Székely László köszöntése 85. születésnapja alkalmából

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színpadi tér- és díszlettervezőt, Székely Lászlót köszöntötték október 4-én barátai és pályatársai 75. születésnapja alkamából. Az ünnepelttel Huszár Orsolya, az MMA Színházművészeti Tagozatának titkára beszélgetett, míg a háznagyi teendőket Juhász Judit látta el.
Huszár Orsolya bevezetőjében kiemelte, hogy Székely László „minden munkájában jelen van egy kis feszültség, s titokzatos izgalom. A mai napig nyitott az életműve, hiszen még most is aktívan dolgozik. Hosszú pályafutása során 575 díszlet- és látványtervet készített". Székely László a beszélgetés során felidézte az életét. Elmondta, hogy az Iparművészeti Főiskolára 1950-ben felvették ugyan, de onnan három évvel később egy incidens miatt eltávolították. Tanulmányait csak 1959-ben tudta folytatni, annak köszönhetően, hogy Hincz Gyula festőművész, a főiskola rektora visszavette. Az Iparművészetit így közel harmincéves fejjel, 1960-ban fejezte be.
Első szerződése Egerbe, a Gárdonyi Géza Színházba szólította, ahová Komor István invitálására érkezett. Ezt követően 1965-ben Szegedre költözött, s ott nem csak a kőszínházi előadások, de a szabadtéri játékok díszleteit is tervezhette. Élete következő állomása Szolnok volt, majd 1978-ban Budapest következett, ahol először a Nemzeti Színházban kapott komoly feladatokat, majd a Katona József Színház következett, végül pedig 1990-ben visszatért a Nemzetibe. A Budapesti Kamaraszínház alapító tagja volt 1991-ben. Ezen kívül a Képzőművészeti Főiskola díszlet- és jelmeztervező tanszékén tanított is. Huszár Orsolya kérdésére, mely szerint egy ilyen egyenes életútból az következik, hogy mindig is erre a pályára vágyott, az ünnepelt elmondta: gyermekkorában először sebész szeretett volna lenni. Diplomájának 1961-es átvétele után azonban rögvest elindult a színházi világba.
Terveit a rendezők és a színészek számára makett-formában is elkészíti, mert szerinte ezzel a rajzoknál jobban lehet tájékozódni. „Szeretek dolgozni – mondta összegzésképpen. – Szerencsés ember vagyok, mert a hivatásom egyúttal az életem is."
4. oktober 2017  |  székely lászló huszár orsolya juhász judit