Mr. Liu Wanming, a Kínai Festészeti Akadémia igazgatója

Magyarország és Kína kulturális együttműködése

A Magyar Művészeti Akadémia kulturális-művészeti együttműködésről szóló megállapodást írt alá a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémiával (CNAA) 2017. április 11-én a Vigadóban (a dokumentumot Tan Ping, a CNAA alelnöke és Fekete György, az MMA elnöke írta alá), s ennek jegyében egy nappal korábban Keletről… címmel kínai festmény- és kalligráfiakiállítás nyílt a Vigadó Galériában, április 11-én pedig konferenciát is tartott a két intézmény Érintkezések… címmel a kínai kultúráról, valamint a kínai és a magyar kultúra kapcsolatáról.
Jankovics Marcell, az MMA alelnökének nyitó beszéde után, amelyben a nemzet művésze a kínai írásjegyek iránti csodálatát ecsetelte, és Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkár (EMMI) köszöntője után, amelyben többek közt azt hangsúlyozta, hogy növekszik az igény az egymás kultúrájának megismerésére, elsőként Salát Gergely történész, sinológus és tanszékvezető egyetemi docens beszélt a kínai művészet magyarországi jelenlétéről. Felvázolta azt a folyamatot, ahogy a kínai művészet a 18. század óta szivárog be Magyarországra, kezdetben elsősorban a magyar arisztokraták, így például az Esterházyak és a Zichyek, majd a híres kereskedő, Hopp Ferenc műgyűjtése révén, az elmúlt évtizedben pedig a két ország kulturális együttműködésének és a legnagyobb magyar múzeumoknak köszönhetően.
Horváth Janisz, kalligráfiaoktató, grafikusművész, tipográfus és tanár a kínai ecsetkezelésről tartott előadást rendkívül szemléletes módon. Mint mondta, a kínai festészet szoros kapcsolatban áll a kínai kalligráfiával, mivel mindkettő vonalakból épül fel.
Niu Kecheng, a CNAA Képzőművészeti Kutatóintézetének igazgatója a kínai kultúráról és művészetről beszélt, kitérve többek közt arra, hogy a kínai festmények és kalligráfiák téren és időn túliak, és ezt a jellegzetességüket a Vigadó-beli kiállításon is látható úgynevezett hosszú tekercs képen mutatta be, valamint elmondta azt is, hogy szerinte Kelet és Nyugat úgy keresi folyamatosan egymást, mint ahogy férfiak és nők.
Luo Pengpeng, a Kínai Pecsétvéső Akadémia igazgatója a kínai pecsétművészetről tartott elődást, rámutatva arra, hogy a kínai pecsétművészet több mint 3000 éves, és az ENSZ a világörökség részének nyilvánította. Elmonta azt is, hogy a pecsétvésés alapja, hogy a művész jó kalligráfus is legyen, és hogy a kínai pecsétvésés ma is elevenen élő hagyomány a fiatalok körében is.
Liu Wanming, a Kínai Festészeti Akadémia igazgatója és a CNAA doktori iskolájának dékánhelyettese azt fejtette ki, hogy a kínai festészet alapja a kalligráfia, és hogy az írásjegyek hogyan alakulnak festményekké. Mint hangsúlyozta, „a szívünkben lévő dolgokat ábrázoljuk".
Han Xuezhong, a Kulturális Stratégiai Kutatóintézet Kiállítási Központjának igazgatója olyan kínai festményeket mutatott be, amelyekben a kínai festészet az európai festészettel keveredik.
Végül Lin Chen, a CNAA Zeneművészeti Kutatóintézetének tudományos munkatársa guquin hangszeren (ejtsd: gutyin), egy citerához hasonló hangszeren játszott, és előtte beszélt a kínai zenéről, erről a különleges hangszerről és arról, hogy kínai zene alapja az európai ütemmel szemben a lélegzés.