Heinrich-raktár, Mária utca (fotó: Bélavári Krisztina)

Napsugaras tornyok építészete – Sándy Gyula és a Hegyvidék

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Sándy Gyula építész születésének 150. évfordulója alkalmából rendez közös kiállítást a Lóvasúton. A tárlat a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény kiállítótermében lesz látható 2018. november 30. és 2019. április 30. között. Sándy Gyula építőművészetét korábban a MÉSZ-székházban mutatta be tárlat, jelen kiállítás annyiban más, hogy a XII. kerületi vonatkozásokra fókuszál.
A kiállítás Sándy Gyula életművét mutatja be számos híres tervrajzán, dokumentumain és épületein keresztül, de kerületi kötődésére is nagy hangsúlyt fektet, miután Sándy Gyula pályafutásának több időszakában is alkotott a Hegyvidéken. Rokonai és barátai számára már a századfordulón tervezett nyaralókat Kútvölgybe, majd az első világháború után a frissen részvénytársasággá alakult Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet (a későbbi MOM) fő épületéhez készített bővítési terveket. Legfőbb kerületi munkája pedig egyértelműen az 1923–25 között felépült budai Postapalota, mely egyúttal egész életművének is az egyik legfontosabb alkotása. A különböző időszakokban készült tervekben Sándy különböző stílusok alkalmazásával csillogtatta meg tehetségét.
Sándy Gyula eperjesi születésű építész műegyetemi tanulmányai alatt az állandó Országház építő-irodában, Steindl Imre mellett dolgozott. Tanulmányai befejeztével Pecz Samu irodájában kezdett dolgozni, ahol részt vett a Központi Vásárcsarnok és a Szilágyi Dezső téri református templom építésében. E munkája mellett tervezte a hódmezővásárhelyi Református Főgimnáziumot, amit később a dél-alföldi városban másik öt épület követett. 1899-től a Felső Építő Ipariskola rendes tanára lett, 1914-ben pedig műegyetemi tanárrá nevezték ki. Tervezői működése alatt több alkalommal dolgozott együtt barátjával, a szintén 150 éve született Foerk Ernővel.
Számos nemzetközi tervpályázaton szerepelt, többek között a zágrábi jelzálog és hitelbank, a genfi népszövetségi palota és a hágai békepalota tervei arattak sikert. Épületeinél német mintára a tégla- és kőarchitektúrát alkalmazta előszeretettel, de a népi építészet hatására díszesen faragott fa elemeket is gyakran használt.
Közel félszáz evangélikus templomhoz készített terveket, melyek közül végül 27 épült fel. Több felvidéki városban láthatók épületei, köztük a rimaszombati református templom vagy az egykori kassai korcsolyacsarnok, de ő tervezte Erdélyben Marosvásárhely első szecessziós épületét is, az Agrár Takarékpénztárat.
Budapesti épületei közül Mária utcai Heinrich-raktár, az újpesti és a már említett mostanában felújított Széll Kálmán téri postapalota ikonikus épülete ismert.
 
Az építész életművét bemutató tárlat kurátora Bodó Péter, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjas Sándy-kutatója. A kiállítást Bélavári Krisztina (Magyar Építészeti Múzeum), a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjas fotósának képei illusztrálják.
 
 
Napsugaras tornyok építészete – Sándy Gyula és a Hegyvidék
Kurátor: Bodó Péter művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria
A megnyitó időpontja: 2018. november 29. 18 óra
Helyszín: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, 1121 Budapest, Zugligeti út 64.
A tárlat 2018. november 30. és április 30. között látható.
2018. november 9.  |  emlékkiállítás sándy gyula hegyvidék mém