2013. május 15. 17.30

III. Bp., Kecske u. 25.

A fakazettás mennyezetek titkai

Bereczky Zoltán református lelkész több évtizede kutatja a Kárpát-medencei kazettás famennyezetek titkát. Tudásából egy csokorra valót átadott a Kecske utcai találkozáson is, amely során vetítettképes előadást tartott. Ezt követően 70. születésnapja alkalmából Kókay Krisztinát köszöntöttük.
Bereczky Zoltán háta mögött hosszú időre visszanyúló gyülekezeti szolgálat áll. Felesége székely, így mélyen be van gyökerezve abba a Székelyföldbe is, ahol legnagyobb számban fordulnak elő a fakazettás csodák – mondta megnyitó beszédében Somogyi Győző, az est háznagya.
Bereczky Zoltán előadásában kifejtette: hosszú ideig tartó kutatás után jött rá, hogy a fakazettás mennyezetek csodálatos képvilága valójában mintegy tucatnyi olyan ősképből áll, melyekből kiolvasható a bibliai teremtés teljes története és az isteni üdvrend. Mint fogalmazott: „a keresztény liturgia elemei megfelelnek ezeknek az ősképeknek. Rendszerét a liturgia alapján határoztam meg." Vetítettképes előadásában Bereczky Zoltán sorra vette ezeket az ősképeket. Kijelentette: „ismert, hogy a Biblia azt tanítja, kezdetben volt az Ige. Ezt eleink a fakazetták festett mennyezetképeinek közepén található ponttal ábrázolták. Ha itt egy körformát látunk, akkor azt a Szentlélekkel és az Igével lehet azonosítani. Ez tehát nem csak a Biblia tanúsága szerinti kezdet, hiszen a képek jelentésének megfejtésénél is innen kell elindulni. Ha elkezdjük növelni ezt a pontot, akkor megkapjuk a kört, vagyis a Napot és a Holdat. A körformájú ablakok, vagy az alföldi terítőkön található minták egyaránt ugyanerre utalnak. Ha ebben a körben álló keresztet látunk, akkor az a megváltás tényére, ha pedig buktatott keresztet, vagyis X-formát látunk, akkor az a feltámadásra utal. A kopjafákon is gyakran látható ez a kép. Ha pedig e jel szárait szétnyitjuk, akkor négy, középre néző kosfejet kapunk. Ez az ábrázolás még egyértelműbben regél, hiszen a megváltást a liturgikus rendben tavasszal, a kos havában ünnepeljük."
Bereczky szerint a fakazettákon minden vonásnak jelentése van. Ha például a kör köré nyolc, egyenlő távolságban lévő szirmot festettek eleink, akkor azzal a teremtést jelképezték. Hat szirommal a Földre utaltak. Ha pedig ebből a virágból hat van egymás mellett – mint az erdélyi Imolán –, akkor az a kép a teremtés hatodik napjának eseményeire utal. Bereczky hangsúlyozta: a templomi prédikációk egykoron is, és ma is az éves liturgikus rendhez illeszkednek. Teológiai szempontból tehát rögzített, hogy a különböző hónapoknak milyen tanítása lehet. A magyar történelem viharait leginkább Erdélyben, a Tiszaháton és a Szilágyságban átvészelő fakazettás mennyezetképeken – mint például a kalotaszegi virágábrázolásokban – az egész évi liturgikus eseményhez kapcsolódó prédikációs rend benne foglaltatik – mondta Bereczky Zoltán.
 
Az est második felében hetvenedik születésnapja alkalmából Kókay Krisztina Ferenczy Noémi-díjas érdemes művészt köszöntötte Katona Szabó Erzsébet. „A textilművész mögött én egy költőt látok. Csakhogy ez a költő vonalakkal és színekkel mond verset, így fejezi ki az érzéseket, gondolatokat. A léleknek azon pontján érint meg bennünket, ahol a vers és a zene is hat. Kókay Krisztina textilképein egyéni, és csak őrá jellemző módon kalandoznak a vonalak. Rajza már nem az ábrázolás eszköze, hanem a lelki állapotok titkos megjelenítése" – méltatta Katona Szabó Erzsébet.
2013. május 15.