Gulyás Gyula (fotó: Lugosi Lugo László / MMA)

Meztelen valóság a filmvásznon

5. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, 2019. január 28. – február 3.

A Budapest International Documentary Festival (BIDF) Magyarország legrangosabb egészestés, kreatív dokumentumfilmjeinek versenye, fóruma és bemutatója. A 2019-es program sokrétű, akut – sokszor tabu témákat is érintő, univerzális kérdésekre koncentráló, globális problémákat feltáró filmekből válogat. Az ötödik alkalommal megrendezett fesztivál öt kategóriában hirdet győztest. Legfontosabb hívószavai a katalógus szerint: generációs különbségek és változó világ. Háborúk, hatalom és szabadság. Másság. Egy jobb élet reménye. A fesztivál igazgatói: Balogh Rita producer és Sós Ágnes, Balázs Béla-díjas dokumentumfilm-rendező, producer. A tekintélyes hazai és nemzetközi zsűri tagja többek között Gulyás Gyula, Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész az MMA rendes tagja is.
Gulyás Gyula éppen két film on-line nézése között szakított időt az interjúra. Szerinte a kultúra a generációkat összekötő kapocs. Valamennyi szegmense átjárhatóságot biztosít a nemzedékek között, ezért minden olyan rendezvényt, eseményt, ami támogatja, finanszírozza, meg kell becsülni. Az egyes nemzedékek feladata a kultúraápolás, de ezekhez a keretfeltételeket is meg kell teremteni. Erre jó példa a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, mely törekszik ennek a kategorikus imperatívusznak. A rendezvény kapcsán kérdeztük a dokumentumfilmek szakmai világáról, látásmódjáról, és az értékelését alakító koncepciókról.

