Vashegyi György

A Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése – Tagozati díjakat is adtak át az MMA székházában

A tagozati díjak átadásával tartották meg a Magyar Művészeti Akadémia évi második rendes közgyűlését 2018. november 22-én a Pesti Vigadóban. Csókos Varga Györgyi népművész és Kovács László operatőr, filmművész részére postumus honoris causa (posztumusz tiszteletbeli) cím adományozásáról döntött a köztestület, és tiszteletbeli taggá választotta Helmuth Rilling karmestert.
A Magyar Művészeti Akadémia Díjszabályzata értelmében 2018-tól tagozatonként már akár két díj is adományozható. A díjazott az adományozásról igazoló oklevelet kap; a díj pénzbeli elismeréssel jár, amelynek összege bruttó 1 millió forint.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díjában részesült U. Nagy Gábor építész példamutató művészeti és oktatáspedagógiai, szemléletújító tervező és építő tevékenységéért, és Varga Levente építész az alkotómunka mérnöki és művészi arányainak kezelését példázó munkásságáért.
Az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata által odaítélt Szőts István-díjat Pörös Géza szerkesztő, filmtörténész és Koncz Csaba képzőművész, fotóművész, zenész kapja. Pörös Géza magas színvonalon végzett filmelméleti tevékenységéért, ismeretterjesztő, filmírói és filmkritikusi munkájáért, amivel hozzájárult a magyar filmművészet közkinccsé tételéhez, Koncz Csaba pedig életművéért kapta, ami a magyar neoavantgárd fotóművészet első nemzedékének kiemelkedő alakjaként különleges helyet foglal el a magyar progresszív fotográfia történetében.
Az MMA Ipar- és tervezőművészeti díját Buczkó György üvegtervező, szobrászművész nyerte el a hazai szilikátművészet megújításában és a stúdióüveg mozgalomban betöltött meghatározó több évtizedes alkotómunkájáért és művészetszerező tevékenységéért.
Az MMA Irodalmi Tagozata Illyés Gyula-díját idén dr. Vasy Géza író, irodalomtörténész és Dávid Gyula író, irodalomtörténész kapta. Dr. Vasy Gézának az elmúlt fél évszázad magyar költészetének és prózairodalmának rendkívüli pontossággal megrajzolt fejlődéstörténetéért, továbbá nélkülözhetetlen kritikusi, szerkesztői, egyetemi oktatói és irodalomszervezői munkája elismeréseként, míg Dávid Gyulának monumentális életműve, az egységes magyar irodalom területén végzett fáradhatatlan munkálkodása, példaadó, etikus életútja elismeréseként adományozza az elismerést.
Az MMA Képzőművészeti Tagozatának díját Molnár Péter festő- és grafikusművész a rendkívüli érzékenységgel és műgonddal megvalósított alkotásokból összetéveszthetetlenül jellegzetes életművet létrehozó művészi tevékenysége elismeréseként, Bereznai Péter festőművész a szimbólumhordozó geometrikus festészet területén elért kiemelkedő munkássága elismeréséül vehette át.
Az MMA művészetelméleti elismerését, a Cs. Szabó László-díjat 2018-ban Molnár Attila fotóművész, fotótörténész, az erdélyi fotótörténelem elkötelezett, lelkiismeretes kutatásának elismeréseként, az Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesület megalapításáért, egy erdélyi fotómúzeum fotógyűjteményének megalapozásáért, a múzeum létrehozásáért indított töretlen munkájáért kapta. Szintén a díjban részesült Láng Gusztáv irodalomtörténész, egyetemi és főiskolai tanár több évtizedes irodalomtörténeti munkásságáért, az irodalmat és az irodalomtudományt fáradhatatlanul népszerűsítő tevékenységéért, a hazai és határon túli összmagyar irodalom kutatásának elismeréseként.
Az MMA Népművészeti Tagozata Erdélyi Zsuzsanna-díját Szerényi Béla népzenész, hangszerkészítő, művésztanár, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója a magyar népművészet életben tartásáért és továbbörökítéséért végzett tevékenységéért, áldozatos közösségformáló munkája elismeréseként, a népművészeti szakmai közélet évtizedek óta aktív szervezőjeként, Vetró Mihály művésztanár, nemezkészítő a magyar népművészet életben tartásáért és továbbörökítéséért végzett tevékenységéért, áldozatos közösségformáló munkája elismeréseként, a nemezművészet kutatójaként és megújítójaként részesült a díjban.
Az MMA Színházművészeti Tagozat elismerését nyerte el Meszléry Judit színművész a Veszprémi Petőfi Színház örökös tagja a színházművészet területén végzett több évtizedes munkája elismerésekén, kivételesen egyedülálló művész előadásmódjáért, a vidéki színjátszás értékeinek gazdagításáért, Gyimesi Kálmán operaénekes, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja az klasszikus opera műfajában végzett kiemelkedő előadóművészi tevékenységéért, értékekben gazdag énekesi életpályájáért, valamint aktív pedagógusi munkájának elismeréseként.
A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozat díjazottja idén Kerényi Mária újságíró, zenekritikus, szerkesztő, fordító és Erdei Péter karnagy. Kerényi Mária a magyar zenei életben kifejtett, a legnemesebb művészeti értékekre és hagyományokra épülő zenekritikai munkásságát, rádiós zenei ismeretterjesztői és szerkesztői, valamint a magyar zeneművész-társadalom javát szolgáló közösségi munkáját ismerték el. Erdei Péter a magyarországi kórusélet kiemelkedő egyénisége, akinek a kecskeméti Kodály Intézetben Kodály Zoltán eszméi alapján megvalósuló oktatási munkáját, valamint a magyar kórusmuzsika magas művészi rangra emelését jutalmazták.

