Fotó: Csákvári Zsigmond / kultura.hu

A kultúra, mint megtartó erő

Az Országházban 2017. január 18-án a kulturális intézmények vezetőinek részvételével a nemzeti kultúráról rendeztek szakmai konferenciát, ahol Balog Zoltán miniszter, valamint a Kormány több tagja mellett felszólalt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója is.
Prof. em. Fekete György, az MMA elnöke előadásában, melynek címe: Mitől nemzeti a kultúra? azt hangsúlyozta, hogy minden nemzetnek van saját kultúrája, és a nemzet kultúráján belül él a nemzeti kultúra, amelynek olyan a szerepe, mint a testben a dobogó szívnek. Ezt a kultúrát nem lehet örökölni: a kultúra az oktatás, a tudományok és a művészetek hármasságából áll össze, alapja ezért a tanítás és a tanulás folyamatossága. A nemzet kultúrájának magva a nemzeti kultúra, másrészt a világ más kultúráival fenntartott kapcsolatok, figyelmeztetve azoknak a jelenségeknek a veszélyére is, amelyek a nemzet kultúrájának mozgását kísérlik meg aláásni.
A kultúráról szólva Fekete György előadásában elmondta, hogy az nem örökölhető, csupán alapképességeket, megérzéseket örökölhetünk. A kultúra lehetséges szinonimája a tudás, mely három részből áll: oktatás és nevelés; tudomány és a művészetek arzenálja. Éppen ezért fontos a tanulás, a befektetés a tudományba és az a művészeti alkotás, melynek során egy eddig még sosem volt mű keletkezik, melyet már tanulhatunk és taníthatunk, így végül is a kultúra körforgása jön létre. A kultúra ezzel nem csak működtet, hanem létre is hoz, emellett speciális jellege is van, hiszen megkülönböztet más kultúráktól.
Manapság nagyon fontos a nemzetépítés és a nemzetvédelem, ehhez pedig elengedhetetlen a nemzeti kultúra megléte, az e körül kialakult vita vezérli napjaink bozótharcát is. A nemzeti kultúráról szólva Fekete György elmondta: annak alapja a saját közös múlt, a saját történelem és sors, a nemzeti értékszempontok (vagyis hogy magyar) és a közös jövő, melyet együtt tervezünk meg. Egy nemzet kultúrája pedig európai és egyetemes is, vagyis a nemzetek kultúrájával együtt értelmezhető. Ez az, amit egyesek külföldről, tisztességtelen politika keretei között támadnak.
Előadásának zárásaként kifejtette, hogy a kulturális békés egymás mellett élés keretében az állam és a polgárai együtt tesznek a kultúráért. Éppen ezért akadnak tennivalóink, úgy mint: egyesíteni erőinket a haza védelmében, folytatni a rendszerváltást az oktatás terén és azokra bízni azt, akik meg is érdemlik, akiket tudásuk, világlátásuk alkalmassá tesz minderre.
Napjainkban már kiegyenlítődni látszik az eddig elért eredmény a megfogalmazott kritikákkal, elvárásokkal, ez pedig egyben a Magyar Művészeti Akadémia eredménye is.
Az eseményen több felszólaló mellett Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere eladásában kiemelte: kormányzásuk célja, hogy a kultúra lelki, szellemi tartássá álljon össze. Ezt segítik a materiális eredmények, amelyek aztán szemléletváltáshoz is vezetnek – hangsúlyozta. Elmondta, hogy az utóbbi években folyamatosan csökken a szegénység és az államadósság, miközben nőnek a bérek; a tárcánál nincs olyan terület, amelyre ne fordítanának többet, mint a megelőző években. Kiemelte: a kultúra része az oktatás és a köznevelés is, ezért kulturális kérdés, mit gondolunk a történelemről, de egy olyan emberkép felmutatása is, amelyre lehet jövőt építeni. Fontosságát, hogy a kormányzati döntések a nemzeti és történeti identitásból induljanak ki.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár előadásában felidézte, hogy öt esztendeje lépett hatályba Magyarország alaptörvénye, amely kimondja, hogy a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek fenntartása, védelme a nemzet és az állampolgárok közös kötelességét képezik. A kormányzat kiemelt figyelmet fordít a kultúrára: 2010 óta egyaránt nőtt a könyvtárak, a muzeális intézmények, a múzeumlátogatók, közművelődési intézmények, közösségi színterek, közművelődési rendezvények és a művészeti szervezetek száma is – összegzett.
2017. január 19.  |  fekete györgy