Hollósy Simon: Táncoló lányok az erdő szélén, 1895. olaj, vászon, 151×200 cm keret: 174×225×9 cm Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2018

Rejtett történetek | az életreform-mozgalmak és a művészetek

A Műcsarnok őszi vezető kiállítása mostmár harmadik éve olyan problémákkal foglalkozik, amelyek közös hajónk, Gaia sorsát érintik. A Természet és a Genesis után az idei nagyobb léptékű tárlat címe: Rejtett történetek. A kiállításon három helyszín, három történeti sík jelenik meg összefüggések, asszociációk, egymásra hatások szövedékeként – mások mellett Kőrösfői-Kriesch Aladár, Hollósy Simon, Ferenczy Károly és Karl-Wilhelm Diefenbach munkáin keresztül. A kiindulópont: a 19. század utolsó harmadában világszerte kibontakozó társadalmi reformmozgalmak, amelyeknek egyik nagy áramlata a Közép-Európában is megjelenő „életreform" volt.
06 Oktober 2018

Befejezetlen múlt

Halmy Miklós festőművész

Hogy milyen élmények lehetnek, válhatnak egy életmű formálódásának kezdőpontjává, ez a sokszerűség mellett nehezen is rekonstruálható. Halmy Miklósnak rövid időre külföldre kellett mennie, hogy felismerje az itthoniban rejlő értéket, általában a különböző archaikus tradíciókban rejlő energiákat. Művészete nem stílusirányzatokhoz vagy iskolákhoz igazodik, hanem egyedül a benne munkáló késztetéshez és igényhez, a felismeréshez: a saját és a rajta túlmutató létezés-élményt a művészet által nyújtott eszközkészlettel kifejezni. Egész egyszerűen a „Nagy Műveletben" részt venni, benne a maga feladatát megtalálni.

13 November 2018

Minek a hátterében

Magyar Gábor tárlata a Vigadó Galériában

Nem nyilvánvalóan, de Magyar Gábor festészete helyeket kereső, felkereső művészet. Helyeket, s az ott honos vagy lehetséges formákat. A művek összetartását éppen az határozza meg, hogy az alkotó mintha csak egyetlen, nem a természetihez fogható – hiszen nem tájképfestő – vidék látványait szemlélné. Hogy hol jelenik meg, vagy hová tartozik ez az elvont, noha a természetből eredő formákat is őrző „táj", amely végtére is egy hely – kevéssé bemérhető. Inkább ismeretlen, mint ismerősnek tetszhető. Nem így az alkotó számára, aki – egyáltalán nem természetes, hogy – otthonosan mozog e képzett, teremtett, elvonásokban és elvonatkoztatásokban megnyilatkozó világban. Néha az is szép, amikor eltévedni látszik benne. Magyar Gábor festőművész csaknem négy évtized munkáiból válogatott kiállítása a Vigadó Galériában egy út műveit mutatja: útjait a művekhez.

11 November 2018

Vonalgeometria

Véssey Gábor festőművész jubileumi tárlatáról

Mással aligha összetéveszthető rajzos festmények, sűrűn szálazott asszociációkkal terhelt, groteszk vagy ironikus figurák és a látomás formákká-színekké csupaszodó, vonalakba kapaszkodó geometriája – Véssey Gábor festőművész alkotóvilága ilyen vagy hasonló jellemzőkkel illethető. A Vigadó Galéria 6. emeleti két termében rendezett kiállítása különleges alkalom. Elsősorban és természetesen a jubileum miatt, hiszen az alkotó 70 éves. Másrészt azért, mert a tárlat olyan lehetőséget nyit meg, amelyben a nagyobb léptékű, sőt több méter kiterjedésű vásznakban is gondolkodó alkotó csak ritkán részesülhet: együtt láthatja ezek többségét, csaknem összességét.

17 Oktober 2018

Élő magyar festészet 2018

A Magyar Festészet Napja rendezvény idei program­sorozatának Eger az egyik kiemelt, vidéki helyszíne, ezért Élő magyar festészet 2018 címmel nyílt kiállítás 2018. október 13-án a Kepes Intézetben. A meg­hívásos tárlaton magyar festők három gene­rá­ciójából válogattak a kurátorok; november 13-ig közel kétszáz festmény látható. A megnyitón átadták az életműdíjat egy 70 év feletti mesternek, Orosz Jánosnak, aki az MMA köztestületi tagja. A Magyar Művészeti Akadémia festészeti díját a közép­ge­neráció egy jeles képviselője, Szilágyi János kapta, a Maticska Jenő-díjat egy fiatal tehetség, Czene Márta, valamint Eger város díját Nádas Alexandra vehette át.

15 Oktober 2018

Társművészetek találkozása

Szépirodalmi pályázatot hirdetett a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum

A Színek és szavak találkozása című szépirodalmi pályázatra mindazok jelentkezhetnek, akiket megihletett Szőnyi István (1894–1960) Kossuth-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész munkássága. A pályázatról, a magyar művészeti életre nagy hatást gyakorló alkotóról, valamint a felhívást megjelentető, zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumról Káli-Trutz Enikővel, az intézmény muzeológusával beszélgettünk.

11 Oktober 2018
Terakhir