Az alapszabály szerint a közgyűlés titkos szavazással postumus honoris causa címet adományozhat azon kimagasló művészi tevékenységet folytatott személynek, aki az MMA mint köztestület megalakulása előtt, vagy a köztestület megalakulását követően tagjelöltként a lehetséges megválasztása előtt elhunyt, és nem volt tagja az MMA társadalmi szervezetnek.
    Csókos Varga Györgyi 1949-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán festő szakon, mestere Bernáth Aurél volt és a székely szövőasszonyok. Mozaik művei Fónyi Géza, Barcsay Jenő hatását mutatják. A népművészeti gyűjtést Kresz Mária, Szentimrey Judit, Borbély Jolán példája nyomán kezdte. Könyveket írt kutatásairól, szövései, festőnövényei felfedezéseiről. Igazi szakterülete a textilművészet lett és a textilművészet tanítása. Az 1980-as évektől a szövés mellett egyre könnyebb anyagokból, egyedi módon színezett, különleges papírokból kollázsokat, figurális képeket is készített. A többféle technikát, anyagot és stílust ötvöző életműve grafikákkal és akvarellekkel egészült ki.
    Kovács László (19332007) 1952-ben nyert felvételt a Filmművészeti Akadémia dráma- és filmművészet szakára, ahol Illés György tanítványa volt. Az 1956-os forradalom budapesti eseményeit egy bevásárlószatyorba rejtett kamerával fotózta és filmezte Zsigmond Vilmossal. Az országot 1956 végén el kellett hagyniuk, a filmanyagot magukkal vitték. Ausztriába menekülve a felvételeket filmmé dolgozták fel, amely 1961-ben került adásba a CBS amerikai televízióban. Az Egyesült Államokba 1957-ben érkezett, ahol politikai menedékjogot kapott, majd állampolgárságot szerzett. Az ismertséget Dennis Hopper filmje, a Szelíd motorosok hozta meg számára 1969-ben, majd több mint 70 film köztük a New York, New York, a Papírhold, a Szellemirtók, a Ruby Cairo és a Szabadítsátok ki Willyt! 2. készítésében működött közre. Utolsó, 2006-ban forgatott filmje az 1956-os forradalomnak emléket állító Torn from the Flag című dokumentumfilm.

A közgyűlésen tiszteletbeki taggá választott Helmuth Rilling német karmester, zenepedagógus és Bach-specialista napjaink egyik legjelentősebb oratóriumdirigense. A művész 1933-ban született Stuttgartban, 1952 és 1955 között orgonát, zeneszerzést és karvezetést tanult Hans Grischkat, Johann Nepomuk David és Karl Gerok növendékeként a Stuttgarti Zeneművészeti Főiskolán. Később Fernando Germani vezetésével folytatta orgonatanulmányait a római Conservatorio di Santa Ceciliában.
    A Gächinger Kantorei kórust 1954-ben, a Bach-Collegium Stuttgart zenekart 1965-ben alapította, majd ezek közreműködésével 1981-ben létrehozta a nemzetközi Bach-akadémiát. Rilling 1970 és 1985 között az első karmester, aki lemezre vette Bach összes egyházi és világi kantátáját, társalapítója és művészeti vezetője az Oregon Bach Festivalnak. CD-felvételei közül kiemelkedik a Bach halálának 250. évfordulójára, 2000-ben kiadott 172 lemezből álló összkiadás Bach összes művéből. Magyarországon többször fellépett a Müpában, Debrecenben, a Zeneakadémián és a Régi Zenei Napokon Fertőd-Eszterházán.
    Az alapszabály szerint a tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik, a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. A köztestület utolsó alkalommal a 2015. évi tavaszi közgyűlésen döntött tiszteletbeli tagok felvételéről.
    A köztestület tiszteletbeli tagja Anthony Gall építész; Kernács Gabriella művészettörténész; Korzenszky Richárd bencés szerzetes, pedagógus; Pollák Róbert muzeológus, Rostoka László (Vladislav Rostoka) grafikusművész; Szenik Ilona néprajzkutató; Tímár Sándor koreográfus, táncpedagógus és Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató.

