Dobozy Borbála

Két csembalóművész egy pódiumon

2018. november 29-én, Budapesten a Zeneakadémia Nagytermében különleges hangversenyen lép fel Dobozy Borbála Liszt-díjas csembalóművész a magyar felmenőkkel rendelkező Pierre Hantaïval és az Aura Musicale kamarazenekarral. A két művész évtizedek óta ismeri egymást, mégis most zenélnek először együtt. A kísérőzenekar művészeti vezetője: Máté Balázs. A koncert előtt Dobozy Borbálával beszélgettünk.
– Gyakori, hogy két csembalóművész együtt szerepel?
– Ez nem túl gyakori, de azért nem is nevezhető ritkaságnak. A barokk korszakban szép számmal születtek két csembalóra (vagy négy kézre) komponált művek, amelyek előadása nagyon élvezetes, ha találunk egy hasonló zenei elképzeléssel rendelkező muzsikustársat hozzá. Ezt a repertoárt J. S. Bach három, két csembalóra és vonósokra írt versenyművel gazdagította, amelyek egyben a műfaj legjelentősebb darabjai. Ezek közül két mű valójában átirat, eredetileg szóló oboára és hegedűre, illetve két hegedűre készültek vonós kísérettel, a mester utólag dolgozta át ezeket két csembalóra. A harmadik concerto kifejezetten billentyűs kompozíció, amelyhez Bach csak utólag írt zenekari szólamokat. Ezek alkalmasint elhagyhatók, ily módon csupán a két szólista is megszólaltathatja, ami jelentősen egyszerűbbé teszi egy előadás létrehozását.
– Milyen alkalomra írta Bach ezeket a műveket?
– E művek a lipcsei Collegium Musicum előadásaira készültek. A 17. századtól gyakorlattá vált, hogy a különböző egyetemi városokban zenekedvelő hallgatók magánegyesületeket alapítottak egy-egy kitűnő művész irányításával, amelyeket Collegium Musicumnak neveztek. Minden egyetemnek volt saját együttese, ily módon egy városban akár több ilyen is működhetett. Bach az egyik, eredetileg Telemann által alapított lipcsei egyesületet vezette kis szünettel 17 éven át, amely az ottani Zimmermann-féle kávéházban lelt otthonra és vált messze földön híressé. E kávéháznak volt egy nagy terme, ahol akár 150 fős hallgatóság is elférhetett. Télen bent, nyáron pedig a kerthelyiségben tartották hetente a nagy érdeklődéssel kísért előadásokat, amelyek a későbbi nyilvános koncertek egyik előfutárának is tekinthetők. E hangversenyeket Bach szervezte és irányította, gyakran maga is játszott. Csembalóversenyeit, kamaraművei jelentős részét és zenekari szvitjeit is ezekre az alkalmakra komponálta. A kétcsembalós concertók mellett született két műve három, egy pedig (Vivaldi nyomán) négy csembalóra is. Ezeket minden bizonnyal nagytehetségű fiaival, Wilhelm Friedemann-nal és Carl Philipp Emanuel-lel szólaltatta meg a büszke apa, valamint átutazóban lévő vendégművészek is gyakran felléptek a Zimmermann-kávéházban.
– Bach hat Brandenburgi versenyművet is írt. Önök ezekből melyeket játsszák a koncerten, és miért ezeket választották?
– A három versenymű mellett az V. Brandenburgi csendül még fel, ezúttal Pierre tolmácsolásában. Ezt a kompozíciót a zenetörténet első billentyűs versenyműveként tartják számon és rendkívül népszerű, amin nem is lehet csodálkozni. Igazi örömzene, jutalomjáték bárki számára. Bár a csembalista mellett a fuvolának és a hegedűnek is szólista szerep jut, ez utóbbi két hangszeres feladata azonban eltörpül a csembalistáé mellett, aki virtuóz szólamával, s lenyűgöző, hatalmas kadenciájával az első tétel végén, vállán viszi az egészet.
