Forrás: hamvasbela.org

120 éve született Hamvas Béla

„Nem a világot kell gyűlölni, hanem Istent szeretni"
Inota szimpózium – In memoriam Hamvas Béla '120


A Magyar Művészeti Akadémia 2017. március 23-án szimpóziummal emlékezett meg a százhúsz éve született Hamvas Béla író, filozófus, esztétáról. A jelképes helyszínen, Várpalotán az Inotai hőerőműnél lévő – művészettörténeti értékei miatt védetté nyilvánított – Béke Művelődési Házban 56-ról szóló színpadi kollázst és Hamvas-összeállítást láthatott a közönség. Hamvas Béla 1951-től három éven át dolgozott a hőerőmű felépítésénél. A Thury-vár udvarán tizenkét napig az MMA tablókiállítása emlékeztet az 50-es évekre és Várpalota 1956-os eseményeire.
Az Inotai hőerőmű (korábbi nevén November 7. hőerőmű) az 1950-es évek egyik legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt. A hőerőmű 50 évig szolgáltatott áramot, bezárására és leszerelésére 2001-ben került sor. Az erőművet az első ötéves terv keretében, Várpalota keleti külterületén tervezték megvalósítani, közvetlenül a várpalotai alumíniumkohó számára kijelölt terület mellett. Az erőmű építése 1950 márciusában kezdődött, az erőműépítő Inotai Erőmű Vállalatot 1951. november 29-én alapították meg. (A kohó és erőmű mellé készenléti lakótelep is épült – az akkori csúcsminőségben.) Az erőmű 1951. november 7-én kezdte meg próbaüzemét, Rákosi Mátyás adta át. Hamvas Béla 1951 novemberétől 1954-ig dolgozott Inotán az építkezésnél.
Az Inotai hőerőműhöz tartozó Béke Művelődési Ház 1955 és 1958 között épült fel az Iparterv tervei alapján, az erőműben dolgozók számára. A közvetlenül a 8-as út mellett fekvő lapostetős épület szocreál elemekkel díszített, de a szocreál építészettől való eltávolodás, az útkeresés szellemében fogant modern stílusú ("szocmodern"). A művelődési házban színház- és moziterem, elegáns könyvtár, szakköri helyiségek, büfé, étkező várta a látogatókat. A külső homlokzatokat és a fontosabb helyiségeket a kor neves képzőművészeinek (Bernáth Aurél, Kovács Margit, Somogyi József, Pátzay Pál, Ambrózz Sándor, Cser Jolán, Rozsda Endre, Hintz Gyula és Fonyi Géza) alkotásai díszítik. Az udvaron Boda Gábor szökőkútja áll. Az Inotai művelődési ház jó alaprajzi beosztású, minőségi anyagokból készült, a részletekre is odafigyelő, színvonalas épület. Egyfajta modern klasszicizmusként írható le, mely művészettörténetileg a diktatúra legkeményebb éveiben is a "moszkvai elvárások" nemzeti vonalának megfogalmazására tesz kísérletet. A Gesamtkunst jellegű épület, eltekintve egy-egy kisebb hozzáépítéstől, teljesen eredeti állapotában maradt meg, minden részletében hűen, magas művészeti színvonalon tükrözi egy letűnt kor hangulatát.
Az épület egyedi műemléki védettségét 2008-ban Stefanovits Péter Munkácsy-díjas képzőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának vezetője kezdeményezte, s 2009-ben védetté is nyilvánították. Ezután részleges felújítási munkák során az épület színházi előadásokra alkalmas állapotba került, de homlokzata, külső falai, a színházterem, valamint az alagsori öltöző- és mosdószint helyreállítása további gondozást, végleges megoldást igényel.
Hamvas Béla (18971968)
Hamvas Béla 1897. március 23-án született a felvidéki Eperjesen, evangélikus papi családban. Pozsonyban nevelkedik, ahová még születésének évében költözik át a család.
1915-ben érettségizik, tiszti iskolai kiképzést kap, 1916 és 1917 között szolgálatot teljesít az ukrán és az orosz fronton.
1919-ben családjával Budapestre költözik, a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán magyar–német szakos hallgató (1919–1923). Egyetemi tanulmányai végeztével újságírói állást vállal, a Budapesti Hírlapnál és a Szózatnál (1923–1926). Álláshoz jut a Fővárosi Könyvtárban (1927–1948).
Huszonöt különböző irányzatú és érdekeltségű folyóiratban publikál tanulmányt, esszét, kritikát, recenziót. Latin és görög nyelvű művek mellett németül, franciául valamint angolul is olvas. Kerényi Károllyal megalapítják a Sziget-kört (1935), azt a klasszikus görög hagyományból merítkező szellemi szövetséget, amelyhez csatlakozott Szerb Antal, Németh László, Kövendi Dénes, Dobrovits Aladár, Molnár Antal és mások. 1936-ban megírja a Magyar Hyperiont, első írói korszaka ars poeticáját.
A háború alatt is fordít – Lao-ce, Böhme, Hérakleitosz, Kungfu-ce, Henoch műveit. Első esszékötete, A láthatatlan történet 1943-ban jelenik meg. 1943–44-ben megírja a Scientia Sacra című nagyesszét, amely második írói korszakának nyitánya. Lakását 1945-ben bombatalálat éri, könyvtára, kéziratai megsemmisülnek.
1945–1947: Jacob Böhmét fordít, kommentál; megírja a Titkos jegyzőkönyv című esszékötetét; elkészíti a Tabula smaragdina fordítását, kommentárját; befejezi aforisztikus formában összeállított esszékötetét, az Unicornist, melynek alcíme: Summa philosophiae normalis.
Szemelvénygyűjteményt állít össze Anthologia Humana Ötezer év bölcsessége címmel (1946).
1948-ban könyvtári állásából felfüggesztik és b-listázzák, minden publikációs és szerkesztői jogától megfosztják. 1948 és 1951 között földet művel, gyümölcsöt termeszt. A Karnevált ebben az időben, Szentendrén írja meg.
1951-től 1964-ig az Erőműberuházó Vállalat erőmű-építkezésein (Tiszapalkonya, Inota, Bokod) vállal munkát mint raktáros, segédmunkás, gondnok.
1959–1966 között megírja Patmosz című háromkötetes esszégyűjteményét, az életmű utolsó periódusának főművét. 1964-ben másodszor nyugdíjazzák.
1968. november 7-én agyvérzésben meghal, Szentendrén helyezik örök nyugalomra.
1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kap.
Forrás: hamvasbela.org
A Magyar Művészeti Akadémia március 23-i rendezvényének két színpadi összeállítására teljesen megtelt a művelődési ház színházterme.
TIZENKETTŐ ÉS... színpadi kollázs 1956-ról címmel a Pannon Várszínház előadása volt látható, az MMA képzőművész akadémikusai műveinek felhasználásával, az egykori KeX együttes zenéjével. A színpadképhez Bocskay Vince, Forintos Kálmán, Prutkay Péter, Árendás József, Baráth Ferenc, Jovián György, Sipos László, Stefanovits Péter, Aknay János Haris László, M. Novák András, Sára Ernő, Szemadám György munkája szolgáltatta a keretet. Az előadás tavaly az 1956-os Emlékbizottság támogatásával jött létre.
Ezután HAMVAS BÉLA MŰVEIBŐL Rátóti Zoltán, az MMA Színházművészeti Tagozata vezetőjének összeállítása („Hogy az Isten nevét ki tudjam ejteni") volt hallható Kubik Anna, az MMA rendes tagja, Bakos-Kiss Gábor, a Nemzeti színház színész-rendezője és Juhász Gábor jazzgitáros közreműködésével.
Délután szakmai szemle mutatta be a hőerőmű épületeit és műtárgyait, Prakfalvi Endre és Szücs György művészettörténészek vezetésével. A Béke Művelődési Házban található műalkotásokról itt talál ismertetőt.