A közgyűlésen az akadémikusok többek között a 2018. májusi közgyűlés óta eltelt időszakra vonatkozó elnöki és testületi tájékoztatókat hallgattak meg és fogadtak el. Tájékoztató hangzott el az elnök és az elnökség munkájáról, a tagozatok munkájáról és a bizottságok munkájáról a 2018. évi tevékenység áttekintésével. A programban emellett szerepel beszámolók elfogadása az elnök, az elnökség, a tagozatok és a bizottságok munkáiról, valamint a 2018. évi művészeti és szakmai programtervről, továbbá a közgyűlés résztvevői tájékoztatót kaptak a Magyar Művészeti Akadémia 2019. évi művészeti, szakmai programtervéről is.

Vashegyi György, az MMA elnöke a májusi közgyűlés óta eltelt időszakra vonatkozó szóbeli tájékoztatójában elmondta: szeptembertől száz ösztöndíjas kezdhette meg munkáját az MMA megújított ösztöndíjprogramja keretében. Hozzátette: összesen több mint 1300 pályázat érkezett az MMA-hoz, amelyből formailag 1118 pályázat volt érvényes. Ebből a döntőbizottság a második körben 524 pályázat közül választotta ki a 100 nyertest. Beszámolt arról, hogy az MMA és a Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMKI) együttműködésében elindult az ösztöndíjasok honlapja, amelyen fényképes bemutatkozás található az ösztöndíjasokról és a tervek szerint ott követhető lesz a program alatt végzett művészeti tevékenységük is. Ismertette: hosszabb távú céljuk egyebek mellett az, hogy kiállításokat, koncerteket, előadásokat és könyvbemutatókat is szervezzenek.
    Az MMA kulturális szerepvállalásai közül kiemelte az Arany János-év kapcsán elindult Hallgatni Aranyt! elnevezésű projektet. A 2018 nyarán indult népszerűsítő országjáráson mintegy kétezer középiskolás ismerkedett meg a honlappal, amely hangzóanyag formájában ingyenesen teszi elérhetővé Arany János jelentős műveit. Hangsúlyozta, hogy a megszavazott pályázati pénzeknek köszönhetően folytatódhatnak a rendhagyó irodalmi órák az ország további iskoláiban, de a honlap még bővül Arany János életének fontosabb állomásairól szóló alkotásokkal és riportfilmekkel.
    A nyár végén véleményezésre kapott nemzeti alaptanterv-tervezetről elmondta, hogy az oktatási bizottság tagjai mellett az elnökség tagjai, s a tagozatvezetők előremutató, jelentős részben bíráló szakmai észrevételeket tettek. Kiemelte, hogy az új tervezet jelzi ugyan a megújulási törekvést, de nem ígér valódi kitörést a magyar köznevelés elöregedett, egyoldalú és tantárgycentrikus útvesztőjéből, nem készíti elő az alapvető változtatásokat. Hozzátette, ezért felajánlotta a miniszternek és a kutatócsoport-vezetőjének az MMA szakmai együttműködési készségét.
    A nemzeti szalon 2018-as tárlatát mintegy 29 ezren látták emlékeztetett, hozzátéve: a helyszínt biztosító Műcsarnokra továbbra is fontos kiállítótérként tekintenek, bár tudják, hogy az épület felújítása nem sokáig halogatható.
    Vashegyi György kiemelte, hogy 2019-ben is igyekeznek tovább erősíteni a nemzetközi kapcsolatokat, így több helyszínen, többek között Prágában, Passauban, Dél-Koreában és Teheránban kiállításokon, fesztiválokon mutatkozik be az Akadémia.

A szokásoknak megfelelően a közgyűlés elején megemlékeztünk elhunyt tagjainkról és köszöntöttük díjazottjainkat. A közgyűlés művészeti programjaként az MMA ösztöndíjasa, Agócs Gergely népzenész, népzenekutató adott elő pásztorénekeket.