Körülöttünk. Nemzeti Szalon 2017. Iparművészet és Tervezőművészet

Körülöttünk: Iparművészeti és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban

Nyolc formatervezési szakterület elmúlt tíz évben elért eredményeit tekinti át Körülöttünk címmel 2017. április 22-től a Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban az ipar- és tervezőművészeti nemzeti szalon. A szalon ötéves vetésforgójának negyedik állomásához érkezett: az építészet, a képző-, majd a fotóművészet után az ipar- és tervezőművészet mutatja be sokféle arcát – mondta el a kiállítás megnyitóján Fekete György, az MMA elnöke.
2017. április 24.

A Gulag és hatása: a Szovjetunióba hurcolt magyarokról szóló filmeket mutattak be

Részleteket mutattak be Budapesten azokból a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarokról szóló dokumentum- és játékfilmekből, amelyek a Gulág Emlékbizottság támogatásával készülhettek el. Gulyás Gyula filmrendező Galgóczy Árpád műfordítóval, magyar gulágtúlélővel forgatott filmet, míg Zsigmond Dezső filmrendező a kárpátaljai magyarság sorsát mutatja be egy fiatal lány szenvedéstörténetén keresztül. Ez utóbbi film Nagy Zoltán Mihály Sátán fattya című versregényén alapszik.

2017. február 9.

Elhunyt Csikós Attila

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 75. évében elhunyt Csikós Attila, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Kossuth- és Jászai Mari-díjas építész, jelmez- és díszlettervező, az Operaház örökös tagja és mesterművésze. Csikós Attilát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. | Csikós Attila bővebb életrajza itt olvasható.

2017. február 9.

Konferencia Csoóri Sándor életművéről

Jóslás a te idődről címmel rendezett kétnapos konferenciát Csoóri Sándor emlékére 2017. február 6-án és 7-én az MMA székházában, a Vigadóban az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI). A 2016. szeptember 12-én elhunyt Csoóri Sándor a magyar szellemi-művészeti-irodalmi élet megkerülhetetlen személyisége volt, a nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltás meghatározó alakja.

2017. február 8.

A két Haydn utolsó miséi

Michael Haydn 1803-ban komponált Szent Ferenc-miséje nem tartozik a hangversenytermekben gyakran játszott művek közé, sőt Magyarországon a 19. század óta először hangzik fel korabeli hangszereken. Gyakrabban hallható bátyja, Joseph Haydn 1802-ben írt, hattételes, Harmoniemesse című alkotása, de a testvérek egyházi zenéje egy estén csak nagyon ritkán szólal meg együtt. A két mise előadói apparátusát, a korhű hangszereken játszó Orfeo Zenekart, az énekes szólistákat és a Purcell Kórust Vashegyi György vezényli a Müpában. A hangverseny kiemelt támogatója a Magyar Művészeti Akadémia.

2017. február 7.
Első Utolsó
// ]]>