Sára Sándor és Buglya Sándor

Karácsonyi regősök a Kecske utcában

Buglya Sándor születésnapi köszöntése

Hetvenedik születésnapján Buglya Sándor filmrendező-operatőrt, egyetemi tanárt köszöntötték a Kecske utcai Makovecz-szalonban 2015. december 16-án. A háznagyi teendőket Sára Sándor látta el. Az ünnepség alatt az Óbudai Waldorf Iskola növendékei lepték el a szalont, hogy tanáruk vezetésével ősi regős énekekkel köszöntsék a kis Jézus közelgő születését.
Sára Sándor laudációjában Buglya Sándort a magyar filmművészet napszámosának nevezte, mégpedig a „legtisztább, legnemesebb értelemben, hiszen ez a szó régebben azokat a jeles férfiakat jelölte, akik a fiatalságot nevelték. Buglya Sándor is valódi tanító" - mondta. Kiemelte: „több mint négyszáz filmet rendezett, fényképezett, de producerként is hasonló számú alkotás fűződik a nevéhez. Nem túlzás, ha azt mondom, mindenütt ott volt, mindenütt jelen volt".
Sára Sándor kitért arra, hogy Buglya Sándor aktívan részt vett a Duna Televízió és a Dunatáj Alapítvány létrehozásában. Ez utóbbinál 1994 után a kuratóriumi elnöki teendőket is ellátta. Külön kiemelte, hogy a tévécsatorna bemondóinak kiválasztásában is nélkülözhetetlen munkát végzett, de dramaturgként is kiválóan teljesített. Buglya Sándor mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy a kezdeti időszakban a Duna Televíziónak nem állt rendelkezésére a jelenlegi országhatárainkon túli tudósítói hálózat, ami igen komoly nehézséget okozott. Mint fogalmazott: „sürgősen ki kellett építeni a rendszert. De a beérkezett anyagokkal is gondok voltak, azokat nekünk kellett olyan állapotba hozni, hogy képernyőre kerülhessenek".
Sára Sándor Buglya Sándor tanítói pályafutását is méltatta, amely 1969-re nyúlik vissza, mikor is a budapesti Ferenc körúton elindította az első filmes tanfolyamát. Azóta több mint kétezer diákja volt. Tanított a gödöllői Szent István Egyetemen, több mint tíz éve pedig a Bocskai István fejedelem kolozsvári szülőházában működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó-film-média szakának szakmai vezetőtanára. Pedig Buglya Sándor nem filmesként kezdte, hiszen élete orvosként indult. E kapcsán az ünnepelt elmondta, hogy egy ideig párhuzamosan élte ezt a két hivatást. Mint fogalmazott: „nappal kórházban dolgoztam, éjszaka pedig filmet készítettem. Mindez egy éven keresztül tartott, aztán választanom kellett a kettő közül".
A laudáció után levetítettek három részletet a Buglya által készített dokumentumfilmekből. A „Bánya utca" című alkotás egy szebb napokat is látott erdélyi települést mutatott be, ahol valaha több ezren éltek, de a helyi bánya bezárása után szinte mindenki elhagyta és üres, romos faluvá változott. A második filmrészlet is Erdély történetének egy darabkáját dolgozta fel, jelesül a második világháború után Földvár határában kialakított gyűjtőtábort megjárt magyar emberek visszaemlékezéseit láthatták a nézők. A harmadik film a Börzsönyben lévő egyik zsákfaluba, Perőcsényre repített és egy idős parasztembert mutatott be. Mind a három mozi a magyar dokumentumfilmek legjavát idéző drámai hitelességgel ábrázolta a kort, a helyszínt és a környezetet.

Fotó: Nyirkos Zsófia / MMA
 
2015. prosinac 22  |  buglya sándor