Benczúr Ház
1068 Budapest, Benczúr utca 27.


Nagyobb térképre váltás
Esemény - helyszín kép
Esemény - helyszín kép
Esemény - nagy kép

Bakos István: Mi vagyok én? Festő? Grafikus? Fotógrafikus? Design tervező?...

Akadémiai székfoglaló előadás – 2014. április 4.
Bakos István tervezőgrafikus akadémiai székfoglaló előadásának címével (Mi vagyok én? Festő? Grafikus? Fotografikus? Design tervező?) arra utalt, hogy sokoldalú munkát végzett egész életében a katalógusok tervezésétől a piktogramokon, emblémákon keresztül a moziplakátokig. Az iparművészeti főiskolán Konecsni György volt a mestere. Visszaemlékezett, hogy az 1948-ban a Műcsarnokban megrendezett reklámművészeti kiállításon a szürrealizmus uralta a plakátműfajt, de rövid időn belül a szocreál jött, mint kizárólagos elvárás.
Az első magyar rajzfilmet, a János vitézt Jankovics Marcell rajzolta, rendezte. Az animációs alkotáshoz készült plakát tervezésénél Bakos István el akarta kerülni, hogy a rajzfilm elemeit használja fel. Ahogy előadásában elmondta, egy szürreális rajz esszenciába kerültek a történet szereplői, akiket a szerelmüket védő monumentális rózsába helyezett a művész, fölöttük az óvón figyelő hold és a mindenkori küzdelmet szimbolizáló sárkány.

A grafikus tervezte és szerkesztette 1977-től a 70-es évek elején indult Múzsák című múzeumi magazint. Azt a feladatot kapta, hogy a lap vizuális látványát tegye korszerűvé, szerkezetét, formáját alakítsa át. Ez sikerült is, mert a periodika eladott példányszáma ezután lényegesen emelkedett.

A plakátműfaj népszerűségét  jelezte akkoriban, hogy folyamatosan nagyszámú megrendelés érkezett a Moképtől, az  állami filmforgalmazó cégtől. Hétről hétre jöttek az új filmek és filmplakátoktól tarkálltak a hirdető oszlopok. A művész arról beszélt, hogy többen dolgoztak egy-egy film plakátján, s az elvégzett munkáért vázlatdíjat kaptak, a végén a legjobb munka nyerte el a kivitelezésre való jogosultságot.
Bakos István filmplakátjai közül kiemelte  A ménesgazda, a Zorro, Az ötödik pecsét, a Serpico, A kispolgár, a Veri az ördög a feleségét című alkotásokat, a színházi plakátok közül emlékezetes a Danton című, a Nemzeti Színház produkciója.  Kevés politikai plakátot készített, de a háború befejezésének 30. évfordulójára alkotott műve különdíjat kapott a Varsói Nemzetközi Grafikai Biennálén. 

A művész 1992-ben készítette el a Budapesti Tavaszi Fesztivál plakátját és rendezte is a hozzá tartozó tévé spotot. Magyarország legnagyobb kulturális fesztiválját 1981-ben alapították. Munkásságához tartoznak a foto-design plakátok, mint a Granvisus szemüvegkeretek propagálása. Az esztergomi gyárban készített kiváló minőségű kereteket az Elektroimpex vitte a külföldi piacokra, így a művész munkái csak külföldön voltak láthatók. A szemüvegkerethez ki kellett találnia olyan képi hatást, amely segíti az eladást. Az arany színt választotta és az arany arcon szinte ékszerré vált a szemüveg.

Bakos István emlékezetes plakátja a MINO cipőgyár cipőiről szól. Puritán háttér előtt a piros rózsa, a labda, a tüll, a tükör, a kéz, egy fél arc, egy láb és a legfontosabb: a cipő. 1981–82-ben megtervezte a Tannimpex külkereskedelmi vállalat News című magazinját, amelyet 1985-ben Revue-re változtattak  és még elegánsabb lett még több képpel.

Szólt a művész a maga tervezte naptárakról, mint amilyeneket a Videotonnak készített. Utolsó plakátjait a Magyar Plakát Társaság – amelynek ő is tagja – kiállításaira alkotta. Legutolsó munkája Giuseppe Verdi (1813–1901) olasz zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából készült a Nabucco című operához.
 
 
Bakos István (Budapest, 1941. június 17.) tervezőgrafikus Díjak: Év Legjobb Plakátja verseny fődíja (1976, 1978), Nemzetközi Plakátbiennálé, Varsó különdíja (1980); Ferenczy Noémi-díj (1995). Önálló formanyelvét zárt képi világú, festői, expresszív színházi és filmplakátjaiban találja meg. A hetvenes évek végétől sorra-rendre tűnt föl kulturális plakátjaival, melyek szinte minden évben nívódíjban részesültek. Emlékezetes alkotásai közé tartozik Fábri Zoltán Sánta Ferenc nagyhatású regénye alapján forgatott Az ötödik pecsét című filmjéhez tervezett szinte nyers szimbolikájú munkája. 1976-ból, Luchino Visconti Az ártatlan című filmjéhez 1978-ban készített szorongató plakátja vagy épp egy ember lelkének végleteit is kifejező Alberto Sordi filmhez (Egy egészen kicsi kispolgár) tervezett műve. 1978-ban készült talán legösszefogottabb nagyhatású plakátja Büchner Danton halála című drámájához a Nemzeti Színház számára. 1975-ben Finta József biztatására fordult a fotós kereskedelmi plakát felé. A Tanimpex, a Mino, az Elektroimpex és a Hungarotex részére készített igényes reklámfotókat és grafikát. 1989 után reklámügynökségek munkatársaként óriásplakátok és reklámfilmek készítésében is részt vett. Székfoglaló előadásának címe: Mi vagyok én? Festő? Grafikus? Fotógrafikus? Design tervező?...

2014. április 10.