Akinek Rodostója volt London

Összegző kötetet jelentetett meg az MMA megbízásából az MMA Kiadó a tavalyi nagy sikerű Szabó Zoltán-emlékkonferenciáról a Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei sorozatában. A Rodostója volt London című kötetből – melyet Ablonczy László író szerkesztett – a közel negyven évig emigrációban élő magyar író, rádiós, falukutató széleskörű munkásságát ismerheti meg az olvasó­közönség. A kiadványt dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Pécsi Györgyi irodalom­történész, a kiadó ügyvezetője és Falusi Márton költő, esszéista mutatta be a Pesti Vigadóban február 28-án.
Szabó Zoltán Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, a szociográfiai irodalom klasszikusa életművéről rendezett tavaly májusban emlékkonferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata. Az itt elhangzott előadásokból készült el az összegző konferenciafüzet. A konferencián Szabó Zoltán széleskörű tevékenységét elemezték, ismertették a meghívott előadók – többek közt Bertha Zoltán, Cs. Nagy Ibolya, A. Szabó Magda, Szabó Zsuzsa, Kucsera Tamás Gergely és Sárközi Mátyás.
Dr. Kucsera Tamás Gergely a bemutatón elmondta: Ablonczy László, a konferenciakötet szerkesztője kezdeményezte a Szabó Zoltán életművét bemutató konferenciát. Mint kiemelte: ez az összegző kiadvány azért fontos, mert olyan személyes élményekre alapozott előadás-leiratokat, tanulmányokat tartalmaz, amelyek felidézik, hitelesen mutatják be személyét, életművét.
„Közel másfél tucatnyi ilyen kötetet adtunk ki, és ez miért is fontos számunkra? Én azt gondolom, hogy ha majd a kötetet a kezükbe veszik és végiglapozzák, látják azt, hogy vannak olyan, akár személyes élményekre is alapozott előadások, előadás-leiratok, tanulmányként megjelenített előadások ebben a kötetben, amelyek felidézik, hiteles személyeken keresztül Szabó Zoltán személyét." – mondta el. Újragondolták munkásságát, ezzel kanonizációs-rekanonizációs munkát végzett az akadémia. Rámutatott, hogy a tavalyi konferencia iskolapéldája volt annak, hogyan gondolkodjunk Szabó Zoltánról és rajta keresztül a korszakokról.
Pécsi Györgyi, az MMA levelező tagja elmondta: Szabó Zoltán rekanonizációját tekintve nagy lépés ez az összegző kiadvány. Majd felidézte, hogy Cs. Szabó László (akiről az előző konferenciafüzet megjelent) és Szabó Zoltán esszéket írt, az esszé pedig arisztokratikus műfaj, fel kell nőni hozzá. Kereste a magyart a magyarban, egy jó szellemi közösséget akart létrehozni.
Falusi Márton, az MMA MMKI tudományos munkatársa Szabó Zoltán közügyírói pályájáról szólt. Mint mondta, a centenárium évében, 2012-ben több tanulmány is íródott róla – és ez talán fordulópont volt, ugyanis tényeken keresztül lehet bemutatni az életét. Példaértékű munkásságot hozott létre: elmélet-, eszme- és irodalomtörténeti jelentősége is van. Falusi kiemelte: Szabó Zoltán premodern gondolkodó volt, aki gyakran hivatkozott Zrínyi Miklósra, Széchenyi Istvánra és Ady Endrére is.
Juhász Judit, az MMA szóvivője, a rendezvény moderátora szavai szerint, Szabó Zoltán nagyon szerethető ember volt, aki a pesti aszfaltról érkezett, de valójában arisztokrata volt. Beszélt a magyar oldalról, az európaiság és magyarság összefüggéseiről – félretéve a jobb- és baloldalt, komolyan részt vett a politikai életben. Mint megjegyezte, Szabó kilenc könyvet írt 1945 előtt, a Tardi helyzet című művét huszonnégy évesen írta, míg diplomataként Párizsban kulturális attaséként dolgozott, s lenyűgöző kapcsolatteremtő ember volt.

A kiadvány – ahogy a konferenciafüzet-sorozat korábbi kötetei – elérhetők a Magyar Művészeti Akadémia hivatalos honlapján, innen.