Így filmeztünk

A Magyar Művészeti Akadémia Kiadója bemutatta Szekfü András Így filmeztünk című könyvét, amely fél évszázad hazai filmtörténeti interjúiból közöl válogatást. A könyv a magyar film 1945 és '60 közötti mozgalmas időszakát a korszak alkotóival és politikai vezetőivel készült eredeti interjúk segítségével idézi fel. A könyvbemutatón, a Filmesházban Gelencsér Gábor filmtörténész, Szekfü András filmtörténész, a könyv szerzője, Rózsa János filmrendező és Fejérvári Gergely, az MMA Kiadó szerkesztője beszélgettek.
Több filmtörténeti múlt időt is felszínre hoz Szekfü András interjúkötete. Egyfelől a 2018-as megjelenés már egy közel ötvenéves elmaradást orvosol, másfelől a '60–70-es évek fordulóján rögzített beszélgetéseken keresztül egy még korábbi kor sajátos világa elevenedik meg. Emlékezés az emlékező alkotókra.
Érdekes megfigyelni, ahogy a szocializmus évtizedei alatt a megnyilatkozók őszinteségük ellenére óhatatlanul igazodnak a kor politikai elvárásaihoz. A kötet egyediségét mégis ez adja: az olvasó úgy kaphat képet egy – Ranódy László szavaival – páratlanul izgalmas időszakról, hogy azt nem filmtörténészek utólagos interpretációja, hanem az azt megélők élményszerű, sokszor anekdotikus és nagyon is emberi visszaemlékezései teszik színessé.
Szekfü András interjúválogatása számtalan eddig ismeretlen történetet, információt, filmtörténeti adalékot – azaz valódi kincseket ír át a magnószalagról e könyv lapjaira.
Az interjúkötet erőssége a tanúk által megidézett filmtörténeti időszak: az 1945-ös korszakhatár, a koalíciós évek, a Rákosi-korszak, majd az olvadás időszak, a tapintatosan ritkán emlegetett 1956 és az azt követő, új hullámot létrehozó politikai konszolidáció.
Szekfü András az 1970-es években, közel 50 évvel ezelőtt kezdte el a munkát, majd cenzúra és kritikák hatására hosszas kihagyás következett. 2018-ban adhatták ki a 19 beszélgetést tartalmazó interjúkötetet.
Az emlékezés mindig egyedi és szubjektív, ám Szekfü András akkor mindent pontosan lejegyzett az interjúkban. Eredeti, tegeződő formában közli a hangfelvételek lejegyzését, ami hűen tükrözi a kort és az abban alkotó filmeseket. Érdemes egybevetni az interjúkötetben őszintén megvallottakat egy-egy filmes önéletrajzi naplójában írtakkal, hiszen a szubjektív emlékezés engedi, hogy valaki tévedjen, illetve látható, hogyan változik a véleménye vagy emlékezete.
A kötetben vall – többek között – Szőts István, Angyal László, Ranódy László, Radványi Géza, Hont Ferenc, Kende István, Várkonyi Zoltán, Fábri Zoltán, Bacsó Péter, Makk Károly. A szerző két kérdésre mindenkinél kitért, a Rajk-per és Balázs Béla személye szinte „beugró" kérdés volt minden interjúalanyánál. A filmtörténeti filmek megvalósulását számtalan körülmény befolyásolja, a kötetből is kiderül, hogy a politika is erősen. Ezért is nagy a jelentősége annak, hogy a szerző a rendezők mellett politikusokat, a kultúra irányítóit is megszólaltatja. Így kevésbé a korszak filmművészete, mint inkább a filmtörténeti korszakok bontakoznak ki előttünk: a kultúrpolitika működési mechanizmusa.
A kutatóknak, az egyetemi oktatásban, tankönyvként használható-e a könyv? Jól használva mindenképpen. A filmtörténeti órán a történelmi tényeket el kell mondani hozzá, és a diákok a filmek megnézése mellett, az objektivitásra törekedhetnek, és ennek kiegészítője lehet ez az interjúkötet. A kutatók számára is fontos ez a könyv, hiszen olyan rétegekbe pillanthat be az interjúk által, amibe inkább csak a korszak résztvevői láthattak.

A kötet kapható az Írók Boltjában, a Fókusz Könyváruházban és megrendelhető a www.mmakiado.hu weboldalon!

(Szekfü András: Így filmeztünk. Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból. Budapest, 2018, MMA Kiadó, 324 p., 4800 Ft)
2018. december 1.  |  könyvbemutató mma kiadó