet előszavában.
2019. március 7.

Átadták a Nemzeti Táncszínház új épületét

Áder János köztársasági elnök 2019. február 15-én este felavatta a Nemzeti Táncszínház új épületét a fővárosi Millenáris parkban. Az új Nemzeti Táncszínház elkészülte mérföldkő a magyar táncművészet életében – hangsúlyozta a színház igazgatója, Ertl Péter az épület sajtóbejárásán, pénteken. Kiemelte: a legmodernebb színháztechnikával felszerelt táncszínházat úgy tervezték, hogy képes legyen kiszolgálni a jövő koreográfusait is. A mintegy hétezer négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris park E épületében, a volt Ganz Művek egykori ipari csarnokában alakították ki. A nyitógálával megkezdődött a 2019-es Budapest Táncfesztivál.

2019. február 18.

Elhunyt Tandori Dezső

Nyolcvanéves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, intermediális grafikus, a nemzet művésze, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. Versei az 1960-as évektől jelentek meg, Töredék Hamletnek című első kötetét 1968-ban adták ki. Az 1970-es évektől sokféle műfajban publikált: írt például gyermekverset, krimit, filozofikus esszéket. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái, majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. Igen jelentős volt műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított.

2019. február 13.

Makovecz szellemében

Minden hónap első hétfőjén „Makovecz Kávéház" néven tematikus előadásokkal várja látogatóit a Makovecz Központ és Archívum. Az estek keretein belül szakértők és laikusok egyaránt közelebb kerülhetnek a világhírű építész munkásságához és szellemiségéhez. Az idei második Makovecz Kávéházban Csernyus Lőrinc – Ybl-díjas építész, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumi tagja – tartott előadást a Makovecz Imre Pályázati Alap beruházásairól, melynek köszönhetően több tucat Makovecz-épület újulhat meg, vagy épülhet fel.

2019. február 13.

Sárköz, a szépség kertje

„… aki egyszer bejut a szépség kertjébe, az versöt is álmodhat meg írhat, meg éneköt is mondhat, meg szűhet, meg hímözhet, mert minden szépség egy tüvön van…" – mondta néhai Kati Éva népművész. Aligha lehet szebben fogalmazni egy olyan kiállítás beharangozójában, ahol a magyar nyelvterület egyik leggazdagabb szőtteskultúrájának, a sárközi szőtteskincsnek jelenlegi legjobb ismerője, legnagyobb mestere, Fodorné László Mária, a Népművészet Mestere, az MMA Népművészeti Tagozatának rendes tagja mutatkozik be, megidézve a szülőfalu, Decs és a tájegység, Sárköz szépségeit. A tanítómesterek emléke előtt egy-egy szőttesalkotásuk bemutatásával tiszteleg.

2019. február 7.
Első Utolsó
// ]]>