Fotó: Török Máté

120 éves a Műcsarnok

Ünnepel a kortárs művészetek otthona

Százhúsz évvel ezelőtt, 1896-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt a Magyar Művészeti Akadémia intézménye, a Műcsarnok.
A Hősök terén álló épület 1896-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire Schickedanz Albert műépítész tervei alapján készült el.
A Műcsarnok 1896. május 4-én nyitotta meg kapuit, a termeket 335 művész 1200 munkája töltötte meg: építészeti tervek, festmények, szobrok és grafikai lapok kaptak helyet. Külön pavilonban mutattak be néhány nagyméretű, különleges érdeklődésre számot tartó művet, így Feszty Árpád Honfoglalás-körképét, Benczúr Gyula Budavár visszavétele és Munkácsy Mihály Ecce homo című festményét. A régi Műcsarnokbeli tárlatokat a későromantika és a historizmus jellemezte. Az I. világháború alatt a Műcsarnokot igencsak megviselte a hadi igénybevétel. 1926-ban, nem sokkal az 1894-ben kötött 30 éves szerződés lejárta után a Műcsarnok tulajdonjoga a Főváros kezébe került, a társulat az 1920-as évektől megpróbálta feleleveníteni a nemzetközi kiállítások hagyományát. A II. világháború idején a társulati tárlatok mellett évente megrendezték a Magyar művészetért kiállításokat, 1944-ben bombatalálat érte az épületet, mely súlyosan megrongálódott. Felújítására már csak a háború után került sor. A Műcsarnokot a második világháború után ideiglenesen helyreállítva 1950-ben nyitották meg újra. Ezután a közvetlen politikai irányzatú műcsarnoki országos tárlatok sorozatai következtek, majd az ötvenes évektől kezdve folyamatosan mutatott be kiállításokat. A műemléképület 1991–94 között nagyszabású rekonstrukción esett át, ennek köszönhetően a látogatók ma eredeti szépségében csodálhatják meg az épület domborműveit, növényi mintás ornamentikáját és a helyreállított félköríves oszlopcsarnokot, az oldalhajókkal és a felülvilágított oldaltermekkel.

A Műcsarnok 2014. január 1-től a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába került. Az MMA Műcsarnok Nemzeti Szalon néven 2014-ben új kiállítás-sorozatot indított el, hogy időről időre megbízható körképet nyújtson a vizuális művészetek legkülönbözőbb területén született főbb hazai teljesítményekről. Első alkalommal 2014-ben Építészeti Nemzeti Szalont, 2015-ben Képzőművészeti Nemzeti Szalont rendezett az Akadémia, idén pedig a fotóművészeté a főszerep, a Képek és pixelek főcímű, két további kiállítással kísért Nemzeti Szalon jelenleg is látható a Műcsarnokban.
A Műcsarnok ma – a jelenkori művészet reprezentatív kiállítási intézménye – hivatása szerint a magyar és nemzetközi művészeti törekvések nyitott, sokszínű bemutatóhelye. Kiállításaival, igényes kiadványaival, oktatási tevékenységével a széles értelemben vett vizuális kultúra megújuló hagyományait és friss értékeit közvetíti kiállítótereiben.

Az évforduló napján, május 4-én meghívott előadók az intézmény múltjáról és a szakma jövőjéről értekeznek a Műcsarnokban, a társművészeteket és -intézményeket is érintve. A műhelybeszélgetés részletes programja itt található.
2016. május 4.  |  műcsarnok