Az MMA történetéről

Az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia Széptudományi Alosztályát 1949-ben a kommunista diktatúra megszüntette, a kommunista párt közvetlen irányítása alá vonta a művészeti életet. A rendszerváltozás után megmozdult a művészvilág, hogy a magyar művészet akadémiai elismertetését visszaállítsa. 1994-ben az Országgyűlés megalkotta az Akadémiai törvényt, de az irodalom és a művészetek más területeit köztestületként szolgáló akadémiákról a döntést külön, majdan megalkotandó törvény hatálya alá utalta.

1992. január 31-én 22 jeles magyar művész társadalmi szervezetként megalakított a Magyar Művészeti Akadémiát. Az MMA alapító tagjai: Bak Imre festőművész, Balassa Sándor zeneszerző, Bertha Bulcsu író, Bodonyi Csaba építész, Bozay Attila zeneszerző, Csaba László építész, Deim Pál festőművész, Finta József építész, Gerzson Pál festőművész, Gyarmathy Tihamér festőművész, Gyurkovics Tibor író, Kerényi József építész, Kokas Ignác festőművész, Makovecz Imre építész, Melocco Miklós szobrászművész, Páskándi Géza író, Schéner Mihály festőművész, Schrammel Imre keramikus iparművész, Somogyi József szobrászművész, Szokolay Sándor zeneszerző, Tornai József író, Vigh Tamás szobrászművész. Az MMA megalakulásától elnöke 2011. szeptember 27-én bekövetkezett haláláig Makovecz Imre építész volt, akinek munkáját a szervezet titkáraként dr. Kováts Flórián segítette.

A társadalmi szervezet legfontosabb célja volt, hogy mindent megtegyen a magyar művészeti élet értékeinek megbecsüléséért és a köztestületi elismertetésért.

Az egyesület a két évtizedben otthont teremtett magának, szakmai programjaiban és összejövetelein tartalmas gondolatcserékre, viták összegzésére, országos jelentőségű művészeti kérdések megtárgyalására került sor. Közel húszéves működése során majd ezer házi rendezvényt, nyilvános összejövetelt, hangversenyt, konferenciát, vándorülést, kiállítást rendezett, könyveket adott ki, díjat alapított, pályázatokat bonyolított le. Szervezeti kapcsolatba lépett a legtöbb jelentős hazai művészeti egyesülettel és meghatározó lépéseket tett a határon túli magyar szellemi erőkkel való egyesülés érdekében. Az egyesület a határon inneni és túli magyar alkotóművész együttműködésének olyan helyszínévé vált, ahol a nemzetben gondolkodás természetessége, az egyéni alkotómunka magas színvonala és az egymással való törődés lélekemelő példái érvényesültek.

A társadalmi szervezet működéséről három emlékkönyv számol be.

2010 őszén a magyar kormány elhatározta, hogy az új Alaptörvényben nevesítetten deklarálja a Magyar Művészeti Akadémia működésének törvényi kereteit. Az MMA-ról szóló törvény indoklása szerint: „A törvényi szabályozást indokolja az az elvárás, hogy a kultúra és kiemelten a különféle művészeti ágak képviselői egyre fontosabb szerepet töltsenek be a társadalom alakításában, és aktív szerepvállalásukkal járuljanak hozzá a kulturális érdekek hatékony érvényesítéséhez. A kulturális értékek védelme, a nemzet művészeti hagyományainak megőrzése, átörökítése és bemutatása, az új alkotások létrehozásának ösztönzése, a magas színvonalú alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, a művészeti együttműködés fokozott igénye ma olyan jelentőségű feladatokká váltak, amelyek joggal vetik fel egy, a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló szerepkörű és súlyú művészeti köztestület megalapításának szükségességét."

Az Országgyűlés 2011. július 11-én fogadta el az a 2011. évi CIX. törvényt a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény rendelkezése szerint azok vehettek részt a Magyar Művészeti Akadémia megalakulásában, akik az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia egyesület rendes tagja voltak 2011. január 1-jén.

Ennek értelmében 2011. november 5-én 157 taggal, Budapesten, a Magyarság Háza Corvin termében megalakult a Magyar Művészeti Akadémia, mint autonóm köztestület.

A köztestület megalakulását kimondott határozatot követően az akadémikusok elfogadták a Magyar Művészeti Akadémia Alapszabályát, majd megválasztották a köztestület tisztségviselőit (elnök: Fekete György; alelnök: Csáji Attila és Zelnik József; főtitkár: Dr. Kucsera Tamás Gergely; elnökségi tag: Jankovics Marcell és Sára Sándor – 2012-től Ács Margit és Dévényi Sándor megválasztásával teljes az elnökség. Felügyelő testületi tag: Haris László, dr. Jávor András, dr. Kazai Viktor, dr. Vízkelety Mariann, Erdélyi Rudolf Zalán). A közgyűlés döntött a tiszteletbeli, a pártoló és a tiszteletbeli posztumusz tagokról is, valamint a köztestület Alapszabályában foglalva megemlékezett Makovecz Imréről, az MMA alapító elnöke, örökös tiszteleti elnökről, valamint dr. Kováts Flóriánról, az MMA alapító főtitkára, örökös tiszteleti főtitkárról.

Az MMA köztestület tagjai a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. Az MMA tagjai a rendes, a levelező, a tiszteletbeli és a pártoló tagok. Az MMA tagjait a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.

2011. december 1-jén „Kortársaink voltak" címmel a Magyar Művészeti Akadémia hatvanegy néhai tagjának életműve előtt emlékező kiállítással tisztelgett az Iparművészeti Múzeumban. A kiállítás ünnepélyes megnyitója a köztestület első hivatalos rendezvénye volt. 

A Magyar Művészeti Akadémia első rendes közgyűlését 2012. január 28-án tartotta Budapesten a Vörösmarty téri Kristályházban.