Bakó Zsuzsanna

Munkácsy Mihály „misztikus realizmusa"

Március 28-án a Makovecz Szalonban Olasz Ferencnek a Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájáról szóló filmjének bemutató vetítésére került sor, utána pedig Bakó Zsuzsanna, a Nemzeti Galéria Festészeti Osztályának vezetője beszélt a híres trilógiáról. A trilógia a következő festményekből áll: Krisztus Pilátus előtt (1881), Ecce Homo (1896), Golgota (1884). A festmények születésüket tekintve nem időrendben követik egymást, hiszen az utolsóként megfestett Ecce Homo a második a szenvedéstörténet rendjében, és csak utána következik a Golgota.
Olasz Ferenc filmjében szinte megelevenednek a képek, és bár a hatalmas méretű festmények monumentalitása a műfajból adódóan nem érzékelhető, a szent történés átélhetővé válik. Bakó Zsuzsanna, aki pályája során mintegy százötven kiállítást szervezett itthon és külföldön, és számos esetben tárlatvezető is volt, köztük a nagyszabású Munkácsy-kiállításokon, elmesélte a jelenlévőknek a három kép történetét, és előadását művészettörténeti érdekességekkel fűszerezte.
Mindhárom kép óriási sikert aratott itthon és külföldön egyaránt, még az Egyesült Államokban is. Bakó Zsuzsanna a korabeli azonnali sikert azzal magyarázta, hogy a három festmény „misztikus realizmusa" közelebb hozza Jézust az emberekhez, és ebben része volt annak, hogy az 1870-es években Munkácsy is olvasta Ernest Renan Jézus élete című nagy hatású könyvét, amelyben a szerző Jézust, mint embert ábrázolta. Renan, amikor meglátta a párizsi Szalonban a trilógia első darabját, örömében azt mondta: „Ez az én Jézusom!"
Bakos Zsuzsanna rámutatott arra is, hogy maga Munkácsy a három képet együtt sosem láthatta. A trilógia először 1995-ben volt kiállítva Debrecenben, újabb együttes bemutatásukra 2010-ben és 2011-ben került sor a Nemzeti Galériában, majd 2015-ben Debrecenben, amikor a magyar állam megvásárolta a trilógia első darabját a kanadai Hamilton Galériától. Az előadás végén Keserü Katalin művészettörténész megjegyezte, hogy vannak olyan törekvések, hogy Munkácsyt ki akarják írni a művészettörténetből, Bakó Zsuzsanna azonban erre reagálva azt mondta, hogy ez szerinte átmeneti jelenség, Munkácsy változatlanul benne él a magyar közönség szívében-lelkében.
2018. március 28.  |  keserü katalin olasz ferenc bakó zsuzsanna