Czakó Gábor Fotó: Lugosi Lugo László

A nagymácsédi kereszt titkai

Czakó Gábor Kossuth-díjas író-publicista könyvismertetőjével folytatódott 2017. január 11-én a szalon rendezvénysorozata. Segesdi György Munkácsy-, Érdemes és Kiváló szobrászművészt, köszöntötte Fábián László.
Czakó Gábor a Nyelvédesanyánk – címmel napvilágot látott legújabb kötetét, vagy ahogyan azt ő jellemezte, „friss könyvecskéjét", vetített képes előadás keretében mutatta be. A kötet, amely a Trianon óta idegenbe szakadt, s most Szlovákiában található Nagymácséd nevű község határában fellelt, kicsinyke, ősi kereszt kapcsán az anyanyelvünk mélységeibe igyekszik bepillantást nyújtani, valójában az ómagyar misztika remekbe szabott emléke. Mint azt a szerző elmondta, a könyv három részből áll, s a „magyar nyelv belső szerkezeteinek, gyökereinek kutatásával" foglalkozik. Czakó ezt a témát már hosszú évek óta kutatja, s több könyvben is leírta megállapításait. Most a gyökrendszer többes gyökcsaládjainak feltárását állította a középpontba. A Czakó által kifejlesztett és nyelvrégészetnek keresztelt új kutatás módszerével számos meglepő eredményre jutott. Ilyen például az, hogy a számneveinkben ma is élő és működő őskori számbölcselet kimutatása után rájött a tér és időszemléletünk egységére. E kapcsán az előadásában megemlítette, hogy a magyarban minden teret jelentő szó egyúttal időt is jelent, de mire az időt jelenti, már a teret is jelzi. A szerző a Nagymácsédi kereszt című könyvében így jut el magához a kereszthez, amelyet a szlovákok jelenleg a Nagy-Morva Birodalom hagyatékának tartanak.
22 / febrer / 2017  |  czakó gábor akadémiai szalon