– Igaz, hogy ezt a versenyművet akkor írta, amikor meghozták az új csembalóját Berlinből?
– Minden bizonnyal inspirálta őt Michael Mietke hangszere, aki korának elismert csembalókészítője volt. A kötheni udvar számára 1719–20-ban tőle vásárolt hangszeren a feltételezések szerint volt egy ún. 16 lábas regiszter is, amely meglehetősen ritkán fordult elő a korabeli csembalókon; egy oktávval mélyebben szól és grandiózus hangzást eredményez.
– Manapság hol készítenek csembalót?
– Csembalókészítők minden országban vannak. Léteznek nagyhagyományú, generációk óta, 50-60 éve működő műhelyek is, Európa nyugatibb felében, elsősorban Németországban. Egyébként nem volt ez másképpen a 17–18. században sem, ott is gyakran apáról fiúra szállt – féltett titkokat is őrizve – a hangszerkészítés magas művészete.
– Máskor is fellépett már Pierre Hantaïval? Jól ismerik egymást?
– Pierre-t nagyon régóta ismerem, azt is mondhatom, egyszerre indult a pályánk, mert egyazon nemzetközi versenyen nyertünk díjat 1983-ban, a belgiumi Brugge-ben. Ő akkor második lett, én ötödik, aminek nagyon örültem, tekintettel arra, hogy 64-en indultunk és rendkívül hosszú, nehéz anyagot kellett eljátszani. Azóta vele sokszor találkoztam Budapesten és Párizsban is, de még sohasem szerepeltünk együtt. Egyébként szülei mindketten magyarok voltak, édesapja a közelmúltban elhunyt híres festőművész Hantai Simon, akiről itthon talán még kevesebben tudnak, de Franciaországban jelenleg az egyik legkeresettebb mesternek számít. Nemrég hallottam, hogy az elnöki palotában kapott helyet egy 4×4 méteres alkotása.
– Valóban ritkán hallható különleges koncertben lesz része annak, aki ellátogat november 29-én a Zeneakadémiára?
– Ha jól emlékszem, a Zeneakadémián utoljára ezek a művek csembalón 2000-ben hangzottak el, amikor Budapesten volt egy nemzetközi verseny. Azóta az évenként megrendezésre kerülő Bach-héten a Deák téri evangélikus templomban kétszer is előadásra kerültek, de együtt a három concerto valóban ritkán hallható. Nagy is az érdeklődés, már hetekkel ezelőtt minden jegy elkelt. Pierre Hantaï, aki ma a nemzetközi élvonalba tartozó művész, a meghívást örömmel fogadta és én is várom már, hogy ismét felcsendüljenek ezek a kompozíciók szívet melengető, gyönyörűséges lassú tételeikkel. A Bartók Rádió a koncertet élőben közvetíti.
TISZTA BAROKK
DOBOZY BORBÁLA, PIERRE HANTAÏ ÉS AZ AURA MUSICALE


J. S. Bach: c-moll versenymű két csembalóra és vonósokra, BWV 1060
J. S. Bach: C-dúr versenymű két csembalóra és vonósokra, BWV 1061
SZÜNET
J. S. Bach: 5. (D-dúr) brandenburgi verseny, BWV 1050
J. S. Bach: c-moll versenymű két csembalóra és vonósokra, BWV 1062

Dobozy Borbála, Pierre Hantaï (csembaló)
Győri Noémi (fuvola); Posvanecz Éva (hegedű)
Aura Musicale (művészeti vezető: Máté Balázs)


2018. november 29. (csütörtök) 19.30–22.00
ZENEAKADÉMIA, NAGYTEREM


További információ a koncertről: http://zeneakademia.hu/

A hangversenyt a Bartók Rádió 19.35-től élőben közvetíti.

2018. november 21.  |  zeneakadémia dobozy borbála csembaló-hangverseny