A kategória jelöltjei, Maurer Dóra (b) és Katona Szabó Erzsébet (k) Korniss Péterrel

Prima Primissimák lettek

Tizenhatodik alkalommal vehették át kitüntetéseiket a Prima Primissima Díj kategória győztesei, a díjkiosztó gálának idén is a Müpa adott otthont. Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas népzenekutató, néhai nemzet művésze, az MMA néhai tagja által 1992-ben létre hozott Kallós Zoltán Alapítvány – Válaszút oktatási, közművelődési szervezet, valamint Múzeum és Népművészeti Központ a Magyar népművészet és közművelődés kategóriában kapott Prima Primissima Díjat. Korniss Péter fotóművész, a nemzet művésze szintén ezt az elismerést kapta magyar képzőművészet kategóriában, ahol Katona Szabó Erzsébet textilművész, az MMA rendes tagja lett az egyik Prima díjas. Kiss János balettművész, az MMA levelező tagja szintén Prima díjban részesült.
A Prima Primissima Díjat és az azonos nevű alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökségének közreműködésével. A díjat azzal a céllal hozták létre, hogy pártoktól és politikától mentesen támogassa és fejlessze a magyar tudományos, művészeti és kulturális életet, őrizze a magyar értelmiség eredményeit, értékeit. 2013-tól a Prima Primissimát Csányi Sándor és az OTP Bank gondozza és finanszírozza tovább.
A Prima Primissima Díjat tíz kategóriában ítélik oda. Jelölteket a VOSZ megyei és szekcióelnökei, a szakmai testületek tagjai, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának tagjai, az elmúlt év primissimái, illetve az egyes kategóriákban a kategóriák érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetei állíthatnak. A díjra 2017-ben először határon túl élő magyar magánszemélyeket és alkotóközösségeket is jelölhettek. A primák 2013-tól fejenként 5 millió forintos, a primissimák változatlanul 15 millió forintos díjazásban részesülnek.
 
Kallós Zoltán Alapítvány – Válaszút
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában Prima Primissima Díj
1992-ben hozta létre az alapítványt Kallós Zoltán népzenekutató. A szervezet a Mezőség és a Kisszamosháti régió oktatási, kulturális, szociális életében jelentős szerepet tölt be. Felállása óta rendkívül fontos értékőrző, a hagyományos magyar kultúra alapjaira épülő tevékenységeket indított el oktatási, gyűjteményi, tudományos területeken, ezzel a mezőségi magyar szórványtelepülések központjává tette Válaszutat, és Erdély egyik kiemelkedő kulturális bástyájává vált. A Szórványoktatási Központok, a Népművészeti Központ, a kézműves ház, a Felsőtöki Tangazdaság évente több ezer embert vonzanak a településre. A díjat Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke vette át.

Katona Szabó Erzsébet textilművész
Magyar képzőművészet kategóriában Prima Díj
1975-ben Kolozsváron a Képző-és Iparművészeti Főiskola Gobelin szakán végzett. Ruhatervezéssel, báb- és díszlettervezéssel is foglalkozott. A 90-es években népi és történelmi ihletésű öltözékeket tervezett. Saját műfajt alkot: egyedi technikával megvalósított, monumentális bőrkollázsokat hoz létre. 2002-től Shakespeare szonettjeiből kalligrafikus papírkollázsokat készít. Művei megtalálhatók hazai és külföldi múzeumokban. A 20. század elején létrejött európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemi hagyományait folytató, 1998-ban alakult Gödöllői Iparművészeti Műhely alapítója, vezetője. Ferenczy Noémi- és Körösfői-Kriesch Aladár-díjas művész.
 

Kiss János balettművész
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában Prima Díj
1979-ben balettművészként végzett az Állami Balettintézetben. Ugyan ebben az évben a Győri Balett egyik alapító tagja volt, majd vezető magántáncosa lett. Markó Iván műveinek szinte minden főszerepét eltáncolta. 1987-től a Győri Balett Gombos Iskola balett-tagozatán tanít, 1991 óta a társulat igazgatója. 2000–2001 között a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke, 2001–2007 között elnöke volt. 1993-tól különböző tisztségeket tölt be a Nemzeti Kulturális Alapnál (kollégiumi tag, elnök, bizottsági tag). A közönséget nem kiszolgálni, hanem szolgálni kell – vallja a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész.