Elhunyt Ittzés Mihály
Hetvenkilenc éves korában június 12-én hajnalban elhunyt dr. Ittzés Mihály zenepedagógus, karvezető, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Számára a fő cél és feladat a magyar zenekultúra szolgálata volt, s ebben az útmutató mestere Kodály Zoltán. Azt vallotta, hogy a közösség szolgálatának talán az egyik legtermészetesebb formája a tanítás, a megszerzett javak továbbadása; tanítás akár iskolai keretben, akár azon kívül, akár szóban, akár írásban. A Magyar Művészeti Akadémia Ittzés Mihályt saját halottjának tekinti. Ittzés Mihályt a kecskeméti evangélikus templomban búcsúztatják 2018. június 22-én, pénteken, 14.30-tól zenés emlékezés, 15 órától liturgikus búcsúztató istentisztelet keretében.
„Ő önmagát – legendás szerénységgel – zenepedagógusnak, művészeti írónak nevezi. Ez mind igaz, de Ő ennél lényegesen több. Kultúrpolitikus ő a szó legjobb értelmében. Egy cikluson keresztül a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kuratóriumának tagja, illetve elnöke volt, mely időszak alatt példát mutatott arra mindazoknak, akik figyeltek, hogyan kell a szó lelkiismereti értelmében nemzetpolitikában gondolkodni, és megpróbálni a majdnem lehetetlent: tárgyilagosan dönteni a reábízott eszközök elosztásában.
Tanfolyamokat vezetett, előadásokat tartott Kanadától Ausztráliáig négy kontinensen, mindenkor és mindenhol újabb híveket szerezve Kodály ügyének, a magyar zenepedagógiának, zeneművészetnek." – Részlet Erdei Péter címzetes egyetemi tanár Ittzés Mihály akadémiai székfoglaló előadása alkalmából elhangzott laudációjából (Budapest, 2014. március 7.).
Tanfolyamokat vezetett, előadásokat tartott Kanadától Ausztráliáig négy kontinensen, mindenkor és mindenhol újabb híveket szerezve Kodály ügyének, a magyar zenepedagógiának, zeneművészetnek." – Részlet Erdei Péter címzetes egyetemi tanár Ittzés Mihály akadémiai székfoglaló előadása alkalmából elhangzott laudációjából (Budapest, 2014. március 7.).
„Fontos számomra az elvi gondolat-hűség és a nyitottság egyensúlya, a múlt-jelen-jövő hármasságának szerves egysége a szemléletmódban, a tisztesség, és az »itt élned s halnod kell« (vagy inkább így: élned, vagyis szolgálnod, s halnod itt kell) erkölcsi parancsa." (Ittzés Mihály)
Ittzés Mihály 1938. október 8-án született Sárkeresztúron.
Zenei tárgyú írásai, zenekritikái 1965-től jelentek meg helyi lapokban, majd 1970-től cikkei, illetve pedagógiai, zenetörténeti és elemző dolgozatai szakmai, illetve kulturális folyóiratokban.
Fontosabb publikációi: „A múlt csak példa legyen…" A magyar történelem Kodály Zoltán műveiben (Kecskemét, Kodály Intézet, 1996); 22 zenei írás – Kodály és… elődök, kortársak, utódok (Kecskemét, Kodály Intézet, 1999); Zoltán Kodály, In Retrospect. A Hungarian National Composer in the 20th Century on th Border of East and West (Kecskemét, Kodály Institute, 2002); Bárdos Lajos – kismonográfia (Budapest, Mágus, 2009).
Oktatott Győrben 1963–1970 között a Zeneművészeti Szakiskolában szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat, népzenét; szimfonikus és kamarazenekar vezetését. Kecskeméten 1970–1973 között a Kodály Iskolában gimnáziumi énektanár és karvezető volt. 1973-ban a kecskeméti Kodály Intézetben szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat, népzenét, karvezetést tanított. Tanára és előadója volt a kecskeméti Nemzetközi Kodály Szemináriumok, helyi és országos továbbképzéseknek 1970-ben.
2012-óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.
A Magyar Kodály Társaságnak 2007–2012 között társelnöke, 2012-óta elnöke volt.
Tagja volt a Nemzetközi Kodály Társaságnak (IKS); a Zenetudományi és Zenekritikai Társaságnak; a Bárdos Lajos Társaságnak; a Liszt Ferenc Társaságnak és a Kórusok és Zenekarok Szövetségének (KÓTA).
Zenei tárgyú írásai, zenekritikái 1965-től jelentek meg helyi lapokban, majd 1970-től cikkei, illetve pedagógiai, zenetörténeti és elemző dolgozatai szakmai, illetve kulturális folyóiratokban.
Fontosabb publikációi: „A múlt csak példa legyen…" A magyar történelem Kodály Zoltán műveiben (Kecskemét, Kodály Intézet, 1996); 22 zenei írás – Kodály és… elődök, kortársak, utódok (Kecskemét, Kodály Intézet, 1999); Zoltán Kodály, In Retrospect. A Hungarian National Composer in the 20th Century on th Border of East and West (Kecskemét, Kodály Institute, 2002); Bárdos Lajos – kismonográfia (Budapest, Mágus, 2009).
Oktatott Győrben 1963–1970 között a Zeneművészeti Szakiskolában szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat, népzenét; szimfonikus és kamarazenekar vezetését. Kecskeméten 1970–1973 között a Kodály Iskolában gimnáziumi énektanár és karvezető volt. 1973-ban a kecskeméti Kodály Intézetben szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat, népzenét, karvezetést tanított. Tanára és előadója volt a kecskeméti Nemzetközi Kodály Szemináriumok, helyi és országos továbbképzéseknek 1970-ben.
2012-óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.
A Magyar Kodály Társaságnak 2007–2012 között társelnöke, 2012-óta elnöke volt.
Tagja volt a Nemzetközi Kodály Társaságnak (IKS); a Zenetudományi és Zenekritikai Társaságnak; a Bárdos Lajos Társaságnak; a Liszt Ferenc Társaságnak és a Kórusok és Zenekarok Szövetségének (KÓTA).
Díjai:
Állami díjak és kitüntetések
1988 – Apáczai Csere János-díj
1998 – Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje
2011 – Szabolcsi Bence-díj
Nem állami díjak és elismerések:
1988 – Péterfi-plakett
2002 – Kodály Zoltán Közművelődési Díj (a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díja)
Ittzés Mihály életéről, munkásságáról további információk, interjúk, videók akadémikusi honlapján találhatók:
http://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA30277
Az élet egy szolgálat – portréfilmrészlet Ittzés Mihály zenepedagógus, művészeti íróról: