2019. május 2. | 19:30 – Szó • szín • játék – Kodolányi János: Zárt tárgyalás

A Magyar Művészeti Akadémia színpadi sorozata a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán

A Zárt tárgyalás 1943 nyarán jelent meg: Kodolányi János (19211969) szókratészi végrendelete, amely fő hivatkozási alapja lett üldöztetésének a német megszállás alatt, majd a kommunista hatalomátvétel, 194748 után.
Az író rémálmát eleveníti meg a platóni dialógusokra emlékeztető novella: statáriális tárgyaláson két ádáz bíró vallatja és vádolja őt, egy vállszíjas nyilas és egy zubbonyos kommunista, akik egyöntetűen halálbüntetést kérnek rá művei miatt. A visszafogottabb, liberális bíró végül helybenhagyja az ítéletet. Kodolányi János maró gúnnyal vesézi ki a két totális eszmerendszert, de a bartóki, kodályi szerves kultúraeszmény nevében vádolja a liberális kultúrszabadságot is, amely elnézi, hogy lealacsonyítson bennünket a szórakoztatóipar. Az író felvázolja azt a transzcendens, szakrális, világképet is, amely az 1947-től a hallgatásban írt babiloni-bibliai tetralógiáját ihleti majd.

Szereplők:
rab – RUSZINA SZABOLCS
elnök – SCHNELL ÁDÁM Jászai Mari-díjas, érdemes művész
vállszíjas – NEMCSÁK KÁROLY Jászai Mari-díjas, érdemes művész
munkásruhás – RÁTÓTI ZOLTÁN
foglár – SZIGETHY GÁBOR

írta: KODOLÁNYI JÁNOS
dramaturg: SZIGETHY GÁBOR
rendező: RÁTÓTI ZOLTÁN
Jászai Mari-díjas, kiváló művész

Pesti Vigadó, Sinkovits Imre Kamaraszínpad (Budapest V. ker., Vigadó tér 2. IV. emelet)
Jegyár: 1000 Ft / Jegyvásárlás itt

Kodolányi János: Zárt tárgyalás

A Magyar Művészeti Akadémia 2019. május 2-i Szó•szín•játék előadása elé

Kodolányi János (1899–1969), a népi írók nevezetes szárszói találkozójának időszakában, 1943 júniusában írta ezt az esszé-drámát, amelynek színpadi előadásra alakítását ezúttal Szigethy Gábor végezte el, és a Magyar Művészeti Akadémia színészei adják elő Rátóti Zoltán vezetésével. Ehhez a tetthez az ő legendásan vakmerő bátorsága, s az isteni igazságszolgáltatásnak felelő lelkiismerete volt szükséges.
Azon a végzetes nyáron döbbent rá az író, hogy a magyarság elérkezett az utolsó történelmi pillanathoz, amikor a nemzeti függetlenségre esküdtek sorshelyzetének igazságát még ki lehet mondani – a német megszállás előrevetülő komor árnyékában, s a biztosra várható szovjet megszállás fordulatának előérzetében. Egy lidérces álom valóságát éljük át az íróval együtt a darabban. A műveiben vallott eszmék miatt kell statáriális bíróság elé állnia egy katakombaszerű, zárt, komor helységben, amely az Andrássy út 66. alatti Terror Házának profetikus előérzete. A tárgyaláson nincsen közönség, de nincsen védő sem, csak a háromtagú bírói testület és egy jegyző, meg a fegyveres foglár. A bírók egyike náci rohamosztagos ruhában, a második kommunista zubbonyban foglal helyet az öltönybe öltözött, liberális, szolidan polgári öltözékű bíró két oldalán, aki egyensúlyozni igyekszik a nézetek ádáz, ölre menő csatájában. Kodolányi János védőbeszédében csillogóan szellemes elemzéssel bizonyítja, hogy a náci és a kommunista eszme és rendszerük a valóságban ikertestvére egymásnak – amellyel magára bőszíti a két egymásra acsarkodó bírót. Szembekerül azonban a liberális bíróval is, mert megmutatja, hogy annak nemesen európainak és humanistának képzelt nézetei kultúráról és nemzetről felületesek, és erkölcsileg és politikailag sem állják az idők próbáját. Végül is a három bíró versenyt üvöltözve egyezik meg a kötél általi halálbüntetés kiszabásában.
A Zárt tárgyalást az író életében többé nem adták ki, és egyike lett a fő „bűnöknek", amelyek miatt 1949-re könyveit betiltották. Teljesen ellehetetlenülten, rokkantan, Balatonakarattyára húzódott nehéz szűkölködésbe és belső száműzetésbe. Ott írta meg nagy babiloni-bibliai tetralógiáját a Rákosi-korszak alatt, csúcsán a Jézusról szóló Én vagyokkal – amelyet gépiratban terjesztettek egymás közt az igaz olvasók. A Zárt tárgyalás 1990-ben jelent csak meg újra, íróját pedig életművéért posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
 
(Kodolányi Gyula)
// ]]>