A program zárásaként Várpalotán, a Thury-vár belső udvarán nyílt meg a Magyar Művészeti Akadémia 1956-ra emlékező és emlékeztető utazó tablókiállítása, mely korábban az 56-os sortüzek helyszínein, Mosonmagyaróváron és Salgótarjánban volt látható. A tárlatot Talabér Márta polgármester asszony jelenlétében Fekete György, az MMA elnöke és Stefanovits Péter adta át a város közönségének.


Ünnepség Eperjesen
Az Ars et Vita ‒ Művészet és Élet Alapítvány (Szentendre), az Eszterházy Károly Egyetem (Eger) és az Eperjesi Egyetem az Eperjesi Hamvas Béla-napok keretében A Tarca-parti Athén a magyar irodalomban és kultúrában címmel március 23–24-én nemzetközi konferenciát rendez. Az író, filozófus születésének évforduló napjához, kapcsolódóan tablókiállítás emlékezik Hamvasra az Eperjesi Egyetem rektori épületében Eperjes szülötte – Hamvas Béla címmel, mely a 2014-ben Szentendrén rendezett kiállítás anyaga szlovák nyelven, amit az Evangélikus Kollégium Dísztermében koncert követ: Schuman Karnevál című művét adja elő Gábos Judit zongoraművész. A Hamvas Béla-napok támogatója a Magyar Művészeti Akadémia.
 
2017. március 23.  |  hamvas béla emlékév