Szemadám György és Hoppál Mihály

Sámánok üzenete

Hoppál Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének kutatója a Sámánok régen és ma című könyve alapján készített, s a vizulitás gazdagságával és dokumentumértékű erejével kibővített kisfilmről tartott előadást február 8-án. A háznagyi teendőket Szemadám György látta el.
Hoppál Mihály a samanizmus-kutatás, valamint összehasonlító mitológia-kutatás témakörökben 1991-től napjainkig folyamatosan végez helyszíni terepmunkát a sámán-kultúra által érintett területen. Munkája közben bejárta Dél-Koreát, Kínát, Mandzsúriát, Jakut-földet, Tuvát, Burjátiát és Mongóliát. Élményeit, tapasztalatait számos filmben rögzítette, és tucatnyi könyvben leírta. Ezek közül az egyik, a Sámánok régen és ma címmel napvilágot látott kötet, amely a sámánok rejtett és misztikus világába kalauzol. A könyvbe Hoppál Mihály több mint negyven év kutatását sűrítette. A szerző által készített páratlan képek, valamint a könyvet bemutató, s a Kecske utcai Makovecz Szalonban is levetített kisfilm segítségével a nézők bepillantást nyerhettek a sámánok mágikus szertartásaiba, gyógyító rítusaiba, de megismerkedhettek a révülést elősegítő, szimbólumokkal gazdagon díszített dobjaikkal és hagyományos viseletükkel is. Hitelesen tárult fel előttük az eurázsiai népek természetközeli világképe, melyben mind a mai napi a sámánok alkotják az élő hidat a földi valóság és a szellemek láthatatlan birodalma között, ahová csak a kiválasztottak léphetnek be. A levetített filmből kitűnt a sámánizmus lényege, vagyis a mindent meglelkesítés. Mert a sámánizmus szerint a fáknak, a folyóknak, a ligeteknek egyaránt lelkük van. És minden helynek van egy védő szelleme. Etikai szempontból ez azt jelenti, hogy korunk emberének vigyáznia kell a természetre, tisztelettel kell feléje fordulnia, hiszen tőle és belőle meríthetünk erőt az igazi, emberhez méltó élethez.
Hoppál Mihály szerint a sámánok kutatása a kulturális antropológia szakterülete. De ez a kutatás magára a kutatóra is nagy hatással van. Érdekes példaként említette a dél-koreai tapasztalatait arra, hogyan hatja át a társadalmat mind a mai napig a sámánok munkája és tevékenysége. Ebben az ázsiai országban ugyanis maga az állam is védi ezt a tevékenységet és hagyományos kultúrát, mégpedig azzal, hogy állami fizetést ad a sámánoknak. Az emberek pedig hozzájuk fordulnak, hogy erőt, védelmet, vagy a bajaikra gyógyírt kapjanak tőlük. Hoppál Mihály szavaival a „közösség érdekében végzett hagyományőrző tevékenységért kapnak az államtól fizetést. Az embereknek újra igényük van a materiális világ kihívásai után a spiritualitásra és az egyszerűségre" – mondta Hoppál Mihály.
22 / febrer / 2017  |  szemadám györgy hoppál mihály akadémiai szalon