– Milyen egy jó dokumentumfilm?
– A hitelesség mindenképpen sajátja. A játékfilmek kreált volta egy dokumentumfilmnél félrevisz. Ha mégis van olyan, amikor játékfilmes megoldásokra törekszenek, az etikai határokat sért. A dokumentumfilmek legjava személyiségen, személyiségeken keresztül nyilvánul meg. Szeretem, és nagyon helyesnek tartom, ha nem csupán a verbalitás tartja össze a kanavászt, hanem törekednek olyan többoldalú képi megmutatásra is, ami revelatív. A mondanivaló önkényes sulykolása helyett az adott „szókészlet" – a munkaanyag, a dokumentumfilm „szintaktikai-szemantikai világának" – hátterére is koncentrál. Így nézve a filmet a szünetek, a metakommunikáció használatával könnyebb rádöbbenteni a nézőt arra – bizonyos felidézett élmények, emlékek, és képek hatására –, ami valóban katartikus lehet. Valamint ez a letéteményese és visszaigazolása annak is, hogy maga a rendező rádöbben és megérti, hogy valójában mi is zajlik filmjében, mi az, amit ki kell emelni. A mostani versenyen így ezzel a habitussal, e kritériumokat szem előtt tartva fogok zsűrizni.
– Mitől nemzetközi a fesztivál?
– Elsősorban attól, hogy azzá teszik. Itt minden dicséretem a két fesztiváligazgatóé – Sós Ágnesé, és Balogh Ritáé –, akik ezt a vitán felül álló érdekes kezdeményezést életre hívták s öt esztendeje művelik rendületlenül. Irdatlan szervezőmunka van mögötte. Érdekérvényesítésük, tárgyalóképességük rengeteg irányba futott szét, újabb és újabb forrásokat találva a megvalósításhoz. Célkitűzésük előtt, ami a nemzetköziség, és az, hogy a nemzeti mezőnyből és itt is akad árnyoldal lássunk egy előzsűri által válogatott mintát, minden ember csak feszes vigyázban tud gratulálni.
– Miért fontos ma egy ilyen kezdeményezés?
– Én mindig szerettem volna a dokumentumfilmeket jobban forgalmaztatni, elérhetővé tenni. Magyarországon az érdeklődő embereknek halvány fogalma nincsen például a béketáborban készült dokumentumfilmek világáról, jelentőségéről. Zárvány alatt voltak, nagy ritkán kísérőműsorként fel-felbukkantak egy-egy kulturális rendezvényen. Ha nem is volt mind remekmű, de emlékezetesek maradtak, tanulságokkal teli, még a propaganda filmek is – filmtörténeti szempontból feltétlenül. Ezért nagy lehetőség ez a fesztivál, mert fórumot teremt ezeknek a filmeknek és biztosítja bizonyos továbbélésüket a köztudatban, az utólagos vetítésekkel is.
– Hogyan támogatja a Magyar Művészeti Akadémia a dokumentumfilm-fesztivált? Miért fontos ez a rendezvény a Köztestületnek?
– Nagyon korrekt, hogy az MMA beszállt a rendezvénybe. Az MMA-nak ezen felül számos olyan vállalkozása, feladata és tényleges realizálása van, ami látszólag nem kötődik közvetlen érdekeltségéhez. Nem egy szűkkeblű társaság. A fesztivál előkészítését, szervezését egymillió forinttal támogatta az MMA filmes tagozata. A záróesemény helyszínét és lebonyolítását is az MMA biztosítja.
– Az MMA kiemelt támogató, kikről emlékezhetünk még meg támogatás kapcsán?
– Méltatlan lenne bárkit is kihagyni, de kuriózum számba megy, ezért elmondom, hogy a NATO támogatását is élvezzük. Persze a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Nemzeti Filmalap, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, és az Iceland Liechtenstein Norway Grants, közismertebb nevén a Norvég Alap mind kiemelt támogatók. A NATO esetében a Public Diplomacy Division („Nyilvános Diplomáciai Osztály") karolta fel a kezdeményezést – amint azt a reklámfilmből és műsorfüzetekből tudjuk. 
– A tematikáról. A meztelenség nyilván az említett hitelesség szinonimája ebben az esetben.
– A meztelen kendőzetlen valóságot ábrázolják a filmek. Hihetetlen képességek és erőfeszítések vannak. Van, amikor ez a szándék szinte egyáltalán nem valósul meg – és ha már meztelenség, a rendező képtelen volt a meztelen mentalitást alkalmazni, prekoncepció nélkül beleállni a filmbe. Ugyanis ha előítéletei vannak, és úgy formálja a filmet, hogy az valósuljon meg minden áron, az nagyon nem jó. Kizárólag a narratívára, a tartalmi információra törekedni és azt megvalósítani kevés. Dokumentumfilm esetében az. A képiséget is ki kell emelni, bármennyire is furcsán hangzik. A jelenlegi mezőnyben, sajnos nagyon erős sablonok is mutatkoznak. Rengeteget áldoznak szépelgésre a korszerű vívmányok bedolgozására, beépítésére, pl. drónok, de sokszor rosszul sül el.
– A technikai újításokkal van a baj, vagy inkább azzal, ahogy használják őket?
– Nem vagyok merev – ortodox ebben a kérdésben. Sőt! Az új trendekkel, ha azok árnyalják, gazdagítják a kifejezésmódot, abszolút közösséget vállalok. Azt sem gondolom, hogy minden filmnek egyformán kell tetszenie mindenkinek, még akkor sem, ha valóban egy kiváló rendezésről van szó. Ahogy egy öreg parasztember mondta: „huncut ember, aki mindenkinek tetszik." Szerintem huncut film az is, ami egyedül erre a totális tetszésre utazik. A drónokra visszatérve, persze izgalmas és meglepő, de nem visz el egy filmet a hátán. Nyakló nélküli használata pont fordítva hat. Példát is mondok. Nem láttam még olyan drónfelvételt, ami teszem azt egy teremben két méter magasan csak végigmegy. Se nem emelkedik, nincs benne totál, nem megy ki-be az ablakon, nem rohangálja végig a Möbius-görbét.
– Ellenpélda?
– Nem láttam még az összes filmet, az összes szekciót – az enyém a „meztelen remény" (az öt szekció mindegyikének külön zsűrije van). Nagyon fontos számomra, hogy az összes magyar filmet megtekintsem. Illetve van pár mű, ami a címe és háttértörténete miatt kifejezetten érdekel. Név és cím nélkül azt is elmondhatom, hogy a szekciómban láttam már két fantasztikus alkotást. Ezek nem követik el az általam említett hibákat, miközben maximálisan beteljesítik a dokumentumfilmek non-fiction világának kritériumait. De jó lenne erről is a többi zsűritaggal egy nyilvános beszélgetést tartani. Akkor valamelyest idézetekkel, részletvetítésekkel jogg áttekintést kaphatnánk a teljes mezőnyről. És megtisztelhetnénk a legjobb operatőrt, vágót, hangmérnököt is egy-egy díjjal.
 
A rendezvény telt házas vetítésekkel megy a Cinema City Arénában. A zárónap vasárnap, február harmadikán lesz, ahol díjazzák a legjobbakat. A győztesek és résztvevők kapcsolathálója a fesztivál hatására finomabban mintázott lesz, mind szakmai, mind a személyes kötődések révén. Gulyás Gyula jó és megfontolandó ötletnek tartaná a jövőre nézve, ha egy-egy ilyen fesztivál után maguk az alkotók is összeülnének és megvitatnák ki mit lát a másik filmjében. S ehhez még hozzátette: „És reménykedem, hogy az első öt év után a további hasonló terv-periódusok biztonságosabban lesznek megvalósíthatók, hogy a szülő és animáló Gráciáknak ne kelljen évente elölről kezdeni a gründolást, mert megérdemelnék immáron, s mi képírók és képolvasók is maradandó élményekben részesülhetnénk, garantáltan! Itt Budapesten és vidéken is!"

A fesztivál honlapja: http://bidf.hu/hu/
1. Februar 2019  |  interjú gulyás gyula dokumentumfilm bidf