FELHÍVÁS a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus tagságára való jelentkezésre

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2019. január 2. napjától ismételten biztosítja felvételi kérelem benyújtásának lehetőségét a nem akadémikus tagságra. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény alapján az kérheti nem akadémikus tagként való felvételét a köztestületbe, aki DLA fokozattal, a köztestület alapszabályának 2. mellékletében meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel, vagy külföldi szakmai elismeréssel rendelkezik.
A nem akadémikusi tagfelvétel részletes szabályai itt ismerhetők meg. A köztestület alapszabályának a nem akadémikus tagságra jogosító hazai művészeti szakmai elismeréseket meghatározó 2. melléklete itt érhető el. A felvételi jelentkezés benyújtásához formanyomtatvány áll rendelkezésre, amelyhez csatolni kell a felvételi kérelemhez szükséges adatkezelési nyilatkozatot.
A felvételi kérelmet – kizárólag postai úton, tértivevényes küldeményként, 2019. február 4-ig történő postára adás mellett – a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának postacímére (1368 Budapest, Pf. 242) kell beküldeni.
2019. január 2.

ÚJ CÍMEN A TITKÁRSÁG!

KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 2018. november 24. napjától költözés miatt zárva tart. Az új helyszínen történő elhelyezésről, a megnyitás várható idejéről külön tájékoztatás kerül közzétételre.

Pályázatok

„BUDAKALÁSZ MAGJA – 2018"
eredményhirdetés

A linkre kattintva elérhető a pályázati rendszer: tamogatas.mma.hu
Pályázati eredmények:

Közérdekű adatok

Magyar Művészet folyóirat

Hírlevél

Minek a hátterében

Magyar Gábor tárlata a Vigadó Galériában

Nem nyilvánvalóan, de Magyar Gábor festészete helyeket kereső, felkereső művészet. Helyeket, s az ott honos vagy lehetséges formákat. A művek összetartását éppen az határozza meg, hogy az alkotó mintha csak egyetlen, nem a természetihez fogható – hiszen nem tájképfestő – vidék látványait szemlélné. Hogy hol jelenik meg, vagy hová tartozik ez az elvont, noha a természetből eredő formákat is őrző „táj", amely végtére is egy hely – kevéssé bemérhető. Inkább ismeretlen, mint ismerősnek tetszhető. Nem így az alkotó számára, aki – egyáltalán nem természetes, hogy – otthonosan mozog e képzett, teremtett, elvonásokban és elvonatkoztatásokban megnyilatkozó világban. Néha az is szép, amikor eltévedni látszik benne. Magyar Gábor festőművész csaknem négy évtized munkáiból válogatott kiállítása a Vigadó Galériában egy út műveit mutatja: útjait a művekhez.

2018. november 11.

A sátán fattya sikerei

Az MMA által is támogatott, a Dunatáj Alapítvány által gyártott A sátán fattya c. film két díjat is kapott a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon (operatőri és legjobb színésznői). A filmet Zsigmond Dezső rendezte és februárban a Vigadóban volt a díszbemutatója. Az alkotást a közelmúltban kárpátaljai körúton vetítették nagy sikerrel, s figyelmet váltott ki külföldi filmfesztiválokon, vetítéseken is, úgymint a Moszkvai Filmfesztiválon, a washingtoni és New York-i vetítéseken, Argentínában és Libanonban, Jerevánban és Brüsszelben, legutóbb pedig a Genti Flandriai Filmfesztiválon.

2018. november 9.

Napsugaras tornyok építészete – Sándy Gyula és a Hegyvidék

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Sándy Gyula építész születésének 150. évfordulója alkalmából rendez közös kiállítást a Lóvasúton. A tárlat a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény kiállítótermében lesz látható 2018. november 30. és 2019. április 30. között. Sándy Gyula építőművészetét korábban a MÉSZ-székházban mutatta be tárlat, jelen kiállítás annyiban más, hogy a XII. kerületi vonatkozásokra fókuszál.

2018. november 9.

Mozdulatművészeti programsorozat a Műcsarnokban

Az aktuálisan látható, Rejtett történetek kiállításához kapcsolódóan átfogó mozdulatművészeti programsorozatot indít a Műcsarnok, az MMA intézménye. A mozdulatművészet évszázados tradíciójú valódi HUNGARIKUM, egy holisztikus magyar művészeti és mozdulati irányzat, ami egyszerre életstílus, filozófia és művészi gyakorlat is. A néhai nagy elődök közül Dienes Valéria, Lábán Rudolf és immár Fenyves Márk munkássága feltétlenül kiemelendő. A test és a lélek viszonyrendszereinek és kommunikációjának egyfajta európai kulturális hiányát pótolja a kiállításon és programjaiban is megvalósuló újrafelfedezése.

2018. november 5.
Első Utolsó
// ]]>